14646.htm CIMSZO: Strausz SZEMELYNEV Strausz Adolf SZOCIKK: "Strausz Adolf, néprajzi író, egyetemi tanár, szül. Cecén (Fejér vm.) 1853 máj. 15. Középiskolái után a Ludovika Akadémiát végezte és egyideig a vezérkarban teljesített szolgálatot, majd a budapesti egyetemen tanult s főleg balkáni országok néprajzának tanulmányozásával foglalkozott. A bolgár-magyar barátság megalapozásában jelentős része van. Kormányküldetésben többízben beutazta a Balkánt és Kis-Ázsiát a világháború alatt is. Az orosz-japán háború alatt a török kormány mellett volt Motzu-Hitu japán császár hivatalos megbízottja. Mint a bolgár néprazi és gazdasági viszonyok kitűnő ismerője munkatársa volt Stambulov bolgár miniszterelnöknek és Ferdinánd bolgár király barátságával tüntette ki. Tudományos munkásságának elismeréséül számos magyar és külföldi kitüntetést kapott. S. sokáig volt rendes tanára a Keleti Akadémián keleti országok politikai, néprajzi és gazdasági történetének, majd az egyetemen is ugyanezt adta elő. 1923-ban nyugalomba vonult. Nagyszámú tudományos tanulmánya magyar és külföldi folyóiratokban jelent meg s mint publicista is évtizedekig dolgozott a Hon, Egyetértés, Nemzet, Budapesti Hírlap, Pesti Napló, Pester Lloyd, Neue Freie Presse, Frankfurter Zeitung, Times, Temps, Trnska Constitucia és más nagy lapokba. Szerkesztette a Revue d'Orient, a Gazette de Hongrie és Die Donaulander c. tudományos folyóiratokat. A Magyar Néprajzi Társaság egyik megalapítója és tiszteletbeli tagja. Tudományos, néprajzi tárgyú darabjait (Oroszjapán háború, stb.) többb százszor előadta az Uránia-színház. A közel Kelet országainak etnográfiája szempontjából gyakran alapvető fontosságú szakmunkái: Bosnyák föld és népe (1881); Bosnien, Land und Leute (1884); Bosznia és Hercegovina (1885); A Balkáni félsziget (1888); Voyage au Montenegró (1889); Bolgár népköltési gyűjtemény (1892); Bulgarische Volksdichtungen (1895); Bolgár nyelvtan (1894); Bolgár néphit (1897); Die Bulgaren (1898); Bosznia ipara (1898); Paris (1898); Románia (1899); Bulgária ipara (1901); Szerbia (1903); Törökország (1905); Az új Balkán-félsziget (1913); Das Osmanische Eeich (1917) Grossbulgarien (1917). S. a zsidó tudományos irodalmat is gazdagította, megírta A római ghettó történetét (1929). Egyik legelső kezdeményezője a magyarországi cionista-mozgalomnak s díszelnöke a Magyar Cionista Szövetségnek. Számos alkalommal képviselte huzamosabb ideig a magyarországi cionista szervezetet Londonban és a cionista világkongresszusokon. A karlsbadi cionista világkongresszus megbízásából 1921. tanulmányúton járt Palesztinában s útjáról magyar, német, francia és héber lapokban számolt be. Magyar és külföldi cionista lapoknak állandó munkatársa s a budai hitközségnek egyik vezetője. Kulturális téren igen jelentékeny és lelkes működést fejt ki. A budai I. ker. templomkörzetnek díszelnöke." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4646 .cimszó a lexikon 810 . oldalán van.