14682.htm CIMSZO: Szabolcsi SZEMELYNEV Szabolcsi Miksa SZOCIKK: "Szabolcsi Miksa, író, szerkesztő, szül. Túrán 1857 aug. 17., megh. Balatonfüreden 1915 jún. 17. Tanulmányait jesivákon kezdte, majd vidéken házitanítóskodott, később a szeinináriuinba járt, végül újságíró lett. Először a Debreczeni Ellenőrnél dolgozott, de csakhamar sikerült magára irányítani a közfigyelmet az egész pályájára döntő jelentőséggel biró tiszaeszlári vérvád idején. Újságírói képességei kibontakoztak azokban a cikkekben és riportokban, melyeket a vérvádról a Neue Freie Presse és a Pester Lloyd hasábjain irt a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján. Eötvös Károly szerint Sz. bogozta ki a per legnagyobb rejtélyét, a tiszadadai hullaúsztatás ügyét. Sz.-t bátor és sokaknak kellemetlen újságírói munkássága miatt akkor kitiltották Nyíregyházáról és Istóczyók véres merényletet is követtek el ellene. Mikor a ""nagy per"" főtárgyalásra került, ennek drámai eseményeit Sz. tudósításai alapján közölte az európai sajtó nagy része. Ezután egy ideig a Pester Jüdische Zeitung c. héber betűs német napilapot szerkesztette, majd 1886. Bogdányi Mórtól átvette az Egyenlőség (1. o.) kiadását és a lapot szerkesztette egészen 1915. bekövetkezett haláláig. Sz. három évtizedes szerkesztői és publicisztikai munkássága észrevehető nyomokat hagyott a magyar zsidóság történetében. Sz. kitartóan azt a gondolatot propagálta az Egyenlőségben, hogy a zsidóságot Magyarországon nem fajnak, hanem felekezet nek kell tekinteni. Lelkesen támogatta a magyar nyelvű hitszónoklat rendszeresítését a pesti templomokban és azt a mozgalmat, amelynek eredményeképen a millenium alkalmával 3000 zsidó magyarosította meg a nevét. A magyar zsidó hirlapírás egyik megteremtője, aki sok kitűnő publicistát nevelt és sok jeles tehetséget fedezett fel a magyar-zsidó irodalom számára. 1889-ben Vázsonyi Vilmossal együtt rendszeres sajtóhadjáratot indított a recepció érdekében, mely 1895. sikerre is vezetett. Hasonlóképen eredményes volt a zsidó autonómiáért folytatott mozgalma. Mint publicista, a fölényes tudás, az elragadó lendület és a bátor szókimondás fegyvereivel harcolt az antiszemitizmus, a Talmud meghamisítása és a zsidó irodalom félreismerése ellen. Ez utóbbi harcos-propaganda munkásságának hatása alatt alakult meg az IMIT (1. o.) és az OMIKE (1. o.). Termékeny s értékes irodalmi működésének java is a zsidó felekezetiség eszméjét szolgálta. Munkái: Magyar Szánhedrin (Talmudfordítás, 1878) ; Olasz zsidók között (1903); Német zsidók között (1903); Hitvita (190tí); Zsidó témák (két zsidó regény, 1907); Gyöngyszemek. Szerkesztette és részben írta A zsidók története c. hat kötetes nagy munkát (1908-1909), amely Graetz világhírű könyvének magyar átdolgozása." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4682 .cimszó a lexikon 818 . oldalán van.