13739.htm       CIMSZO:        Ostyamegszentségtelenítés                               SZOCIKK:     "Ostyamegszentségtelenítés. O. a vérváddal (l. o.) és kútmérgezéssel azonos kategóriájú embertelen rágalom a közép- és újkor folyamán, mely Európa nyugati államaiban, főképp Németországban és Ausztriában merült fel időnként és következményeiben némely terület zsidóságára megsemmisítően végzetes volt. Az O. vádja abban állott, hogy a zsidók megvesztegetett keresztényekkel ellopatják a szentelt ostyát s abból azután vallási célokra vért facsarnak. Ez a gonosz és súlyos következményekkel járó vád egyidejűleg jelentkezik a transsubstanciát dogmává emelő zsinati határozattal 1215. III. Innocentius pápasága alatt s felváltva vagy egyidejűleg, vagy külön-külön jelentkezik az említett két másik váddal. Azok, akiket ily vád alapján tartóztattak mind az egyházi bíróságok elé kerültek; ahol inkvizíció működött, ott ez bíráskodott fölöttük. A letartóztatottakat minden esetben, kivétel nélkül a legborzalmasabb tortúrákkal kényszerítették arra, hogy bevallják az O.-t. A kikényszerítőit vallomás után feltétlenül elevenen való megégetésre ítélték őket. Első ilyen O.-per volt a 12-iki Helitzben, Berlin mellett s a tömeges zsidóelégetés helyét ott máig Judenbergnek nevezik. Ezt követte azután számos más O.-i vád és hasonló kimenetelű per úgy német területen, mint Nyugat-európában, Spanyolországban a XV. sz.-ban merül fel, de ennek a speciális vádnak mégis a középkori német államok voltak a főfészkei. Magyarországon csupán szórványosan fordult elő. Leghírhedtebb koholmány  az   1591-iki pozsonyi O.-i vád, amely tragikus kimenetelű volt. Erről egykorú kép is maradt fenn. L. Vérvád, Kútmérgezés, Inkvizíció, Mártírok és Memor-könyvek és azok irodalmát."                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3739 .cimszó a lexikon 675 . oldalán van.