13827.htm CIMSZO: Példabeszédek SZOCIKK: "Példabeszédek. A bibliai könyvek egyéb szentiratok csoportjába tartozik. Héber neve Misié ; görögül: Parojmiaj ; latinul: Liber Proverbiorum. A könyvet Salamon királynak tulajdonítják, de több szerző írhatta, ami a címfeliratokból is kitűnik, főleg pedig abból, hogy bizonyos részek így kezdődnek: Még a következő bölcs beszédek is Salamonéi. A 30. fejezet Agurnak, Jakéttának példabeszédeit adja; az utolsó fejezet felírásában pedig Lemuel király szerepel. A könyv mindenesetre gyűjteményes munkának tekinthető. Részben széteső, részben összefüggő gnómákat tartalmaz. A szétesők rendszerint kéttagú mondatok, gondolatpárhuzam formájában, úgy hogy a második mindig az első tagnak vagy megerősítése, vagy ellentéte, vagy fokozása. Ezek a mondások általában kevélységről, fösvénységről, irigységről, haragról, mértékletességről szólnak. Az összefüggő részek hosszabb hasonlatok, példázatok és mondásgyűjtemények. Ilyen például a hangyáról szóló híres példázat. Olykor számcsoportokhoz kapcsol egy gondolatkört: «Kettőt kérek tőled... a hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem ... Hárman vannak, akik meg nem elégszenek, sőt négyen, akik nem mondanak eleget: a koporsó és a méhezárt meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel és a tűz nem mondja: elég ... Három dolog alatt indul meg a föld, sőt négy alatt, melyeket el nem szenvedhet. A szolga alatt, mikor uralkodik és a bolond alatt, mikor eleget eszik. A gonosz, rosszkedvű asszony alatt, mikor férjhez megy és a szolgáló alatt, mikor örököl az asszonya után. (30. 7, 8; 15. 21, 22, 23). Az utolsó fejezetben az eszményi asszonyt énekli meg a könyv. Ez a fejezet (ésesz chajil) a liturgiában is helyet kapott és a templomból hazatérő családfő mondja péntek este kiddus előtt. A könyv 31 fejezetből áll. Jellemző, hogy nem tartalmaz intelmeket a bálványimádás ellen, ami arra vall, hogy olyan időben íródott, mikor az idolatria nem fenyegette a zsidó népet. De a vallást sem említi kizáróan zsidó vonatkozásban és csupán istenfélelemre buzdít. Az Izrael szó és a Tóra törvénye sem fordul elő a P.-ben, ami egyébként az összes bölcseleti (Chochmó) irányú bibliai könyveket jellemzi. A könyv szerzői iskolai oktatásra szánták a könyvet és az élet és erkölcsi rend megismerésére vetették a fősúlyt. Pedagógia célzatát úgy hangsúlyozza ki, hogy sok intelmét a «fiam» megszólítással kezdi. A könyv szellemének legfőbb jellemző vonása, hogy nem pesszimisztikus, sőt ellenkezőleg, a zsidó optimizmushoz méltóan mindig a jó érvényesülését reméli. Bölcselete a józan életfelfogás filozófiája. A boldogságban ismeri föl a földi élet célját, de az ahhoz vezető út nem az életöröm mesterséges elfojtása, hanem az erkölcsösség, amely derült mértékletességre int. A kicsapongást és a gyönyörökben való tobzódást persze elítéli és ez legplasztikusabban a borról szóló tanításaiban fejeződik ki. «Ne légy azok közül való, akik bortól megrészegednek, a tobzódók közül, akik hússal hasukat megterhelik. Mert a részeges és tobzódó végül elszegényedik és rongyos ruhákba öltöztet az alvás» (23. 20, 21). akinek jaj? Kinek baj? Kinek jut perpatvar? Kinek kesergés? Kinek vetkezetten sebek ? Kinek a szemnek vöjőssége? A bornál virrasztóknak, akik mennek a jó bor korcsmájának koresésére. Ne gyönyörködj a borban, ha még ügy piroslik is, ha akárhogy pezseg is a billikomban. Mert végezetre megmar, mint a kígyó és megcsíp, mint az áspis. Szemed idegenségeket lát. Szíved oktalanságot gondol. És olyan leszel, mint aki fékezik a tenger hullámain, vagy mint aki ül az árbócfa tetején» (23. 29, 30, 31, 32, 33, 34). De a szenvedőkkel és hajótöröttekkel szemben elnézőbb. Tudja, hogy ezeknek vigasz és enyhülés, ha nyomorukat borban felejt hetik. «Nem királynak való, Lemuól, nem királynak való a borivás és fejedelmekhez nem méltó a részegítő ital. Mert ha iszik, megfeledkezhetik a törvényről és eltéveszti a szegény ember igazát. Ám adjatok italt az elveszejtettnek és bort az elkeseredettek. Az hadd igyék és feledje nyomorúságát és ne gondoljon mindig az ő bajaira» (31. 4—7)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3827 .cimszó a lexikon 689 . oldalán van.