13585.htm CIMSZO: Nemi tisztaság SZOCIKK: Nemi tisztaság. A N. bibliai és rabbinikus törvényei ezen a bibliai parancson alapulnak: «Szentek legyetek, mert Én az Örökkévaló, a ti Istenetek, szent vagyok» (Levit. 19. 2). A régi sémi vallások a sexualitásnak s mindannak, ami a termékenyítéssel összefügg, nagy tiszteletet és kultuszt adtak s ehhez képest intézményesítették a rituális prostitúciót. Baal és Asztarte tiszteletére a föníciaiak ocsmány rítusokat rendeztek. Ez a vallásban megnyilvánult tisztátalanság a társadalmat is beszennyezte s a N.-ra nem sokat ügyeltek. Nincs semmi, amiben Izrael népe jobban különbözött volna a környező népektől, mint éppen a N., mely vallási és házi intézményeit egyaránt megkülönböztette valamennyi más népétől. A zsidó Isten-eszme szentségéhez tartozott a tisztaság s ennek gyakorlása a szertartásban éppenúgy, mint az életben. A N.-ra való törvényhozást a Levit. 18. 3—5 vezeti be. Ezekben az áll, hogy Izrael honfoglaló népe ne tegye azt, amit az egyiptomi és kanaáni népek tesznek, «hanem az Én törvényeimet tartsátok be, az Én utaimon járjatok, mert Én az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolom». Erre következnek a különös hangsúllyal kiemelt törvények, amelyek részben vallásiak, részben társadalmiak. A vallási kultusznál a zsidóság irtózott a környező népek azon szertartásaitól, amelyeket a prófétáktól emlegetett «kódes»és ekedésé»,a férfi és női prostituáltak végeztek a termékenység bálványainak oltárai előtt (I. Kir. 14.; 24.15.22., 22. 47; Ámosz 2.7; Eosea 4.14; Ezekiel 23. 36). A kanaáni népek e szokásait a mózesi törvények «Isten meggyalázásának» nevezik és szigorúan letiltják (Deuter. 28. 18, 19; Levit. 29). A házi és családi élet tisztasága a N.-ról való részletes intézkedéseket vonta maga után. A fajtalanságot és házasságtörést eredetileg halállal büntették (Deut. 22. 22), más büntetésnemekről szintén említést tesz a Biblia (Exod. 20. 14; Levit. 18. 20, 20. 10). Az eljegyzett nőt ugyanúgy kellett tekinteni, mint a férjes asszonyt s a vele való paráználkodást éppen úgy megbüntette már a mózesi törvény (Deut. 21. 23—4 és 25—28, mely utóbbi a büntetés megváltoztatását tartalmazza). A szolgáló leányok N.-ára ügyelni kellett (Lev. 19. 29); ha a gazda szolgálóján erőszakot követett el, kártalanítást tartozott fizetni (Exod. 22.15,16; Deut. 22.28—29). A vérrokonok közötti házasság tiltva volt s erről részletekbe menő intézkedések voltak (Lev. 18.8—18, 20. 11,12,14,17,21; Deut. 27. 20,22, 23). A nőkhöz tisztátlanságuk idején tilos volt közeledni (Lev. 18. 19). A természetellenes nemi kilengéseket, mint amilyenek a pogány népeknél akkor elterjedt sodomia és pederastia, szigorúan eltiltották, s halállal büntették (Levit. 18. 22-33, 20. 13, 15, 16; Deut. 27. 21). A osztatlanság ellen alkalmazott büntetésnemek mindjárt az idolatria mellett állnak szigorúság dolgában is s a Deuter.-ban (27. 20—23) felsorolt tizenkét átokból négy a fajtalankodásra vonatkozik. A zsidóság igen korán úgy fogta fel azt, mint Isten elleni vétket, az Ő tisztaságán ejtett csorbát. Ezért adja Biblia József szájába ezt a mondást: «Hogyan is követhetném el ezt a nagy gonoszságot s bűnt Isten ellen?» (Gen. 39. 9). A próféták a tisztaságra a legnagyobb súlyt helyezik s a nemi tisztátlanságot a legnagyobb bajok közé sorozzák s ehhez képest korholják (Ámosz 2. 7 ; Hosea 4. 2,13,14; Jesája hl. 3; Jerémia 9. 1, 23.10, lé, 29. 23; Ezékiel 16. 38, 18. 6, 22. 10, 11, 23 48, 34. 26). Hogy Izrael népe a N.-ot, ha vétett is ellene, mily nagyra becsülte, mutatja az a körülmény, hogy a próféták, amikor népüket bűneikért megfenyegetik, a legsúlyosabb és legelrettentőbb büntetésül az asszonyok fogságba hurcolását tárják a zsidók szeme elé (Jesája 13. 16; Zecharja 14. 2; Ámosz 7. 17). A Példabeszédek és Szirach Könyveiben a N. szintén fontos helyet foglal el (Példab. 5. 3—83, 6. 24-33, 7. 5-27, 9.13—18, 31. 3; Ecclesiasticus 9. 3-9, 19. 2, 23. 22-26, 42. 11, 18. 30). A rabbinikus irodalom felfogása hasonló ehhez egész a jelenkorig. A korai házasságot is éppen azért engedélyezték a rabbik, mert jelentékenyen védelmezte az egész nép N.-át. Életének tizennyolcadik éve házasságra kötelezte a férfit. A korai házasságkötés a gettók fennállása idején is dívott s a N.-ról a Sulchan Áruch is gondoskodott (Eben ha-Ezer 21, 25) Maimonidesz az egész nemi érintkezést természeti szükségességnek tartja, de nem végcélnak: «Az intézkedések célja a sexuális érintkezés csökkentése, a kéjvágy lehetőleges kikapcsolása és annak a tanítása, hogy ez az élvezet nem zárja magába a végcélt». (More Nebuchim 3. 35). Más helyen pedig a szív szűziességét ajánlja. Az ethikusok közül, akik a N.-ra vonatkozóan zsidó gondolkodásmódot tükröztetnek vissza, főképp Száadja gáon (X. sz.) és Bachja ibn Pakuda fontosak; előbbi az Emunoth ve-Deót c. etikai traktatusban, melyben a N.-ról, érintkezésről és vágyról elmélkedik. A vágyról írja: «A férfinak nem szabad, hogy más iránt legyen vágya, mint felesége iránt, akit szeretni kell s aki őt szereti». Ugyancsak Száadja a nemi érintkezést csupán az utódok létrehozása miatt tartja szükségesnek. Bachja a Szív kötelességei (l. Ethika) szerzője a rosszindulatú vágyak legyőzéséről és a N. szükségességéről szól. A vágyaitól szabadulni nem tudó embert rabszolgának tartja, akit szenvedélyei uralnak. «Az ilyen ember csak érzéki vágyainak kielégítésére gondol s csupán az állati gyönyörökre van tekintettel.» Nachmanidesz a nőktől való lehetőleges tartózkodást ajánlja, míg R. Eleazar b. Juda Worms, a Széfer Rokéach etnikai mű szerzője ezt tanította: «Ne hagyd az idegen istenséget, az érzéki vágyat uralkodni magad felett; úgy cselekedj, hogy ne kelljen pirulnod magad előtt; ne ügyelj a vágy követeléseire; ne kövess el bűnt, mondván, majd később megbánom». (V. ö. Ethika irodalmát, továbbá: Dávid Philipson (Jew. Enc. 1904); Schechter, «Studies in Judaism» (1896); J. Abraham «Jewis Life in the Middle Ages» (1902). s. R. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3585 .cimszó a lexikon 648 . s köv. oldalán.