13723.htm CIMSZO: Országos Rabbiképző Intézet SZOCIKK: Országos Rabbiképző Intézet. 1877 okt. 4-én nyílt meg Budapesten. Keletkezésének története azonban sok idővel megelőzi alapítását. A kezdeményező Frisenhauser Dávid bajor származású tudós volt, aki 1806. József nádorhoz emlékiratot nyújtott be modern rabbiiskola tárgyában, javaslatát azonban a véleményezésre felszólított rabbik elvetették. 1844-ben úgy a rendek, mint a főrendek elhatározzák a rabbiképző intézet felállítását. Haynau a magyar zsidókra a szabadságharcban való részvételük miatt 2.300,000 forintnyi külön hadisarcot rótt ki, ezt az összeget 1856. I. Ferenc József a magyar zsidóságnak visszaadta azzal, hogy a befizetett összeg oszthatatlan alapként kezeltessék és belőle elsősorban rabbiképző intézet állíttassék fel. A magy. kir. helytartótanács 1864. szaktanácskozmányt hívott egybe, mely a rabbiképző intézetre vonatkozó tervezetet kidolgozta. Az 1868-as zsidó kongresszus, noha a zsidóságot pártokra bontotta, az alap rendeltetését nem változtathatta meg. I. Ferenc József 1873. az intézet felállítását megengedte, melyet 1877 okt. 4-én át is adtak rendeltetésének. Az O. megnyitása után a király is meglátogatta az intézetet, mely hálából IV. Károly király engedélyével a Ferenc József nevet illesztette elnevezésébe 1917. (Ferenc József Orsz. Rabbiképző Intézet.) Az O. a kultuszminisztérium felügyelete alatt áll, amely jogát a kinevezett vezérlőbizottság útján gyakorolja. Ennek 12 budapesti és 12 vidéki tagja van, világiak és rabbik. A vezérlőbizottság eddigi elnökei voltak: Schweiger Márton, Hatvány József, Mezey Ferenc és Székely Ferenc. Az O. két tanfolyamból áll. Az 5 évfolyamból álló alsó megfelel a gimnázium felső négy osztályának, tehát a belépőnek négy középiskolai osztályról szóló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A felső tanfolyam szintén öt évfolyamból áll, növendékei egyszersmind a budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatói is. Az intézet legnehezebb esztendői az alapításon kívül a háborús évek voltak. 1927-ben ünnepelte fennállásának ötvenesztendős jubileumát, amely idő alatt az intézetben 135 rabbit avattak fel. Az intézet első teológiai tanári kara: Bacher Vilmos, Bloch Mózes, Kaufmann Dávid rendes, Brüll Sámuel és Deutsch Sámuel rendkívüli tanárokból állott. Az ötven esztendő alatt itt tanított teológiai tárgyakat Klein Miksa, Goldziher Ignác, Kohn Sámuel, Venetianer Lajos, Guttmann Mihály, Feldmann Mózes. A jelenlegi tanári kar Blau Lajos igazgatóból, Heller Bernát rendes, Edelstein Bertalan, Fischer Gyula, Hevesi Simon, Hoffer Ármin, Weisz Miksa rendkívüli tanárokból áll. Az intézeti gimnázium rendes tanárai voltak az első 50 évben: Bánóczi József, Stein Károly, Bloch Henrik, Schritt Salamon, a jelenben: Csetényi Imre, Bercsényi Móric, Hausbrunner Vilmos. A legtöbb növendék az 1887—88-as tanévben volt: 129, az 1919—20. évben pedig 26. Az intézetet legkimerítőbben ismerteti a jubileum alkalmából megjelent kétkötetes mű: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára (1877.1. kötet). A rabbiképző első 50 éve (II. kötet), írták: dr. Blau Lajos igazgató és néhai dr. Klein Miksa jegyző. Az intézet elnökei, tanárai és tanítványai, kiadják: dr. Blau Lajos, dr. Hevesi Simon, dr. Budmón Dénes, Budapest, 1927. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3723 .cimszó a lexikon 668 . oldalán van.