13816.htm       CIMSZO:        Pécs     SZOCIKK:     Pécs tjv. Baranya vm. Lakóinak száma kb. 70,000. A Dunántúl állandóan fejlődő főhelye és egyetemi város. 1692-ben ünnepélyes fogadalmat tett a város, hogy zsidók nem lakhatnak a város falain belül. E fogadalmon, melyet sokáig minden esztendőben megújított, az első rést II. József ütötte azzal a rendeletével, melyben általánosságban megengedte, hogy a már meglevő keresztény iskolákban zsidó gyermekek is fölvétessenek. E rendelettel próbálkoztak a zsidók bejutni Pécsre, de sikertelenül. Cserkuti Adolf Pécs város levéltárosa Az első pécsi zsidók c. füzetében érdekesen írja meg, hogy mennyit installációztak a helytartótanácsnál és Széchenyi Ferenc kir. biztosnál, míg Fuchs Salamonnak és Weiszmayer Márknak 1788.   megengedte a város a letelepedést. A következő zsidók, akik nagy nehezen bizonyos feltételek ellenében türelmi jogot nyertek. Engel Péter (a jánosi Eagel-családok apja), Löwy Izrael (katonai érdemei elismeréséül), Klein Fülöp és Ullmann Károly voltak. Ezek a megtűrt zsidók azonban csak kereskedhettek, ipart űzhettek és jogokat bérelhettek, de házat vagy földet vásárolniuk tilos volt. 1803-ban azonban Engel Péter valamilyen címen mégis szerzett házat, amelynek   egyik szobáját imahelyül engedte át a közben 10-re felszaporodott híveknek. Ez a Zrinyi-utcai kis ház volt a későbbi nagy hitközség tulajdonképpeni alapja. A hitközséggé fejlődés további stációja a Chevra Kadisa megalapítása, mely Stern Jakab Rohoncról megtelepedett kereskedő  nevéhez fűződik. Stern Jakab egy beadványban telket kért a várostól temető céljaira. A város teljesítette kérését, sőt 1827. megengedte azt is, hogy a temetőt bekeríthessék. 1927-ben Wallenstein Zoltán főrabbi nagyszabású centenáriumi ünnep keretében hódolt az alapítók emlékének. Stern dolgozta ki a Szent  Egylet első szabályzatát, ő építette az első halottas házat 8 1837. a düledező palánk helyett ő építtetett  kőfalat a temető körül. 1841-ben, mikor a pécsi zsidó hitközség lélekszáma 30-ra nőtt,  600 pengő forintért Vitéz Ferenc   Citrom-utcai házát vásárolták meg, s itt rendezték be az első nyilvános imaházat. Az első rabbi Löw Izrael volt Dárdáról. Előbb megyés rabbi, majd 1842. Pécsre tette át a székhelyét 8 1857-ig működött itt. 1846-ban megszűnt a türelmi adó s ettől kezdve rohamosan megindult a P.-i hitközség   fejlődése. 1848 után még súlyos megpróbáltatáson ment át a P.-i zsidóság. Haynau hazafias magatartásáért 5000 arany forint hadisarccal sújtotta. Hosszú évekig nyögték a súlyos terhet a zsidók, de 1868. már újabb  nagy   áldozatok   árán   templomépítésbe fogtak. A monumentális, kétemeletes templomnak, mely még ma is dísze a városnak, felépítése 120,000 forintba került; ebből 64,000-t a tagok hoztak össze, megvásárolván előre az üléseket a költségek másik felét pedig kölcsön útján fedezték.            1869 júl. 22. Lőw Lipót (l. o.), Hirschfeld J. H augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi avatták fel az új templomot. A szabadságot követő gyors tempójú fejlődés egymásután teremtette meg a hitközség intézményeit. 1852-ben létesült a hat tanerős iskola, melyben 1862. rendszeresítették a magyar nyelvű oktatást. 1850-ben alakult meg a Rófó Chólim Egylet és a Nőegylet,  melynek jelenlegi elnöknője Deutsch Zsigmondné. 1889. Wertheimer Jakab akkori elnök mozgalmat indított egy tápintézet felállítására. A mozgalom sikeres is volt és 1893. év őszén megnyílt a tápintézet, mely átlag 80—100 gyermeket lát el ebéddel az év nagyobb részében. A tápintézet további fejlesztésében Glass Hermán akkori ellenőr szerzett nagy érdemeket azzal, hogy évről-évre gyűjtés útján fedezte ezen intézmény szükségleteit. 1889-ben nyílt meg a Talmud Tóra iskola, amelynek négy osztálya van mintegy 100 növendékkel. Jelenleg Wallenstein Zoltán főrabbi irányító vezetése alatt áll. Növendékei középiskolai tanulók, az oktatást két hitoktató végzi. Legújabb létesítmények az 1923. megnyílt egyetemi menza. Ennek egyházi elnöke Wallenstein Zoltán főrabbi, világi elnöke Roth Sándor vezérigazgató. 1927. önkéntes adományokból felállították a Szeretetházat, melyben a főrabbi által történt ünnepélyes felavatás óta szegény aggastyánok nyernek gondos   ellátást.   A   Szeretetház   jelenlegi főnöknője özv. Reich Vilmosné. Legújabb intézménye az Iskola Barátainak Egyesülete. Ennek egyházi elnöke Wallenstein Zoltán főrabbi, világi elnöke Grün Sándor ügyvéd. A hitközségnek egyenes vonala, harmonikus fejlődése kiváló szellemi vezetőinek, rabbijainak köszönhető.  Az első pécsi pap Löw Izrael volt, aki Dárdáról Pécsre költözködvén, «Baranya vármegye főrabbija» címen szerepelt és 1856-ig működött. Utóda Hirschfeld J. H. lett, aki 1958 jan.-tól 1863 ápr. 7. ült a főrabbi székben,  amikor Augsburgba  tette át működését. 1863-74. a később Nagyváradra költözött Ehrlich Ede volt a hitközség vallási feje. Őt követte 1874. Kohut Sándor székesfehérvári főrabbi, ki Pécsett alapozta meg a számára halhatatlan nevet szerző lexikográfiái munkáját, ő 1882-ig működött Pécsett. Kohut távozása után négy esztendeig a főrabbi állása nem volt betöltve. Helyettesek végezték a rabbinikus funkciókat ez interregnum alatt. A hitközség nagyigényű és csak 1889 szept. 1, találta meg a méltó egyházi főt — pályázati hirdetés mellőzésével — Perls Ármin kecskeméti főrabbi   személyében (l. o.) Perls Ármin  egészen ritka nagytudású vezető volt, aki nem mindennapos képességeivel újkorszakot nyitott meg a hitközség vallási és szellemi életének   történetében.  1914-ben bekövetkezett halálával a legnehezebb feladat elé került a pécsi zsidóság.   Mígnem hosszas keresés után megtalálta vallási és szellemi vezetőjét Wallenstein Zoltán komáromi főrabbi (l. o.) személyében, akit egyhangú meghívással, fényes ünnepséggel iktatott be Perls méltó utódjaként a főrabbi székébe 1923 márc. 11. Működésével külön, új korszakot nyitott meg a hitközség életében. Kiváló világi      vezetők is közreműködtek a hitélet kedvező kifejlesztésében. Első elnöke jánosii Engel Adolf bölcs koncepciójával megóvta a status quo alapon szervezkedett hitközséget a vallási pártárnyalatokra való szakadástól. Hasonló buzgó elnökök voltak Justus Lipót és Grünhut Ignác ügyvéd. A hitközség anyagi ügyeinek rendezése körül igen nagy érdemeket szerzett Wertheimer Jakab elnök 1890—95., aki a hitközség  160  ezer koronás függő adósságát a P.-i takarékpénztár által konvertáltatta s a templomot és iskolát tehermentesítette. Utóda Schapringer Gusztáv, majd jánosii Engel József gyáros volt, akinek idejében a régi hitközségi ház helyére új kétemeletes palota épült 280,000 aranykoronás költséggel. Justus Miksa, majd Nemes Vilmos kormányfőtanácsos követték őt nagy buzgalommal. A hitközség tagjai közül jánosii Engel József udv. tan. a X. községkerület elnöke, Nemes Vilmos ügyvéd kormányfőtanácsos, Porgesz Miksa kúriai bíró, Geller Ottó táblabíró, Szendrő Otmár törvényszéki tanácselnök, Krausz Mór, Fürst Gyula és Benkő Mihály keresk. tanácsosok a város társadalmi életében is előkelő szerepet játszanak. Nagy ipari telepet létesítettek néhai jánosii Engel Adolf (fatelep, parkettgyár, mintagazdaság), néhai Hirschfeld Sámuel (sörgyár), Forbát Arnold (Pannónia Sörfőző r.-t. 150 alkalmazottal), Deutsch Zsigmond (téglagyár), Róth Sándor (bőrgyár több száz alkalmazottal), Sugár Ferenc (kalapgyár). Pécsről származnak: Fejér  Lipót  egyet. tan., a világhírű matematikus (l. o.), Bak Adolf hegedűművész, Lenkei Henrik író (l. o.), Kohut Georges A. new-yorki egyet. tan. Több zsidó vonatkozású munka is megjelent a hitközségben. így Weisz Gábortól Báchel, imák zsidó nőknek héberül és magyarul, Perls Ármin művei (l. o.), jánosii Engel József: Die Marannen, Der Rabbatist, Der Kaufmann von Kom; Wallenstein Zoltántól A pécsi Chevra centenáriumi emlékkönyve. A hitközség történetével foglalkozó művek időrendileg: Cserkúti Adolf: Az első pécsi zsidók; Klingenberg Jakab:  A pécsi iskola monográfiája (1896); Weisz Gábor, A pécsi zsidók ; Wallenstein Zoltán főrabbi: Adalékok a pécsi izr. hitközség történetéhez(1926). A hitközség sokat fordít  kulturális célra.   Anyakönyvi kerületéhez tartoznak a pécsi járás összes községei. Lélekszáma kb. 8000. Az adófizetőké 1500. Foglalkozás szerint 5 gazdálkodó, 9 tanító, 600 kereskedő, 51 ügyvéd, 53 köztisztviselő, 4 művész, 11 nagyiparos, 50 orvos, 204 magántisztviselő, 128 iparos, 15 mérnök, 14 író, 100 magánzó. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 92 halt hősi halált, akiknek emlékét a zsinagóga falába illesztett művészi kivitelű márványtábla örökíti meg, melyet Wallenstein Zoltán főrabbi avatott föl kegyeletes istentisztelet keretében. A hitközség mai vezetősége: Wallenstein Zoltán főrabbi, Nemes Vilmos kormányfőtanácsos-elnök, Neumann Ignác alelnök, elöljárók: Braun Ármin, Benkő Mihály, Deutsch Zsigmond (egyben a Chevra elnöke), Forbát Arnold, Fischmann Ármin, Fürst Gyula, Lenkei Lajos, Lukács Aladár,Radnai Emil, Schwarzenberg József, Grün Sándor, Wallenstein Bódog, Wallfisch Pál, Weisz Gábor főtitkár.                                                                                                                       Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3816 .cimszó a lexikon 686 . s köv. oldalán.