14740.htm CIMSZO: Szeged SZOCIKK: "megszorítások korlátozták a zsidó kereskedelmi tevékenységét. Nem vehettek részt a hetivásárokon. Később azonban a multszazad 60-70. éveiben már élénk részt vesznek pénzintézetek és kereskedelmi társulatok vezetésében, biztosítási ügynökségeket szerveznek és lényeges szerepet juttatnak a zsidóknak a város kereskedelmének emelésében. A múlt század III. tizedében a zsidókat felveszik a céhekbe. Egyes céhek még iparkodnak ezzel szemben nehézségeket támasztani, de a legtöbb céh elismeri zsidó mesterek avatását. A zsidók nemcsak iparosok lehettek, hanem az egyes ipari szakosztályok vezetésével is zsidót bíznak meg szaktársai. Vannak olyan iparágak, amelyeket túlnyomóan zsidók képviseltek, így az aranyműves és a kárpitos ipar. A város gyáriparában is jelentékeny szerep jut a zsidóknak. Mezőgazdasággal az 50 es években kezdenek foglalkozni a zsidók. A hitközség szervezete, szabályzata 1791 dec. havában készült a zsidó hitközségekben szokásos szabályok (tekónósz) mintájára. Ezen szabályokban foglaltatik többek között az is, hogy a ""kisbiró"" körüljárt a tagoknál és kopogtatással figyelmeztette őket, hogy a zsinagógába való menetel elérkezett. 1801 márc. 31. újabb szabályzatot készít a hitközség, amely szerint az ellenőrhöz beszolgáltatott gabellából kell fizetni hetenkint a rabbi és a kisbíró fizetését. Az 1818. év folyamán újabb szabályzatot alkottak, amely egy bíró, két esküdt, egy pénztáros és két templomatya választását rendelte, akiknek feladata volt a hitközség elé tartozó és kerülő panaszokat eldönteni, ítéletet mondani és jogot szolgáltatni a feleknek. Aki az összehívott tanácskozásokon jogos ok nélkül meg nem jelenik, 6 forintot tartozott fizetni a zsidó kórház-kasszába, aki pedig két tanú igazolása szerint izgatott a hitközségi határozatok ellen, vagy az elöljárókról nyilvános helyen, avagy boltokban tiszteletlenül nyilatkozott, azt 12 forinttal büntették. 1825-iki szervezet a község ügyeinek intézésére az elöljáróságon kívül 31 tagból álló képviseletet alkotott, melyet háromévenkint választottak. 1833-ban bizottság foglalkozott a szabályok módosításával és behozta a választmányi tagok számára az eskütételt. 1842. évben és 1852. módosították a szabályzatokat, míg 1857-ben Bonyhádi cs. kir. megyefőnök ráoktroálta a hitközségre a szervezetet. A hitközség első alapszabályai 1863-ban létesültek, nagyrészt Lőw Lipót főrabbi nagy gonddal és körültekintéssel készített tervezete alapján. Ezek nyomtatásban is megjelentek. 1863., 1867. és 1870. években módosították az alapszabályokat, míg a ma érvényben lévő szervezeti szabályzatot az 1908. évi nov. 8-án tartott közgyűlés fogadta el, ugyanez állapította meg a szolgálati és fegyelmi szabályzat rendelkezéseit, az 1903 mára 10. alkotott nyugdíjszabályzat, az 1902 aug. 8. alkotott zsinagógái ülés jog nyilvánkönyvi szabályzata szabályozzák a hitközség Ügykezelését, jogait és kötelességét. (V. ö. Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A sz.-i zsidók.) A sz.-i hitközségi élet a levéltárban őrzött feljegyzések tanúsága szerint 1788 okt. 27. indult meg azzal a közgyűléssel, mely a sz.-i zsidóság első" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4740 .cimszó a lexikon 829 . oldalán van.