13761.htm CIMSZO: Pacsa SZOCIKK: Pacsa, kisk. Zala vm. 1659 lak. A zsidó hithitközség keletkezésének időpontjára vonatkozólag nem állnak rendelkezésre hiteles adatok. A hitközség levéltárában található régi okmányokból azonban megállapítható, hogy 1830. már fennállott a hitközség temploma. Szájhagyomány szerint a hitközség, valamint a Chevra Kadisa is a XVIII. sz.-ban Mária Terézia uralkodásának vége felé keletkezett. Hogy a hagyomány kb. fedi a valóságot, arra két körülményből lehet következtetni. A temetőben félig besüppedt sírkövek feliratai elárulják, hogy e sírkövek a XIX. sz. elejéről valók, tehát legalább százévesek, de vannak teljesen elsüppedt, tehát még régibb keletű sírkövek is, amelyek az ásatások alkalmával kerültek felszínre és beigazolták a hitközség múltjáról elterjedt szájhagyományokat. De öreg emberek állítása szerint, akik apáikra és öregapjaikra hivatkoznak, a többször restaurált templom is jóval több százévesnél. Érdekes, hogy sem a templom telke, sem a temető nem volt eleinte a hitközség tulajdona. 1838-ban még e két teleknek Pallini Inkey János P.-i földesúr volt a tulajdonosa, akitől a zsidók évi 40 frt-ért bérelték. Később a templom-fundust és a temetőt is bővítették, de a bérlet — nem tudni meddig — fennmaradt. 1884-ben épült fel az új templom, mely négy év múlva egy nagy tűzvész alkalmával leégett, de még ugyanebben az évben felépíttette a hitközség. A költségekhez az állam 100 frt-tal járult hozzá, a segélyadomány-gyűjtés Nagykanizsán 200 frt-ot eredményezett. 1858-ban nyitotta meg a hitközség népiskoláját, mely 1909. a növendékek számának leapadása következtében megszűnt. Ugyancsak megszűnt több évtizedes fennállás után a hitközség rituális fürdője is. A hitközség tagjai közül Kohn Sándor gőzmalma és tojás- és vajexport üzlete, Koréin Jenő és Grünfeld Lajos téglagyárai jelentős tényezői a P.-i gazdasági életnek. A hitközség gazdálkodó tagjai Kovács Aladár és Krausz Ignác, akik a Malatinszky-féle 1000 holdas birtokot bérlik és Wolff Ferenc, akinek Pogányvárott van szőlőbirtoka. A hitközség évi költségvetése 3550 pengő, szociális célokra 600 pengőt költenek. Anyakönyvi területéhez a P.-i járás összes községei, Hahót és Bucanszentlászló kivételével és a Zalaszentgróti járásból Bezeréd, Bókaháza, Almásháza, Tilaj, Zalacsány és Zalanémetfalu tartoznak. Lélekszáma 618, a családok száma 109, az adófizetőké 84. A világháborúban 36 hitközségi tag vett részt és hárman haltak hősi halált. A kongresszusi alapon álló hitközség mai vezetősége: Dorneitz Alfréd rabbihelyettes, Koréin Lipót elnök, Weisz Hermann alelnök és templomgondnok, Rechnitzer József pénztáros, Bartos Izsó, Büchler Gyula, Báron Rezső, Rechnitzer Jakab, Fischer Ernő, Rechnitzer Lázár, Schwarc Adolf, Schwarcenberg Béla választmányi tagok, Goldschmied Manó, Ziegler Mór, Fischer Samu és Friedenfeld Manó választmányi póttagok és Sternberg Vilmos jegyző. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3761 .cimszó a lexikon 677 . oldalán van.