13780.htm CIMSZO: Pápa SZOCIKK: Pápa, rend. tan. város Veszprém vm. 19,255 lak. A P.-i hitközség a Chevra Kadisával együtt 1749. alakult. Megalakulását a gr. Esterházy Pál által kiadott türelmi levél tette lehetővé. E levél értelmében megengedtetett a zsidóknak, hogy P.-n letelepedjenek, megcsináltathassák az úgynevezett szombat (szombat-zsinór) korlátokat, kóser bort mérhessenek és mészárszéket alapíthassanak. A türelmi levél kibocsátása után az ország minden tájáról sok zsidó család telepedett meg P.-n, melyek között első volt a Pintschof család. A hitközség első rabbija az Orsz. levéltári A. I. 2. sz. okirata szerint Bernardus Isaac volt, akit R. Zelig Bettelheim, R. Efraim, Wolf Rappaport, majd Feiwel Horovitz követett a rabbiszékben, aki elsőnek tartott magyar nyelvű istentiszteletet. Azután Feitel Mór orvos, elöljárónak a kezdeményezésére Lőw Lipótot (l. o.) választották meg rabbinak, aki akkor nagykanizsai rabbi volt. Lőw Lipót szentelte fel 1846. a hitközség új templomát, melynek felépítéséhez gr. Esterházy Pál 100,000 téglával járult hozzá Ezt a templomot haladó gondolkodású elöljárók építtették, erre vall, hogy az Almemort közvetlen a frigyláda előtt helyezték el és a II. emeleten egy később felállítandó orgona számára üres helyet hagytak. Ennek a felállítására azonban nem került sor. A hitközség ugyanis orthodox szellemben fejlődött tovább és 1919. egy padsor beillesztésével, továbbá az emeleti rácsozat megcsinálásával orthodox jellegűvé változtatták a templomot. 1875-ben a haladók kiváltak a hitközségből, de öt év múlva újból egyesültek a hitközséggel, mely attól kezdve a hagyományok alapján állva, mindmáig megtartotta orthodox jellegét. Lőw Lipót a szabadságharcban vállalt ismert szerepe után kiszabadulva a Neugebandeból, nem tért vissza P.-ra, hanem Szegeden lett rabbi. Utóda Szommer Sámuel lett, aki 1859. halt meg. Roth rabbi után a rabbiszéket hosszú évtizedekig csak rabbiülnökök töltötték be, akik valamennyien megfelelően látták el a tisztüket és működésükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a P.-i hitközség egyike lett az ország leghagyományhűbb hitközségeinek. 1927-ben Gottlieb Sámuel, volt tolcsvai főrabbi került a rabbinátus élére, de már 1928. meghalt. 1851-ben létesült az öt tanerős, ma is működő népiskola, majd a hitközség nagyarányú fejlődésének eredményeképpen 1899. megnyitották a polgári iskolát, melynek öt tanára van. A vallásos nevelés és a Talmud-tanítás a főrabbi által fenntartott jesivában és az Éc Chájim egyesületben folyik, ahol három melamed tanít. Számos egyesületet létesített a hitközség, melyek kulturális és szociális feladatokat tűztek programjukra, vagy jótékonysággal foglalkoznak. Ilyenek: a Gomle Dalim, a Bikur Cholim, a Siur Egylet, továbbá a Tiferesz Bachurim, a Nő- és Leányegylet. A gazdasági életben is élénk szerepet játszik a P.-i zsidóság, amiről a Perrutz testvérek és Leipnik Ármin textilgyárai, az 50-es években Toch József és Schlesinger Henrik által alapított pipagyárak és Boskovitz Samu herendi és városlődi ipartelepe tanúskodnak. A hitközség évi 96,000 P-s költségvetéssel dolgozik, 27,000 P-t kulturális és 2650 P-t filantropikus célokra költ. Nagy alapítványokat is kezelt a hitközség, de ezek mind elértéktelenedtek. Anyakönyvi területéhez Nagydém, Tevei, Bödöge, Tapolcai ő, Pápateszér, Ugod, Bakonytamási, Lovászpatona és Marcaltő községek tartoznak. Lélekszáma kb. 5000, az adófizetők száma 610. Jóléti intézményei: az 50-es években a Chevra Kadisa által létesített magánjellegű kórház és a P. izr. ápolda, melyben jelenleg öt férfi és öt nő részesül teljes ellátásban. A világháborúban elesett hitközségi tagok száma kb. 20-ra tehető, akiknek nevei fel vannak jegyezve a Chevra Kadisa Hazkóró tábláján. A forradalom áldozata Blum Róbert, akit a vörösök lőttek agyon. A hitközség mai vezetősége: Breuer Lázár elnök, Eisler Mór alelnök, Weltner Manó, Grünwald Imre és Preisach János tanácsosok, Bodanszky Dávid templomi gondnok, Krausz. József iskolaszéki elnök, Steiner Vilmos a rituális bizottság elnöke és Marton Ignác titkár. A beltanács 30 tagból, a képviselőtestület 80 tagból áll. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3780 .cimszó a lexikon 682 . oldalán van.