14449.htm CIMSZO: Sertés SZOCIKK: "Sértés. Héberül bósész, rechilusz vagy loson horá. A S.-t, bárkinak szándékos megszégyenítését, vagy megrágalmazását a zsidó jog szigorúan bünteti. A bibliai jog eredetileg nem ismerte a szóbeli S.-t, csupán a tettlegeset. Ha asszony a sértett, rabbinikus felfogás szerint a pénzbüntetést az ő javára ítélték meg (Mózes V. 25. 11). A Talmud a tettleges S. különböző nemeit sorolja fel, amelyekre nézve különböző nagyságú pénzbüntetéseket állapít meg. A testi S.-sel kapcsolatban a zsidó jog már figyelembe veszi azt a lelki fájdalmat is, amelyet a sértett elszenvedett. A büntetés kiszabásánál tehát nem csupán fájdalomdíjat, gyógyítási költségeket és bizonyos jóvátételi összeget állapít meg az időveszteségért és az elmaradt keresetért, hanem erkölcsi kártérítést is megítél, ami teljesen megfelel a mai jogi felfogásnak. Ilyen kártérítést természetesen csak abban az esetben követelhet a sértett, ha a S. szándékosan történt. A talmudi jog a szóbeli S.-nek két fajtáját különbözteti meg: Egyik a gondatlanságból elkövetett S. (rechilusz), másik a szándékos rágalmazás (lóson horá) A S. a Talmud szerint a legsúlyosabb deliktum, mert a megszégyenülés fájdalma minden más fájdalomnál erősebb. Aki embertársát megszégyeniti, az talmudi felfogás szerint nem nyerheti el a túlvilági boldogságot. A nyilvánosság előtt történt S.-re használt érdekes talmudi kifejezés malbim pné chavéró, (elsápasztani embertársunk arcát) azzal függ össze, hogy a S. a sértett arcán színváltozást idéz elő, t. i. vérvörössé, halvánnyá, kékké, zölddé teszi. A S. a sértett és a sértő fél tekintélye, állása, esetleg neme szerint ítélendő meg. Az asszony szégyenérzete nagyobb, mint a férfié, a vele szemben elkövetett S. tehát súlyosabb bűn. Hasonlóképpen súlyos megítélés alá esik a tanító megsértése, továbbá a prozelitáé, akit nem szabad előbbi életmódjára emlékeztetni. Tartózkodni kell a szegény vagy munkás megsértésétől, ""mert azok csak szolgálatot teljesítenek neked, ami azonban nem jogosít fel arra, hogy megsértsd őket"". A bűnösök megsértésétől is óvakodni kell, mert egyetlen ember sincs hiba nélkül s éppen ezért nem alázhatja meg embertársát. Chásszidikus irányú zsidó községekben még a legújabb időkben is súlyosan, cherem-mel (1. o.) büntetik a becsületsértést, mely büntetés addig tart, míg a sértő fél bocsánatkéréssel ki nem engeszteli a sértettet. A sértő ezenkívül bűnhödésül bőjtölni és pénzbüntetést fizetni is tartozik. Általában azonban a sértett fél személyes bocsánatát tartják a legfontosabbnak, ami meglehetősen szubjektív megítélése a S.-nek és ellentétben áll a modern jogi felfogással. Újabban Kaban Meir rabbi Chóféc Chajim és Semirasz hálóson c. műveiben összegyűjtötte a S.-re és annak megítélésére vonatkozó összes szabályokat." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4449 .cimszó a lexikon 785 . oldalán van.