14231.htm       CIMSZO:        Ruszinkó zsidósága                              SZOCIKK:     "Ruszinszkó zsidósága. Ruszinszkóban a legutolsó népszámlálás szerint (1921) 93,023 zsidó él. Az összlakossághoz (604,745) viszonyítva 15.28%-nak felel meg. Az impérium változása óta Ruszinszkóban 5642 zsidóval több lakik, mint azelőtt. Ez a növekedés 6.46%-ot tesz ki. Ezen a területen kétféle hitközség van: orthodox. és kongresszusi. Kongresszusi hitközség azonban egész Ruszinszkóban csak egy van, Ungváron, a többi orthodox. Az orth. hitközségek egyelőre a pöstyéni Jüdische Kanzleihoz tartoznak. Több ízben történtek kísérletek egy önálló ruszinszkói zsidó iroda felállítására, de siker nélkül, a törvényes előírások miatt, amelyek úgy intézkedtek, hogy önálló irodát csak akkor állíthatnak fel a ruszinszkói hitközségek, ha annak felállítására a hitközségeknek több mint 60%-a szavazott; a megtartott szavazáskor azonban csak 30% szavazott az önálló iroda mellett. A zsidóság mostoha gazdasági körülmények között él. Az ország gazdaságilag meglehetősen zárt terület, sok kopár és terméketlen vidékkel és a lakosság csak a legnagyobb nehézségek árán tud boldogulni. Ez alól a zsidók sem lehetnek kivételek. R.-nak 80%-a nyomorog, 15%-a a létminimumot szerzi meg és 5%-a rendelkezik csak vagyonnal. A zsidóság elég tekintélyes része foglalkozik földmíveléssel és általában őstermeléssel (25%). Kis- és nagykereskedéssel (ideértve a kereskedelmi alkalmazottakat is) 38% foglalkozik, a többi napszámos és ipari munkás, vagy fuvarozó (16%). R.-nak foglalkoztatási aránya pl. Szlovenszkóhoz viszonyítva sokkal kedvezőbb, mert itt kevesebb a foglalkozás nélküli családtag, ami arra vezethető vissza, hogy a rossz gazdasági viszonyok mindenkit munkára kényszerítenek. A rossz gazdasági helyzet miatt nagy szerep jut a zsidó jótékonykodásnak. A nőegyleteken kívül, különösen a Joint Distribution Comitee végez e tekintetben hatalmas munkát. A Joint központi irodája Munkácson van, ahonnan szisztematikusan irányítják a jótékonykodás munkáját. A Joint árvagyámolító intézetében több mint 300 zsidó árva talál otthonra.  Ezenkívül nagy mechanikai és elektrotechnikai műhelyt rendezett be, ahol e szakmában tanoncokat és segédeket képeznek ki és ahol állandóan 80-40 zsidó munkás keresi meg kenyerét. A Joint segítségével létesült Munkácson 1926. a Nekuda könyvnyomda és könyvkiadó vállalat. Huszton nagyarányú kosár-szalmafonó műhelyt, Jasinán pedig talisz-gyárat állított fel a Joint. Hozzávetőleges számítás szerint 1919 óta az amerikai Joint Ruszinszkóban több mint 700,000 dollárt invesztált. Minden nagyobb ruszinszkói zsidó centrumban zsidó hitelszövetkezeteket állított fel. Így Beregszászon (Beregsas), Bilkén, Huszton, Jasinán, Munkácson (Mukačevo), Solotvinán, Ternovon, Técsön, Ungváron (Užhorod), Volovojén és Nagyszőllősön (Sevlius). Ez a 11 zsidó hitelszövetkezet igen értékes gazdasági munkát végez és hasznos működése révén különösen a kiskereskedők és iparosok helyzetén lendít sokat. A 11 hitelszövetkezetnek közel 5000 tagja van és az 1926. év végéig kihelyezett kölcsönök összege meghaladja a 5.000,000 čk.-t. A zsidóság 1918 után nemzeti alapon szervezkedett. Úgy a községi, mint a parlamenti választások alkalmából önálló pártként indult a választási küzdelembe és most már minden község választmányában zsidópárti képviselők is ülnek, Munkácson (Mukačevo), Nagyszőllősön (Sevlius) zsidó-párti alpolgármesterek vannak és egy zsidó képviselő a csehszlovák parlamentbe is bejutott kommunista programmal. Ruszinszkó 93,023 lélekszámú zsidóságából 79,722 vallotta magát zsidó nemzetiségűnek, ami 85,7%-nak felel meg. Anyanyelv szerint 70% magyar, a többi jiddis, szlovák és ruszin anyanyelvű. A mostoha gazdasági  iszonyok miatt, melyek között a ruszinszkói zsidók élnek, nem fejthettek ki nagymérvű anyagi hozzájárulást Palesztina felépítéséhez. Évente körülbelül 6-700 sékelt árusítanak, 80-40,000 čk.-val járulnak a Nemzeti Alaphoz. Kulturális téren a Héber Iskola Egyesület fentartásával nagyszabású munkát fejtenek ki. Ruszinszkóban 47 cionista helyicsoport van. A cionista mozgalom két lappal rendelkezik, ezek: a jiddis nyelvű Dus JidischeFolksblatt (Munkács, 1923. Szerk. Sauber Simon. V. évfolyam) és a magyar nyelvű Zsidó Néplap (Ungvár, 1919. Szerk. Szerény Béla. IX. évfolyam). A mozgalom vezetői: Sternbach Vilmos, Spiegel Sándor, Guttmann Mózes, Steiger Náthán, Szerény Béla, Palkovics N., Juszkovics Mór, Weingarten A. Sajtóképviselete a nem cionista irányzatnak is van. 1927. megalakult Munkácson a Jidische Zeitung, amely Spira, munkácsi főrabbi szolgálatában a liberális,  cionista-mizrachista zsidóság ellen harcol. A ruszinszkói zsidó sajtó érdemes munkásai az említetteken kívül: Bolgár Mózes (Zs. Néplap), Klein Mór (Zs. N.),  Goldstein Mór (Zs. N.), Lövenkopf Kálmán (Zs. N.), Spiegel S. (Jid. Folksbl.). 1921-ben alakult meg Munkácson a Ruszinszkói Héber Iskola Egyesület, azzal a céllal, hogy elemi és középiskolák felállításával a héber nyelv reneszánszát mozdítsa elő. Már az első évben Munkácson, Huszton, Svaljaván. Torunban, Jasinán, Beregszászban héber elemi iskolákat, 1924. Ungváron és Beregszászon elemi iskolákat, 1925. Nagyszőllősön héber elemi iskolát létesítettek. 1923 okt. 1. nyilt meg Munkácson a Cs.-Sz. köztársaság első hébernyelvű reform reál-gimnáziuma, majd 1927. a gimnázium keretében a héber tanítóképző szeminárium. Jelenleg 7 elemi 9 tanerővel és 580 növendékkel, 1 gimnázium 9 tanerővel és 340 növendékkel, 1 tanítóképző szeminárium 12 növendékkel áll a héber kultúra terjesztésének szolgálatában. Az összes héber iskolák nyilvános jellegűek. A héber nyelv mellett intenzíven tanítják az állami, valamint a ruszin nyelvet is, míg a gimnáziumban az angol és német nyelv tanítása a rendes tantárgyak közé tartozik. A héber iskolák ügyeit a Munkácson székelő Héber Iskola Egyesület évről-évre megválasztott vezetősége intézi, a felügyeletet pedig a ruszinszkói állami iskola-inspektorátus végzi. Zsidó sportegyesületek közül a munkácsi Hagibor és a huszti Sámson működnek. Ezenkívül hatalmas cserkész-mozgalom van Ruszinszkóban. A zsidó cserkészek száma közel van az ezerhez."                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4231 .cimszó a lexikon 758 . oldalán van.