14555.htm CIMSZO: Sopron SZOCIKK: "Dux Mózes Áron voltak. Ekkor azonban temető, rabbi éa állandó zsinagóga még mindig nem volt. Az ima-összejöveteleket különböző bérelt lakásokban tartották. Miután 1862. a temető helyre vonatkozó kérelmet a városi tanács ismét visszautasította, a hitközség vezetősége elhatározta, hogy önerejükből fognak temetőt létesíteni. Összegyűjtötték, a szükséges pénzt és 1869. megvették az ú.n. ""Leimsieder""-telket, ahol a mai zsidó temető áll. Ugyanebben az évben alakult meg a Chevra Kadisa, amely ma Léderer Sándor vezetése alatt áll és 90 taggal bir. A hitközség már 1868. szükségét érezte egy lelkipásztornak és Alt Lázárt bízta meg, aki Rehberger A. dájánnal együtt végezte a rabbi-teendőket. Működésével azonban nem voltak megelégedve és 1872. elbocsátották. Ekkor a hitközség 20 évig rabbi nélkül maradt, ami azzal magyarázható, hogy a templom- és iskolaépítéssel volt elfoglalva és ez a munka minden erejét lekötötte. Az emancipáció (1. o.) utáni emlékezetes kongresszus következtében a tagok egyrésze kivált és megalapították az orthodox hitközséget. De az anya-hitközség sem fogadta el a kongresszusi szabályzatokat és megmaradt régi sta-tusquo-ante alapon. A templomépítés eközben nagyon lassan haladt s egy szerencsétlen véletlen jött a hitközség segítségére. Rosenfeld Jakab, a hitközség legnagyobb jótevője az Asehaf-fenburg melletti vasúti szerencsétlenségnél életét veszítette és a katasztrófa helyén végrendeletet készített, amelyben 20,000 forintot a soproni hitközség javára hagyományozott. Ebből az összegből és a tagok járulékaiból épült fel a mai templom 1876., amelyet nagy ünnepélyességgel Jellinek Adolf bécsi rabbi avatott fel. 1884-ben befejeződött az iskola felépítése is. amelyhez 400 forinttal Széchenyi László gróf is hozzájárult. Az iskola mindinkább magyarosodni kezdett és 1893.rendszeresítették a magyarnyelvoktatást. A jótékonyság gyakorlását különböző, e célból alakult egyesületek végezték és végzik ma is. 1863-ban megalakult a Nőegylet, később a Betegsegélyző Egylet, a szegény gyermekek felruházásával foglalkozó Fillér-Egylet és a szegény diákok támogatására szolgáló Deáksegélyző Egyesület. 1892-ben a rabbiszék betöltése végett meghívták Spira Jakab és Büchler Adolf rabbikat. Mindkét jelöltnek voltak párthívei és az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy legjobbnak látták mindkettőtől elállni. A választást bizonytalan időre elhalasztották és csak 1894. tartották meg, amidőn szinte egyhangúlag megválasztották Pollák Miksát (1. o.), aki ma is a hitközség élén áll. A hitközség lélekszáma kb 1500, családszám 250 körül van, 308 adófizető taggal. Foglalkozásuk: 120 kereskedő. 8 nagykereskedő, 36 köztisztviselő, 30 magántisztviselő, 20 magánzó, 19 orvos, 17 iparos, 13 ügyvéd, 6 tanító. 4 nagyiparos, 4 vállalkozó, 4 mérnök, 3 más szabad pályán, 2 író, 2 katona, 1 gazdálkodó és 19 egyéb, 10 közadakozásból él. Évi költségvetés 32,906 pengő, amiből 30,000 pengőt hitéleti, szociális és filantropikus célokra költenek. Anyakönyvi területéhez tartoznak a soproni járás községei. Az iskola tantestülete Lantos Jakab igazgató, Hoffner Júlia és Weinberger Ernő tanítók. A világháborúban 356-on katonáskodtak és 23 hősi halált halt. A hitközség tagjai közül többeknek nagy szerepük van a gyáripar kiépítésében. A következő vállalatok vannak zsidók kezében: Hacker Lipót és Fia, Schwartz Viktor téglagyárak, Maier Leo. Eisenmann és Reisz, Walter Kürt textilgyárak, Jacobi Sándor szivarkahüvelygyár. A hitközség mai vezetősége: Pollák Miksa főrabbi, Schönberger Gusztáv elnök, ifj. Hacker Lipót és Mitzger Salamon alelnökök, Schiller Vilmos pénztárnok, Scheiber Samu, Strausz Jakab és Weisz Henrik templomgondnokok, Német Vilmos iskolaszéki elnök, Strasser Emil iskolaszéki alelnök, Kemenes Aladár hitközségi ügyész, Léderer Sándor és Kerpel Ignác iskolaépületi gondnokok, Nagy Ferenc, Krausz Mihály és Spitzer József előljárósági tagok, Horvát Rezső jegyző Az orthodox hitközséget a hitközségből 1873. kivált 48 tag alapította meg. Még a megalakulás évében rabbit választott a hitközség Grünwald Manó (1. o.) személyében, aki 55 év után ma is a hitközség élén áll. A hitközség első elnöke Pollák Salamon volt, akit Fuehs Vilmos, Gellis Miksa, Frischmann Jakab, Wittmann Károly, Klaber Károly, Fuchs Jónás, Klaber Adolf, Klaber Ödön, Ullmann Henrik, Rosenberger Béla, Schiff Ödön, Friedmann Izidor, végül pedig Weiler Béla követett az elnöki székben. A kiváló és lelkes vezetőknek tulajdonítható, hogy a hitközség gyors tempóban fejlődött, tagjainak száma csakhamar megkétszereződött s olyan intézményei létesültek, amelyek gondosan őrködnek a hagyományok felett. 1874-ben létesült a Talmud Tóra iskola, amelyet a hitközség csak szubvencionál, de magánosok tartanak fel. A Talmud Tóra 1923. új, modern berendezésű hajlékba került, melyet Goldsohmied Szigfried kezdeményezésére önkéntes adományokból létesítettek. Az iskolának ma három tanítója van s növendékeinek száma 80. 1890 -91-ben épült a hitközség nagy temploma. A 23,800 forintos építkezési költséget a hitközség kölcsön útján fedezte. 1911-ben rituális fürdőt és pászkaházat épített a hitközség, ugyanakkor és ezután is többször próbált elemi népiskolát létesíteni, de nem sikertilt, úgy hogy a gyermekek a status-quo hitközség iskoláját látogatják. 1912-ben Klauber Győző nagy adománya segítségével külön temetőt létesítettek. 1917-ben alakult meg a jesiva, amelynek Poser Simon a vezetője és hallgatóinak száma kb. 50. A hitközség intézményei : a Chevra Kadisa, melynek elnöke Friedmann Vilmos, alelnöke Bienenfeld Benő, a Talmud Tóra, melynek elnöke Goldschmied Szigfried, alelnöke Schischa Simon, a felnőttek talmudi és biblia oktatására szolgáló Sász Chevra, melynek elnöke Bienenfeld Dezső, alelnöke Fleischmann Samu, előadó rabbija Müller Lajos. Ezenkívül van még egy Nőegylet, melynek Schiff Izidorné az elnöke és Steiner Miksáné az alelnöke, egy Bikur Cholim beteg-segélyzőegyesület, mely Breuer Ignác elnöklete alatt működik és egy Tiferesz Bachurim egyesület, mely a héber kultúra ismertetését tűzte ki céljául. A hitközség tagjai közül Weiler Béla elnök városi ügyész, a társadalmi életben is előkelő szerepet játszik. Ipari vállalkozásokat létesítettek: Steiner József (téglagyár), Steiner Gyula és Emil (ugyancsak téglagyár); mindkét üzem nagyszámú munkást foglalkoztat. A hitközség 50,000 pengős évi költségvetéssel dolgozik, melyből 8000 pengőt fordít szociális és filantropikus célokra. A hitközség történetét Pollák Miksa írta meg: A zsidók története S.-ban c könyvében. A hitközség lélekszáma kb. 1100, a családok száma 225, adót 209-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 1 tanító, 124 kereskedő, 2 ügyvéd, 2 munkás, 4 nagyiparos, 1 orvos, 16 magántisztviselő, 2 vállalkozó, 14 iparos, 12 magánzó és 19 egyéb. A hitközség mai vezetősége : Grünwald Manó főrabbi, Weiler Béla elnök, Schischa Simon alelnök, Feigelstock Mór pénztáros, Friedmann Izidor ellenőr, Müller Fülöp és Goldschmied Ede templomi elöljárók." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4555 .cimszó a lexikon 800 . oldalán van.