13766.htm       CIMSZO:        Palágyi SZEMELYNEV          Palágyi Lajos   SZOCIKK:     "Palágyi, 1. Lajos, költő, P. Menyhért (1. o.) testvéröccse, szül. Óbecsén 1866 ápr. 15. Atyai nagyatyja volt a Semen Rokeach híres szerzője s anyja nevelt lánya volt Löw Jeremiás (l. o.) híres sátoraljaújhelyi főrabbinak. Szülei elszegényedtek s ő korán megtanult nélkülözni. Küzdelmes ifjúság után több vidéki városban polgári iskolai, majd Budapesten az Áll. Női Tanítóképző intézet tanára lett. Már gyermekkorában írt verseket s egész fiatalon munkatársa lett a Vasárnapi Újságnak, Fővárosi Lapoknak, Pesti Naplónak, majd bátyjával együtt szerkesztette a Jelenkor heti folyóiratot. Meghitt barátság fűzte Vajda Jánoshoz, Reviczkyhez és Komjáthy Jenőhöz. Költeményeivel több alkalommal nyert pályadíjat az Akadémián és a Petőfi Társaságon, amely tagjául választotta. A valláspolitikai harcok idején élénk publicisztikai munkásságot fejtett ki Vázsonyi Vilmossal és Jenővel együtt s tulajdonképpen ők hárman indították azt meg zsidó részről. P. filozofikus és szatirikus költő. Nagyobb szatirikus műveiben (Hangyák, Utazás a Gellérthegy alatt), valamint epigrammáiban (Magyar állapotok, Deres, Parittya) nem csak a közállapotok gyarlóságát, hanem az emberi szív fogyatkozásait, belső ellentmondásait s tévedéseit is ostorozza. Gúnyjába legtöbbször fájdalom és részvét is vegyül. Szatírája mindig élményekből fakad. Filozófiai költészete a lét titkait fürkészi. Bibliai emlékek c. könyvében a Szentírás több nevezetes mozzanatát énekli meg. E költeményekben olyan zsidó motívumok szólalnak meg, melyek a magyar nemzet sorsát szimbolizálják. P. ma is élő tagja annak a bölcselmi iskolának, melynek Vajda János, Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő voltak tagjai és ma egyedül képviseli azok irányát. Verses kötetei: Küzdelmes évek (1890); Komor napok (1891); Magányos úton (1893); Nemzeti dalok (1895); Bibliai emlékek (1896); Új költemények (1901); Költemények (1907); Magyar állapotok (1911); Az ifjú szerzetes (1894); Rabszolgák (színmű, előadták a Nemzeti Színházban 1904., az Akadémia pedig a Karátsonyi-díjjal tüntette ki); A Hesperidák kertje (1911); Deres (1922); Parittya (1924); Hangyák (szatíra 1924). Nagy poétikai műve: A költészet új rendszere; sajtó alatt van Új poetika és a Magyar írók sorsa c. munkája. Eposza, Az anyaföld. 1921. jelent meg s a magyar irodalom legszámottevőbb jelenségeinek egyike. E művét az Akadémia a Nádasdy-díjjal jutalmazta. P. lefordította Goethe Faustját is (1908). Költeményeiből P. válogatott költeményei c. Vajthó László adott ki antológiát P. 60-ik születésnapja alkalmából."                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3766 .cimszó a lexikon 677 . oldalán van.