13965.htm CIMSZO: Pozsony SZOCIKK: Pozsony (Bratislava, Cs.-Szl.), szab. kir.
város Pozsony vm. 78,223 lak. Az eddig ismert és P.-i zsidókról szóló okiratok
közt legelőször III. Endre 1221 dec. 2. kiállított és P. városának adott
privilégium említ P.-i zsidókat, kiket a király az ottani kereszténypolgárokkal
egyenlőjogúakká tesz (l. P.-i zsidók). Héber forrás (memorkönyv) már előbbi
évekből is említ mártírhalált szenvedő P.-i zsidókat, köztük név szerint rabbi
Jónát (l. o.), ki ott valószínűleg rabbihivatalt viselt. Nagy Lajos 1360 körül
kiadott kiűzési rendelete folytán a P.-i zsidók a szomszédos Hamburgba
költöztek, honnan 1368. megint visszahívták őket (l. Kiűzetés, P.-i zsidók).
1376-ban P. magisztrátusa új zsidótörvényt alkotott. Zsidóktól kölcsön vett
pénzeket hivatalból egy külön könyvbe (Judenpuch) írtak. Ezen század végén és a
következő időben 1526-ig a zsidók a mai Kalapos- és Hummel-utcában laktak. Utolsóban, a mai Orsolya-rendi
apácakolostor hátsó telkén, állott az 1399. épült zsinagóga, Korabinszky
szerint, a Kalapos-utcában. Mellette volt állítólag (V.ö. Ortvay,«P.utcái» 168. l.) a zsidófürdő,
araház (Tanzhaus) és kórház; temetőjük a Széna-téren volt. Akkori számuk
800—900-ra tehető. Az 1421. ausztriai és 1496. stíriai zsidókiűzés folytán
ezekből az országokból sok zsidó P.-ban telepedett le. 1440-ben a zsidók
tevékeny részt vettek a Vargatorony (Schusterturm) megerősítésén.
Foglalkozásuk: pénzüzletek, állat-, posztó- és bőrkereskedés. 1502-ben a
tűzoltásnál szükséges bőrvödrök előállítására új adót vetnek ki a zsidókra.
1521-ben zsidók és keresztények lakásai már úgy elegyedtek, hogy az addigi
zsidóutcát Kalapos utcának nevezték. Ez idő körül élt ott egy híres Zakariás
(l. o.) nevű zsidó orvos, kit a király a zsidó jelek hordása alól felmentett. A
mohácsi vész után 1526. Mária királynő kiűzi onnan a zsidókat. Ettől kezdve
majdnem két évszázadon át P. zsidókról sehol nincsen szó, csak 1591.
Németországban jelent meg egy képes röplap, melyben gonosz gyűlölettel P.-i
zsidók által elkövetett ostyagyalázást koholtak, de ennek sem P.-i, sem más magyar,
sem ausztriai forrásokban sehol nyoma sincsen. A XVII. sz. első felében, a 30
éves háború idejében, midőn a vár körüli területen, az ott elszállásolt
katonaság miatt, mindennapos rablások és útonállás a közbiztonságot nagyon
veszélyeztették, zsidókat alig találni P.-ban. E század második felében a P.
melletti Zuckermandel nevű helységben és valamivel később a Váralján, a gróf
Pálffy-féle kúrián kezdtek letelepedni. Ábrahám Levi, ki 1719. Európán
keresztül utazott és P.-ban is volt, útleírásában említi, hogy akkor P.-ban a
város területén kívül két zsidó község volt, az egyik a Várhegyen, a másik a
Zuckermandolben, mindegyik saját zsinagógájával. Az 1736. országos zsidó
összeírás már 120 adófizető családfőt mutat ki. Ezek, vagy őseik főképpen Cseh-
és Morvaországból, Ausztriából és Németországból vándoroltak be. Ballus
Pál: Beschreibung Pressburg (1822) c. munkájában
(195. 1.) a zsidók lélekszámát 2093-ra teszi. Az 1797-iki tűzvész
elhamvasztotta a zsinagógát és sok zsidó házat. Nagy kárt okozott az 1809-iki
és még nagyobbat az 1811-iki tűzvész, mely a zsidó községházát és az archivumot
is elpusztította. A legrettenetesebb tűzvész dühöngött 1913 máj. 13., midőn 97
zsidó ház, köztük a jesiva tanháza, a benne lévő nagy könyvtárral együtt
elpusztult. III. Károly parancsa folytán, 1712. a zsidók lakta
utcákat bezárható kapuk által elkülönítették a város többi részeitől és Mária
Terézia nem engedte, hogy azokban keresztények is lakjanak. A gettó kapuit csak
a zsidó jogokat kiterjesztő 1834/40-iki országgyűlés után távolították el. —
1848-ban, a márciusi napokban, de különösen ápr. 23. és 24. a zsidóutcák vad
antiszemita zavargások színhelyei voltak. A csőcselék vandál módon
elpusztította az ottani zsidó primár iskola berendezését, könyvtárát és
épületét. A tiszaeszlári vérvád idejében, 1882. és 1883., a felheccelt tömeg
megint garázdálkodott a zsidónegyedben. 1840— 1850 közt megnyíltak, bár sok
ellenségeskedés mellett, a belváros üzlethelyiségei is zsidók számára és 1860
után ingatlanokat is vehettek ott. Ettől az időtől kezdve a város
kereskedelmileg és iparilag gyorsan gyarapodott. A gettó létesítésével (1712) a
zsidók belső élete vallási intézmények teremtésével és a jesivák fejlesztésével
intenzívebb lett. A jesivák fejlődésük tetőfokra jutottak Barbi Meier (l. o.)
és Szófer Mózes (l. o.) rabbik idejében. A Chevra Kadisát 1710 körül
alapították és a várhegyen levő kórházat Ballus (i. h. 313.1.) jobb és
megfelelőbb berendezésűnek mondja a városi ispotálynál. 1761-ben a gettóban
heves belső viszály támadt az ott lakó Mordechai Eibenschütz miatt, ki a
szabbataizmussal vádolt Jonathan Eibenschütz fia volt. A XVIII. és a XIX. sz.
közepéig, ameddig P. volt az országgyűlések, a helytartóság és a nádor
székhelye, a P.-i zsidó elöljáróság kezében volt a magyar Izrael fölötti
hegemónia. Itt gyűltek össze több ízben a magyarországi zsidók küldöttjei, hogy
a Mária Terézia által kivetett türelmi adónak összegét és behajtási módját
megállapítsák és itt szerkesztették zsidó ügyekben az országgyűléshez
benyújtandó memorandumokat. A magyar zsidóknak a hatóságnál, a nádornál és
királynál bekopogtató szószólói közül a legkiválóbb volt a P.-i gazdag,
jótékony és nagytekintélyű Koppel Theben (megh. 1799). Noha a P.-i gettóban
minden törekvés világi művelődésre szigorúan el volt tiltva, mégis történtek
kísérletek arra, hogy megnyissák a gettó kapuit a korszellem követelményei
előtt. 1873 aug. 8. nyílt meg P.-ban nagy ünnepélyességgel II. József türelmi
pátensének és a Ratio educationak megfelelő módon berendezett «zsidó nemzeti
német iskolai», mely azonban 1790 után lassan megszűnt és csak sokkal később,
mint zsidó községi és Talmud Tóra iskola támadt fel újra. 1820-ban néhány, a
korszerű művelődést jobban szerető és bátrabb P.-i férfiú (Breisach, Oppenheim,
Kohn) megalapította a később híressé lett, a király és országnagyok által
erkölcsileg támogatott Primár-iskolát. 1840-ben alakult ott egy olvasó és
irodalmi kör, mely a magyar és ausztriai zsidóság számára havi folyóirat
kiadását tervezte, de a fanatikusok rövid idő alatt elnyomták ezt a törekvést
és elérték azt, hogy a «Casino» név alatt működő egyesületet feloszlassák. Az
orthodox község jelenlegi nagy zsinagógáját, mely a Várúton Feigler I. terve
szerint keleti stílusban épült, 1864. avatták fel. Az 1872. alakult
kongresszusi község temploma 1894. épült a Vártelek- és a Szilágyi Dezső-utca
sarkán Milch D. terve szerint, mór stílusban. P-i. rabbik: E. Jona 1250 - 80;
Liebermann Juda; Tyrnaui (nagyszombati) Eisik 1420 körül; Liepmann Heller
Jomtov 1695 körül; Reckendorf Jakab 1709—27; Lemberger Mózes v. Móse Charif
1736—58; Eger Akiba 1758, Elül 3 — 15 ig; Dukla Izsák 1759—62; Barbi Meier
1768—89; Tysmenic Mesullam 1794—1801; Szófer (Schreiber) Mózes 1807—39; Szófer
(Schreiber) Sámuel W. 1839—72; Szófer (Schreiber) Bunem 1872—1906; Szófer
(Schreiber) Akiba 1906. A
neológ hitközség rabbijai: Back I.W. 1872—76; Dávid Gy. 1876— 1896; Fünk S.
1898. P.-ból származtak: Biedermann M. L. vésnök-művész, később udvari ötvös;
Ehrenreich Ádám réz- és acélmetsző művész ; Kohn Albert orientalista; Dukesz
Leopold és Stern M. E. hebraisták; Hauser Miska hegedűművész; Dux Adolf író és
fordító; Dux Zsigmond arc- és életképfestő. I. Az Orthodox hitközség választási
joggal bíró tagjainak száma 2000. Főrabbija Schreiber Akiba. Elnökség: Krausz
Dávid elnök, Stahler Henrik alelnök, Neumann Simon, Engel Izidor, Fleischmann
Izrael elöljárók. Múlt évi költségvetés Ke. 2.500,000. Jótékonysági
intézmények: Chevra Kadisa, a régi kórházában 45 ágyat állított fel, az aggok
házában pedig 25 embernek ad hajlékot. Női Chevra Kadisa is működik. A Pikunch
nefes egylet a nemzsidó kórházakban fekvő betegeket kóser étellel látja el és
zsidó ápolókat kiképző iskolát tart fenn. A Chevra már megkezdte az új nagy
kórház építését. A Fiúárvaház eddig a régi zsidónegyedben volt. Most egy új
modern árvaházat építenek. A Leányárvaház modern, szép épület. Aggok háza 45
bennlakóval. Nőegylet, szegény asszonyokat segít. Hachnoszasz Kalló, szegény
leányok kiházasítását mozdítja elő. A Szandekoosz szegény betegágyasokat, a
Nichum Avelim szegény gyászolókat, Bikur Cholim szegény betegeket segélyez. A
Marpelanefes a nem-zsidó kórházakban ápolt zsidókat támogatja. Az Ozer Dalim a
szegények téli szükségleteiről gondoskodik. A Mechalke Écfát és szenet nyújt
szegényeknek. Az Anije Irénu készpénzt, a Málbisé Arumim ruhát oszt ki a
szegények közt. Az Iskolaegyesület szegény tanulókat támogat.
Kultúrintézmények: A nagy Jesiva, több mint 200 év óta áll fenn (l. P. jesiva).
Jesiva edáno egyosztályú átmeneti iskola. Jeszodé Bátora hatosztályú,
középiskolával összekötött Talmud iskola. Talmud Tóra a népiskolával
összekötött négyosztályú talmudiskola. Ötosztályú fiú és leány népiskola.
Háromosztályú középiskola fiúk és leányok részére. Chevrasz Hasász minden este
Talmudból előadást tart.
A Tórasz Cheszed egyesületben fizetett talmudisták
naponta Talmudból előadást tartanak. Mehadre Hatalmud. Az egyletnek minden
tagja odahaza a Talmudnak egy traktátusát tanulmányozza, az év végén pedig
közös összejövetelen (szijuni) befejezik. Óháve Tóró. Minden szombaton
Talmudból előadást tart. A Temime Derech, liferesz Bachurim, Machazike Tóró és
Poel Cedek egyletek minden este bibliai előadásokat tartanak. Azonkívül még a
Mógén Avrol om-chevra, a Me-vakse lóró és Szombat egyesületek kereskedelmi
alkalmazottaknak bibliai előadásokat tartanak. Templomok: a nagyzsinagóga,
1864. épült ugyanazon a helyen, ahol az 1784. épült régi templom állt.
Fióktemplom a Preyss-utcában, a Besz-Hamidrás, melyet Heine őse Michel Simon
építtetett, a Jesiva zsinagógája, A Brill-féle zsinagóga, a Nenscher-zsinagóga,
az Agrani zsinagóga, a Vödritz-zsinagóga, az aggok házának zsinagógája, a
Levuv-zsinagóga, a mizrachi-zsinagóga, a népiskola zsinagógája, meg a
Rosenbaum, Goldberger, Oesterreicher, Drechsler, Deutsch, Klein-féle imaházak.
II. Az Izr. hitközség.
Választójoggal bíró tagjainak száma 650. Utolsó évi költségvetése 300,000 Ke. Főrabbija
Fűnk Sámuel. Elöljárósága: Stein Győző elnök, Porzsolt Aladár alelnök, Dezső
Kálmán, Platschek Gyula, Trebitsch Dénes,
Riess Miksa, Herzog József,
Grosner Gyula, Schaar Albert, Smetana Béla. Templomok: A nagy templom és
az iskola temploma. Intézmények: Chevra
Kadisa, a fiú- és leányiskola, a hitközség könyvtára, a Nőegylet, az Ozerdalim
egylet, Rachnoszasz Káló, a Wellisch Betty szünetidői telep, a Cedókó-egylet.
Független intézmények: a nagy Jótékonysági egylet, amely kis kereskedőknek és
kisiparosoknak kamat nélküli kölcsönt nyújt; az Izr. népkonyha; az óvoda ; a
menza akademica judaica; Ezra segélyzőegylet; Ahavasz Chaverim ; Leány egyesület
és Özvegy és Árvák Egyesülete. III. Országos központok: A szlovenszkói orthodox
hitközségek országos központja. Elnök: Weber Kálmán főrabbi. A Jesurun (az
egyesült neológ és status quo) hitközségek országos irodája. Elnök: Stein
Győző. A Jeruzsálemi Rolel szlovenszkói fiókja; Elnök: Schreiber Akiba főrabbi.
A Mizrachi országos központja, a Cionisták kerületi központja, Az Agudasz Jiszróél országos
központja, A zsidó párt országos központja, elnöke Riess Gyula. A zsidó
közgazdasági párt országos központja és a Zsidó Kultur Egylet. Zsidó lapok:
Jüdische Volkszeitung a cionisták és a zsidó párt lapja, szerkesztők: Neumann
Oszkár, Komlósi Soma és Gross Dávid. Jüdisches-Familie párton kívül, szerkesztő
Müller Mózes a Jüdische Presse fiókszerkesztősége, szerkesztők Braun Joel és
Schwarz Henrik. Politikai egyletek: Ahavasz Cion Egylet, Mizrachi Egylet és
Agudasz Jiszróél Egylet, B.S. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929,
szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk
facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu,
www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3965
.cimszó a lexikon 718 . s köv. oldalán.