14140.htm       CIMSZO:        Rohonc                                   SZOCIKK:     Rohonc (Rechnitz, A.) nagyk. Vas vm. 4137 lak. A XVIII. sz.-ban a megye első városa volt és a zsidók is korán alapították itt meg hitközségüket. A R.-i hitközség nemcsak egyike a legrégibb magyarországi hitközségeknek, de hosszú ideig a legtekintélyesebbek közé tartozott és befolyása az egész Dunántúl zsidóságára kiterjedt és Vas, Zala és Somogy zsidóságának valósággal központja volt egészen a XIX. sz. elejéig. A hitközség első alapítóinak és elöljáróinak neve ismeretlen. A R.-i zsidóknak aBatthyányak voltak a védő-uraik, a birtokukon élő zsidókat ők látták el véd-levelekkel a jogtalanság korszakaiban. A hitközség fejlődése a XIX. sz. második felében, a kiegyezés folytán beállott gazdasági helyzet következtében megállott. Pedig 1735. nagyságra nézve még a hatodik helyen állott az országban, a XVIII. sz. második felében több mint kétszáz családot számlált kerületével együtt, ami jelentékeny szaporulatot mutat, ha tudjuk, hogy 1687. még csak 36 családból állott a hitközség. 1848. csupán R.-on 209 zsidó család élt, amely aztán mire elérkezett a XX. sz., leapadt 60-70 családra. A hitközség mai létszáma is ezen a nívón mozog, aránytalan kis számban azokkal a sírkövekkel szemben, amelyek alatt három század letűnt nemzedéke nyugszik a zsidó temetőben. A temető első olvasható sírköve az 1682. esztendőt tünteti fel, azonban bizonyos, hogy maga a temető sokkal régibb. Eredeti területét 1827. megnagyobbították. A hitközségnek a XVII. sz. első felében még csak kis imaháza volt, egy 1649-ből való frigyszekrény-függöny őrzi ennek az emlékét. Az ereklyét a község jámbor asszonyai ajándékozták annak idején a hitközségnek. Később az egyik Batthyány gróf építtetett a községnek zsinagógát, amelynek használatát évi bér fejében engedte át. 1707-ben aztán a zsidók 500 forintért megvásárolták a zsinagóga tulajdonjogát. R. annyira központja volt a zsidó életnek, hogy 1718. szüksége mutatkozott annak, hogy új és nagyobb templomot építsen a hitközség. 1727-ben megvásárolták a templomkörüli telket és épületet 600 frt-ért. Idekerült a paplak és az iskola. Ezt a templomot 1855. restaurálták és még ma is épségben fennáll a katolikus templom szomszédságában, ami ellen építése idején élénken tiltakozott az egyház, de a türelmes Batthyányak nem befolyásoltatták magukat. A templom felépítésének emléke a császári udvarhoz közelálló Sámson Wertheimer nevéhez fűződik. A R.-i templom kegyszerei antiquitásuk révén jelentős értékűek. Három antik serlege 41 lat ezüst, a tórakorona 147 lat ezüst. A tóravért nem tüntet fel évszámot, de mindenesetre a XVII. sz.-ból való. Egy tóravért 1718 évszámot visel az újabb templom építésének idejéből. Két tóratorony Gitl, Józel hakohén leánya és Lea, Lemel Áser leánya ajándéka. Az 1649-ből származó frigyszekrényen kívül a legrégibb ereklye 1727-ből való. A feliratok a függönyök felső részén csak két-három rövid sort tartalmaznak, ellentétben a XIX. sz. óta divatozó terjengős feliratokkal. Az adományozó a hitközség egyik elnöke, Mesullam Ziszl, Cevi fia és annak neje, Gitl, Jákob leánya volt. Egy 1751-ből való dús keleti szövetből készült függönyt Jákob fia és neje Frumet, Lipmann ha-kohén leánya ajándékozott a templomnak. A harmadik, amely 1794-ből való, Feis Léb, Ezriel Mendel fia ajándéka. Sokkal régibb tórakőpenye van a községnek 1748-ból és tórakötője 1751-ből. Méir ben Sámuel és neje Pelatach, Méir leánya 1740. egy frigyszekrény-függönyt ajándékoztak circumcisió alkalmával. A R. i hitközség levéltárában számos nagybecsű kézirat és fontos dokumentum van, amelyeket most rendeznek, miután a burgenlandi tartományi tanács a közel jövőben zsidó múzeumot létesít, amelynek anyagát a hitközségek szolgáltatják. Egy 1740 körüli évi számla világos betekintést enged azokba a ételekbe, amelyeket a község tagjainak kellett kiegyenlíteni: Nagy mészárszékért 400 frt, kis mészárszékért 80, fiatal marha vágatásáért 40, kóser bormérésért 400, pálinkamérésért 400, baromfivétel alól való felmentésért 75, védelmi díj 1116, régi kivetési átlag 200, egyéb 300, összesen 3011 frt. Ezenkívül meghatározott előírás szerint járt újévi ajándék: a kegyuraságnak, a tiszttartónak, az uradalmi irnoknak, a gazdának, a két plébánosnak, (magyar és németnek), a várbíróknak, a kisbírónak és a céhmestereknek. Idővel még szaporodott a teher, mert a földesúron kívül még az állam, illetve a legfelsőbb kegyúr is megadóztatta őket. Mária Terézia 1749. rendelte el a türelmi adó (l. o.) fizetését, amely a R.-i zsidókat ép úgy sújtotta, mint az ország egész zsidóságát. Csak 1846. szabadultak fel alóla, amikor az ország zsidósága 1.200,000 forintban kiegyezett a kincstárral. Noha a R.-i zsidók nehéz terheket viseltek, templomukról továbbra is szívesen gondoskodtak. 1822-ben öt fivér ajándékozott dús aranyhímzésű függönyt a templomnak, Frankl Mihály és neje 1850., Reinfeld Ábrahám és neje pedig 1851. A hitközségnek híres rabbija volt Zipser Mayer dr. (1854-1869), aki számos bibliai és talmudi munkát írt és az 1868-iki kongresszuson jelentős szerepet játszott. Négy osztályú elemi iskoláját még a múlt század közepe táján építette a hitközség, de anyagi okok és a tanulók hiánya miatt az iskolát 1923. megszüntették, az épületet pedig a polgári iskola céljaira adták bérbe. A hitközség, amely a kongresszusi szervezet keretében működik egyetlen intézményt tart fenn, Chevra Kadisát, melynek jelenleg Spiegel Gáspár az elnöke. A hitközség tagjai közül Spitzer Anton vezet egy 1500 holdas mintagazdaságot, míg Ungár Sándor egy 3000 holdas bérleten gazdálkodik. A hitközség évi költségvetése 3600 Schilling melynek egy részét a hitközség szociális és filantrópikus célokra forintja. A hitközség anyakönyvi területéhez Csajta, Városhodász, Léka, Borostyánkő, Bandol és Pillgersdorf községek tartoznak. A hitközség lélekszáma 170, a családok száma 56, adót 64-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 19 szabadpályán levő, 24 kereskedő, 1 orvos, 1 magátisztviselő, .2 gazdálkodó, 3 iparos és 3 ügynök. A hitközség tagjai közül a világháborúban 30-an vettek részt és 5-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Spiegler Eduárd elnök, Fellner Miksa Talelnök, Graner Hugó dr. pénztárnok és jegyző, Glück József kántor és hitoktató. A rabbiállás tíz év óta betöltetlen. Mihelyt a hitközség kedvezőbb anyagi helyzetben lesz, ismét fog rabbit választani.                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4140 .cimszó a lexikon 748 . oldalán van.