14293.htm CIMSZO: Sátoraljaújhely SZOCIKK: Sátoraljaújhely, rend. tan. város, Zemplén vm.2l,162 lak. A hitközség eredete a XVIII. sz.-ba nyúlik vissza. Zemplén vm. levéltárában vannak okmányok arról, hogy Rákóczi seregében zsidók is szolgáltak, más okmányok pedig Rákóczi tisztjei s egyes zsidók közötti elszámolásokról szólnak, ami azt bizonyítja, hogy az akkori Újhely községben már laktak zsidók. Testületté tömörülésükről az első adat 1771-ből való, amikor is egy Naftali Hirsch nevű rabbi, aki a községen átutazott megvetette alapját a Chevra Kadisának. Valószínű, hogy a hitközség is ezidőtájt alakult meg. Első elöljárói Kurlánder Mihály, Engel Ábrahám, Rapaport, Hartstein Pinkász és Grünfeld Márkusz voltak. Első rabbijául Weil Sámuelt választotta meg a hitközség, aki hosszú ideig fejtett ki áldásos működést. 1808- 1840-ig a híres Teitelbaum Mózes volt a rabbi, aki a chaszidizmust megalapította Magyarországon. Bölcs tanácsaiért a keresztények is felkeresték, így a fiatal Kossuth Lajos is, akit megáldott s nagyrahivatott8ágát megjövendölte. Csodarabbi hírében állott. Halálának évfordulóján (tamuz 28) ma is ezrével zarándokolnak el a hívek sírjára. Teitelbaumot fia, majd unokája követte, aki kénytelen volt rabbiállását elhagyni a viszály miatt, mely a hitközséget chásszid és askenázi pártokra osztotta. A következő rabbi a nagy tudós Löw Jeremiás, aki az országos kongresszuson is képviselte a hitközséget, amely az ő kívánságára egyik irányhoz sem csatlakozott. 1873-ban fia Löw Eleázár (1. o.) lett a rabbi; ez 1886. megalapította az orthodox hitközséget s később ungvári főrabbi lett. Az orth. hitközség megalakulásával egyidejűleg az anyahitközség a statusquo ante alapra helyezkedett. 1890-ben Weisz Kálmán szebeni rabbit választotta meg a hitközség. Halála után 1910-21-ig betöltetlen a rabbiszék. Akkor Roth Sámuel pomázi rabbit választották meg, aki a hit mélyítése és az ifjúság vallásos szellemben való nevelése terén már eddig is szép eredményeket ért el. A hitközség fejlődésének csúcspontját a múlt század 80-as éveitől a világháborúig terjedő időben érte el. 1888 aug. 30. avatták fel a hitközség szép nagy templomát, mely a tagok önkéntes adományaiból épült. A templom építéséhez Wallis Gyuláné grófné is hozzájárult 200 pengővel. Van a hitközségnek még két Bész hamidrasa, amelyek mintegy 100 évvel ezelőtt Teitelbaum rabbi idejében épültek. A hitközségnek 6 osztályú fiú- és leányiskolája van, amelyet Schön Mózes egykori zsidóbíró Mintafőtanodának alapított 1836. Kesztenbaum Márton hagyatékából, aki 80,000 forintnyi vagyonát kulturális célokra hagyományozta. Az iskolának fennállása óta sok jeles pedagógus volt igazgatója és tanítója, így Heilprinn Mihály (1. o.), Singer Izráél kiváló talmudista és német tudós és Knopfler Sándor, aki a pedagógiai irodalomban is értékes munkásságot fejtett ki. Van még a hitközségnek Talmud-Tórája. A hitközség elnökei közül, akik agilis munkájukkal előmozdították a hitközség fejlődését, a legérdemesebbek: Friedliber Albert, Reichard Mór, Thoman Móric, Schwarc Bernát, Fried Samu, Reichard Salamon, aki legutóbb magas korára való tekintettel lemondott s utóda Roth József ügyvéd lett. A hitközségnek számos intézménye van. Első helyen áll a nagymultú Chevra Kadisa, amelynek jelenlegi elnöke Saflr Márkusz. A Chevra Kadisa 1862. Reich Simon hagyatékából kórházat át. 1904-ben létesült az új, ma is fennálló 45 ágyas zsidókórház, melynek igazgató-főorvosa Zinner Henrik, gondnoka Lichtenstein Jenő. Egyesületek: a Nőegylet,melyfentart egy aggokházát és Haas Bertalanné vezetése alatt működik, a Leányegylet, melynek Fried Manci az elnöke, a Bikur Cholim egylet, mely Bettelheim Sándor elnöklete alatt áll, a Singer-féle önképzőkör, melyet Roth Sámuel főrabbi vezet, a Grosz Dezső és özv. Fischer Mórné vezetése alatt álló népkonyhaegyesület és egy szegénygyermekeket iskoláztató és felruházó egyesület, melynek élén Reichard Salamon és Garai Árminné állnak. A hitközség tagjai közül több kiváló férfiú került ki. Ezek: Engel József szobrászművész (1. o.), Mezei Mór (1. o.) az Országos Izr. Iroda volt elnöke, aki a S.-i hitközség díszelnöke is volt sokáig, Mezei Ernő (1. o.) a kiváló publicista, Thoman Imre törzsorvos és zimonyi Schwarc Hermán mérnök, a Déli Vasút építője, akik végig harcolták a szabadságharcot és Schön Vilmos, aki egykor nagyon híres orvos volt. Többen a város társadalmi és kulturális életében vittek és visznek ma is szerepet. Ezek: Reichard Salamon, a város volt polgármestere, megyebizottsági tag, a hitközség volt elnöke, akit a múltévben 70-ik születésnapja alkalmából az egész város társadalma a főispánnal az élén meleg ünneplésben részesített, Székely Albert Zemplén vármegye tb. főügyésze, ismert publicista, Dévai Lajos főfelügyelő-tanácsos, Grünbaum Simon, a Kereskedelmi Testület volt elnöke, Löwy Ignác az államépítészeti hivatal volt főnöke és Földes Albert pénzügyigazgató-helyettes. Nagyobb ipari vállalkozást Blum Géza létesített, akinek bútorgyára számos munkást foglalkoztat. Föld- és szőlőbirtokosok : Roth József, Roth Mór, Grosz Dezső, Burger Jakab, Haas Bertalan, Fuchs Emil, Fuchs Jenő és még sokan. A hitközségnek értékes levéltára van. A hitközségben a következő munkák jelentek meg : Teitelbaum Mózes rabbi Jiszmach Mose c. híres tórakommentárja, Löw Jeremiás rabbi Divré Jirmijohu c.responsuma, Weisz Kálmán rabbi Pi snajim c. műve, Goldberger Izidor tatai rabbi A sátoraljaújhelyi izr. szentegylet alapításának története c. tanulmánya, Knopfler Sándor tanító Hittankövyv elemi és középiskolák számára és A sátoraljaújhelyi izr. iskola története, végül Knopfler Mózes Avne Soham c. tórakommentárja. A hitközség évi költségvetése 38,000 pengő, melynek egy részét szociális és fillantrópikus célokra fordítja, Számos jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel még a hitközség. Lélekszáma 2000, a családok száma 480, adót 396-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 9 gazdálkodó, 6 tanító, 7 kereskedő, 28 ügyvéd, 19 köztisztviselő, 2 művész, 7 munkás, 4 nagyiparos, 15 orvos, 44 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 25 szabadpályán lévő, 16 munkanélküli, 54 iparos, 4 mérnök, 1 hírlapíró, 56 magánzó és 15 egyéb. A hitközség 250 tagja vett részt a világháborúban, akik közül 36-an estek el. A forradalmaknak egy áldozata volt. A hitközség mai vezetősége: Roth Sámuel főrabbi, Roth József elnök, Fried Samu tb. elnök, Lichtenstein Jenő és Windt Jakab elöljárók, Grünbaum Simon ellenőr, Schwarc Marcell pénztárnok, Saflr Márkusz és Schwarc Salamon gondnokok, Weisz Hermann jegyző és szentegyleti titkár, Taubesz Hermán dajan. Az előimádkozó Feldbrandt Fülöp. Az orthodox hitközség 1886. alakult meg. A hitközség alapítója s első rabbija Löw Eleázár, a későbbi nagyhírű ungvári rabbi volt. Az első elöljárók, akiknek nagy része még ma is részt vesz a hitközségi életben, a következők : Schweiger Ignác, Schwarc Ignác, Roth József, Deutsch Hermann, Gottlieb Sámuel,Lichtenstein Adolf és Friedmann Ábrahám. A hitközség nagy temploma 1887. a tagok adakozásából épült, 1895. került tető alá'a kis templom, a bész hamidras.Több kisebb imaháza van még a hitközségnek. Elemi népiskolája, mely kezdettől fogva 3 tanerős, 1887. létesült, egy évvel előbb nyilt meg a Talmud Tóra iskola, melynek öt tanítója van. Jesiváját 1922.néhai Felmer József főrabbi alapította. Azóta szépen fejlődik a jesiva s messze vidékről is számosan keresik fel, tanulás céljából. A szegény talmudisták istápolására a hitközség EcChájim egyletet alapított,melynek Schwarc Ignác és Lipschitz Adolfné a vezetői, a szegény asszonyokat segélyezi a Benősz Cijon egylet, melynek elnöknői Schweiger Ignácné és Schweiger Márkuszné. Van ezenkívül egy, a gyermekek felruházására alakult Malbis Arumim egylet Alexander Vilmosné elnöklete alatt és egy Szandokosz egylet (betegágyas asszonyok segélyezésére),melynek ólén FránkelHeimann áll. A hitközség tagjai közül többen játszanak fontos szerepet a város gazdasági életében. Ezek: Schweiger Márkusz szesznagykereskedő a Kereskedelmi Társulat elnöke, városi és Zemplén vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, Alexander Vilmos bankigazgató, Blumenfeld Adolf terménykereskedő, Deutsch Adolf földbirtokos, Kornitzer Lipót szeszkereskedő és a helyi lap szerkesztője és Blumenfeld Jenő nagykereskedő. Nagyobb ipari vállalatokat létesítettek : Berger és Lipschitz, ifj. Deutsch Simon hordó- és bútorgyárat, Trattner Márk sajt- és túrógyárat. A hitközség 30,000 pengős költségvetéssel dolgozik, melyből nagyobb összeget fordít szociális és fillantrópikus célokra. A hitközség lélekszáma 1250, a családok száma 420, az adófizetőké 360. Foglalkozás ezerint; 9 nagykereskedő, 1 gazdálkodó, 3 tanító, 150 kereskedő, 1 ügyvéd, 15 munkás, 12 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 100 iparos, 14 magánzó és 100 egyéb. A hitközség mai vezetősége : Dick Hermán főrabbi, Schweiger Márkusz elnök, Alexander Vilmos alelnök, ifj. Deutsch Sámuel pénztárnok, Rosman Lipót ellenőr, legifj. Deutsch Simon iskolaszéki elnök, Schweiger Ignác, Lipschitz Adolf, id. Deutsch Sámuel, Blumenfeld Adolf és Weinberger Izsák elöljárók, Berkovits Rafael templomgondnok, és Oppmann Ignác tanító, jegyző. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4293 .cimszó a lexikon 768 . s köv. oldalán.