14515.htm CIMSZO: Skutezky SZEMELYNEV Skutetzky
Döme SZOCIKK: "Skutezky Döme, festő, szül. Kisgajáron 1850., meg .
Besztercebányán 1921. Tizenötéves korában Meixner bécsi szobrász műtermébe
került, de csakhamar otthagyta és az akadémiára iratkozott, majd másfél év után
ösztöndíjjal Olaszországba ment, hol két évet töltött. Közben néhány hónapig
Münchenben és Firenzében is tanult. 1870-ben Bécsbe tért vissza, ol öt évig élt és arcképeket festett.
1875-ben Velencében telepedett le. Fejlődésének e tízéves periódusa alatt a
velencei népéletből merített, hol humoros, hol komoly életképeit festette,
melyek különösen angol műkereskedők, keresett cikkei lettek. Legelőbb a bécsi
műegyletben állította ki velencei életképeit: Rossz nyelvek; Aki alszik, nem
fog halat. Budapesten a Műcsarnok 1885-iki kiállításán szerepelt először: A
legszebbnek; A vásár fia c. képeivel. Velencei idejéből valók még: A rögtönzött
műterem : A szegények; A szerető gyűrűje; Akik egymást szeretik (megvette I.
Ferenc József); Az új modell. 1885 után
Besztercebányára költözött, hol haláláig élt és szorgalmasan küldte utolsó idejéig
képeit a budapesti Műcsarnokba. A múlt század 80-as éveiben különösen
népszerűek voltak a katonatisztek és a szalonok életéből vett adomás képei: A
modern Paris; A modern Odysseus (mindkettőt I. Ferenc József vette meg); Kis
vendég. Besztercebányán is festett meg velencei stílusában tartott életképe
ket: Ájtatosság; Könnyű más kárán nevetni (1892 Szépmüv. Múzeum), stb. De
jobbára a rézolvasztók és kohók életéből veszi ezután képeinek tárgyát,
különböző világitási problémákat tanulmányozva. Ilyen képei: A mindennapi
kenyér (1899) és a Munkában, melylyel