13986.htm       CIMSZO:        Próféták Könyve                                 SZOCIKK:     "Próféták Könyve. Próféta görög szó, mely a Biblia görög fordításában a héber nóvinak felel meg. Előremondót, szószólót jelent és jelzésére szolgál azoknak a férfiaknak és nőknek, kiket Isten ihlete tüzelt arra, hogy koruk megtévelyedéseivel, királyaik önkényével szembeszállva, Istennek a Tóra szellemében rejlő akaratát nyilvánítsák és a népet az igaz vallásra és erkölcsi életmódra neveljék. Az előremondás nem valami titokzatos, emberfölötti erő műve náluk, hanem csakis a történeti belátás, a józan következtetés módszere. Innen van, hogy idővel annak belátására jutottak, hogy magát a történetet is fel kell jegyezni, amit meg is tettek az «első próféták» későbbi elnevezésű gyűjteményben. Mózesre vezeti vissza önmagát a prófétaság, amidőn őt próféta névvel illeti, valójában azonban Mózes külön magasabb rangú kategóriát képvisel: «a próféták atyja». A próféták Valószínűleg a Rechatuták közül származnak (Jeremiás 36.). Mikor látták a népben az Istenről való pogányos gondolkodás elburjánzását, a földműveléssel és városi élettel járó fényűzést és az állam erőszakos terjeszkedésére irányuló királyi politikát, mely az ősi, egyszerű, erkölcsös életmód rovására ment, elhagyták a városokat. Amikor a nép királyt kért, Sámuel próféta előre figyelmeztette ez idegen intézmény végzetességére, ha maga részéről nem is tagadta meg a nép kívánságát. Azóta állandóan ott találjak a királyok oldalán a prófétákat, kik velük szemben az erkölcsi hatalmat képviselik, Dávid mellett Nátán prófétát, Ráhabeám (l. Királyok) mellett Sémáját, Achab mellett Elijóhut, Acház udvarában Jesáját. A próféták nem voltak szervezet tagjai, nem ragadtak magukhoz hatalmat és nem használták tisztségüket vagyonszerzésre; teljes függetlenségben tartották magukat királyaikkal szemben is. Itt-ott akadtak olyanok is, akik mindig csak a jónak kilátásba helyezésével nyugtatták meg a királyokat és a népet, ami talán meggyőződésükkel ellenkezett is; ezeket álprófétáknak bélyegzik meg az igazi próféták. A prófétai tanítások: 1. Isten szentséges lény, ki fölötte áll emberies vágyaknak és nem áhítozik áldozatra. 2. Az ember papi közbelépés nélkül is emelkedhetik Istenhez, aki mindnyájunk atyja. 3. Az embert Isten a tökéletesség felé vezérli és eljön egyszer a tiszta igazságnak és szeretetnek uralma, a messiási idő. 4. Izrael Istennek kiválasztott népe, vagyis eszköze a népek tanítására és Izraelnek szenvedések árán is meg kell küzdenie a tanítás, a példaadás nehézségeivel. Soha vallásalapító és erkölcstanító nem emelkedett a prófétákénál magasabb álláspontra. Amíg az indus filozófiában az erkölcs csak eszköz a vallásos megtisztulás elérésére, a görög bölcseletben pedig tudománnyá lett a boldogság elérésének szolgálatában, a prófétáknál az erkölcs öncél, maga az Isten ismerete, a legmagasabb rendű kincs és méltóság. A prófétaság szerzett becsületet a lelkiségnek a nyers materializmussal szemben, az lelkesített kitartásra is az erőszakkal szemben. A prófétai könyvek a következők.1. Első próféták (múltra vonatkozó, történeti könyvek): Jehósua (l. o.), Bírák (l. o.), Sámuel I. és II. k. (l. o.), Királyok I. és II. K. (l. o.)II. Utolsó próféták (jövendőkről szólók): Jesája (Ézsajás, l. o.), Jeremiás (l. o.), Jechezkél (Ezékiel, l. o.) és a Tizenkét próféta (l. o.). F. M."                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3986 .cimszó a lexikon 725 . oldalán van.