14145.htm CIMSZO: Róna SZEMELYNEV Róna József SZOCIKK: "R. József, szobrász, szül. Lovasberényben (Fejér vm.) 1861. Tanulmányait Budapesten s a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte. 1882-ben a király ösztöndíjával három évig Zumbusch mesteriskolájában dolgozott. Berlinben 1885. első nagyobbszabású szobrával (Sz. Sebestyén és Olimpiai győző) a római ösztöndíjat nyerte el. A Műcsarnokban 1880. Megszorult faun c csoportjával a Rökk-díjat, Savoyai Jenő lovasszobrával a kis aranyérmet, József és Putifár felesége faszobrával a nagy aranyérmet nyerte el. Antikizáló aktok után, az új barokk értelmében, realisztikusan mintázott klasszikus tárgyú alakokat alkotott (Utolsó szerelem, 1890; Anakreon, 1904; Zeneleckét adó faun, 1898; Zsuzsanna és a vének, 1908 - 9; Judith és Holofernes; Saul és Dávid; Ádám és Éva; Deborah éneke dombormű, a zsidó leánygimnáziumban). Több szobra és a Kis türelmetlen c. csoportja a Szépmüv. Múzeumban van. A múlt század 90-es éveitől fogva résztvett csaknem minden nagyobb emlékszoborpályázaton és díjakat is nyert. Emlékszobrai között a legkiválóbbak : az eredetileg Zenta városa részére rendelt Savoyai Jenő herceg barokklendületű lovasszobra Budán (1899), a Kossuth-szobor Szegeden (1902) és Erzsébet királyné nemes egyszerüségű álló szobra Gödöllőn (1902). Egyéb emlékszobrai még: Kossuth Miskolcon (1898) és Rozsnyón (1907), Zrínyi Miklós Budapesten(l902), Szemere Bertalan Miskolcon (1906), Klapka Komáromban. A kerepesi temetőben levő síremlékei: Klapka György, Erkel Sándor, Telepy Károly, Greguss Imre és a Loeser-család síremléke. Számos arcképszobra között legismertebb: Konti József, Bánffy Dezső, Andrássy Dénes gróf hermája a Műcsarnok előtt. Ő készítette a Képzőművészeti Társulat 50 éves jubiláris plakettjét. Dekoratív munkái között a legkiválóbbak a veszprémi megyeháza, a marosvásárhelyi múzeum, a budapesti Leánykiházasító Egylet palotájának, az üllői-úti Szülészeti klinika, a Vígszínház, az új Országház, az Igazságügyminisztérium palotájának, a Széchenyi- és Gellért-fürdő, a Korvin mozgószínház szobordíszei. Egy ideig bronz öntőműhelyt is tartott fönn. Egyik legújabb munkája Dienzl Oszkár zeneszerző síremléke a kerepesi temetőben (1928). A Benczúr Társaság tagja. A Képzőművészeti Társulatnak hosszabb ideig elnöke volt. Aranyérmet nyert Antwerpenben és Parisban, Grand Prixt Londonban." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4145 .cimszó a lexikon 750 . oldalán van.