14770.htm CIMSZO: Székesfehérvár SZOCIKK: Székesfehérvár, tjv. 39,109 lak. Sz.-on, e nagymultú, ősi koronázó városban már IV. Béla korában, a XIII. sz.-ban laktak zsidók. Arra nézve pedig pozitív adat van, hogy a XIV. sz.-ban Sz.-on volt az ország legtekintélyesebb hitközsége, melynek elöljárói 1406-ig több ízben intézték a zsidóság országos ügyeit. Ez elöljárók közül azonban a krónikák névszerint csak Salamont (1. Székesfehérvári Salamon) említik. Ulászló király nejének, Candalei Annának megkoronáztatási ünnepélyén is részt vettek a Sz.-i zsidók, akik fényesen fogadták és gazdag nászajándékot adtak a királynénak. Ez alkalommal közben jártak a királynénál a pozsonyi zsidók érdekében s a királynő 1503 jún. 20. leiratot is küldött Pozsony városához, melyben azt írja, hogy mi soha sem fogjuk tűrni, hogy a zsidókat az igazság ellenére elnyomjátok és megkárosítsátok, hanem őket kiváltságaik értelmében védelmezni és segíteni fogjuk . A XVI. és a XVII. sz.-ban is virágzó hitközség volt Sz.-on, amelyről egy olaszországi történetíró is megemlékezik munkájában. E hitközség gerincét azok a gazdag zsidók alkották, akik az ostromra készülő császári hadak elől menekültek Budáról Sz.-ra. A törökök kiűzetése után a Sz.-i hitközség is megszűnt s a városból hosszú évtizedekig ki voltak zárva a zsidók. Az első zsidó család, mely II. József császártól nyert letelepedési engedélyt, Stern Chajim családja volt, kinek itt vendéglője volt vásáros hitsorsosai számára. Az 1839-40-iki országgyűlés 29-ik törvénycikke, mely a szabad királyi városokban engedélyezte a zsidók letelepedését, megszüntette a mintegy 150 éves száműzetést. Mindjárt az első években 20-21 zsidó család telepedett le Sz.-on s Pillitz Dánielt rabbijuknak választva, hitközséget alapítottak, melyet 1842 dec. 2. tartott ülésén a városi tanács is elismert. 1843-ban Pillitz Dániel a szegedi hitközség rabbija lett s utána Zipser Mayert választották meg, aki modern gondolkodású, tudós rabbi volt s a Chevra Kadisa, az iskola és más intézmények létesítésével megvetette alapját a hitközség további fejlődésének. Az ő modern szellemű működése miatt tört ki a viszály a hitközség kebelében, mely a hitközség kettészakadására (1. alább orthodox hitközség) s 1858. Zipsernek, kit Rohoncra hivtak, a távozására vezetett. 1868-ban Kohut Sándor lett a rabbi, aki 1874. Pécsre távozott. 1888-ban Steinhercz Jakab foglalta el a rabbiszéket, aki mozgalmat indított, hogy a hitközség időközben megszűnt iskoláját újból megnyissa. Ez 1889. be is következett, 1892. épült fel a négytanerős iskola új díszes épüete. 1894-ben a hitközség akkor megválasztott titkára modern alapon szervezte meg a hitközség adminisztrációját, a hitközségi élet az új alapszabályok hatása alatt jelentős lendületet nyert, a tagok száma évről évre emelkedett. A hitközség kezdetben egy bérházban tartott istentiszteletet s 1862. épült fel a mai templom, melyet 1892. szereltek fel orgonával s ugyanez évben szervezték meg női énekkarát. A hitközség fennállása óta számos intézményt létesített. Ezek: a Chevra Kadisa, a Nőegylet, a szegény gyermekeket felruházó Krajcáregylet, a Betegsegélyző egylet, a héber továbbképzőt fentartó Talmud-Tóra, a vallási hagyományokat ápoló Solós Szeudósz egylet, a zsidó tudományt ismertető Kulturegylet és a Leányegylet, mely népkonyhát tart fenn. A hitközség Perl Miksa elnök kezdeményezésére létesített még iskolája mellett egy nagyobb torna és játszóteret, Grünfeld Jakab elnöksége alatt pedig egyemeletes épületet vásárolt árva és aggintézet céljaira, mely intézetek rövidesen megnyílnak. A hitközség hatvan jótékony és kulturális célt szolgáló alapítványt kezel. A szociális és filantrópikus célokra nagy összeget áldozó hitközségnek kb. 2000 a lélekszáma, s 600 adófizetö tagja van. Foglalkozás szerint a hitközségi tagok túlnyomó részben kereskedők, iparosok, vállalkozók, de vannak szép számban ügyvédek, orvosok, mérnökök, tisztviselők, földbirtokosok és nagybérlők, akik közül a város társadalmi és gazdasági életében többen játszanak előkelő szerepet. A hitközségnek a világháború ban résztvett tagjai közül 43-an estek el. A hitközség ügyeit egy albizottságokra osztott 72 tagú képviselőtestület és egy 19 tagból álló előljáróság intézi. A hitközség mai vezetősége : Heves Ferenc dr. főrabbi, Löwy Károly dr. a Sz.-i ügyvéd kamara elnöke, elnök, Freud Manó bankigazgató pénzügyi elöljáró, Bruszt Ármin kultuszelőljáró, Hoffmann Lajos gazdasági előljáró, Pető Miksa alapítványi elől járó, Heuman József dr. kulturelőljáró, Neuhauser Imre adóügyi előljáró, OfnerMór pénzügyi ellenőr, Márton Jakab tanügyi előljáró. A Chevra Kadisa elnöke Bernstein Sámuel, alelnöke Grosz Bernát, hitközségi titkár Fodor Mór, rabbihelyettes hitoktató Mermelstein Mór és főkántor Grüner Bernát. A Sz.-i (orthodox) hitközség 1863. alakult meg hivatalosan, miután akkor érkezett meg a királyi kancelláriától a leirat, mely megengedte, hogy a már 1861. külön párttá alakult 90 személy orthodox hitközségbe tömörüljön. Az anyahitközség kettészakadásának közvetlen oka, hogy a reformérzelmű rabbi több olyan újítást - orgona, női kórus - vezetett be, amely ellen a kisebbségben levő vallásos párt tiltakozott. Miután a tiltakozásnak nem volt foganatja, megtörtént a különválás. Az új orthodox hitközség megalapítását Schlesinger Dávid és Lázár földbérlők 5000 forint és 100 dukátos nagyobb adományukkal tették lehetővé. Ebből és a tagok adományaiból vásároltak telket és építették fel 1870. a templomot. A hitközség egyenletes fejlődést mutat s tagjainak száma rövidesen elérte a 140-et. 1893-ban már földszintes székházat építtetett a hitközség s a székházra 1927. egy emeletet húzatott. 1925-ben Talmud Tórát létesített, amelyben nagyrészt magyar nyelven folyik az oktatás. Van ezenkívül a hitközségnek rituális fürdője és egy állandó bizottsága, mely a szegények gondozásával és támogatásával foglalkozik. A hitközség első rabbija Fischer Gottlieb volt, jelenleg Heinrich Ármin a hitközség szellemi vezetője, aki éppúgy, mint elődei, nagy eredményeket ért el a vallásos élet elmélyítése terén. A hitközség tagjai közül a város gazdasági életében is jelentős szerepet visz Weisz Miksa kereskedelmi tanácsos, a Sz.-i Kereskedelmi Csarnok elnöke, akinek bőrgyára állandóan 30-40 munkást foglalkoztat. A hitközség 11,000 pengős költségvetéssel dolgozik s 1200 pengőt fordít szociális és filantrópikus célokra. A hitközségnek a hozzátartozó Aba községgél együtt, lélekszáma 139, a családok száma 92, adófizetőké 134. Foglalkozás szerint 4 nagykereskedő, 1 gazdálkodó, 52 kereskedő, 1 ügyvéd, 15 munkás, 2 nagyiparos, 1 orvos, 15 magántisztviselő, 25 iparos, 1 mérnök, 9 magánzó, 5 egyéb. A hitközség a háború alatt a testvérközséggel együtt közös népkonyhát tartott fenn. A világháborúban résztvett 50 tagja közül 9-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Elnök Kálmán Sándor, alelnökök Krausz Soma és Deutsch Zsigmond, pénztáros Strausz Miksa, ellenőr Roth Jakab, titkár Reich Dezső. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4770 .cimszó a lexikon 834 . s köv. oldalán.