13538.htm       CIMSZO:        Nagyvárad       SZOCIKK:     Nagyvárad (Oradea, R.), törv. hat. joggal felruházott város, Bihar vm., 64,169 lakossal (1910. évi népszámlálás). A kongresszusi alapon álló hitközség 1870. alakult, illetve vált ki az addig egy hitközségben élő N.-i zsidóság közül. A monumentális művészi templomot a nürnbergi zsinagóga mintájára 1878. építtették. A terveket Bús Dávid volt városi főmérnök készítette, az építkezést Rimanóczi Kálmán építész vezette. A költségeket egyrészt az örökös templomi ülések árából, másrészt nagyobb bankkölcsön útján teremtették elő. 1903-ban létesítette a hitközség négyosztályú héttanerős elemi iskoláját, 1920. pedig a hitközség rohamos fejlődésének eredményeképpen tető alá került a zsidó líceum (reálgimnázium) is, melynek 300-nál több növendéke van. A líceum eddig még nem kapott nyilvánossági jogot, úgy, hogy a hitközség csak a legnagyobb anyagi áldozatok árán tudja fenntartani. Két nagyszerű szociális intézménye is van a hitközségnek: a Popper Ákos bizottsági elnöklete alatt álló Fiúárvaház, melyben 25 árva gyermekről gondoskodnak és az Aggokháza (bizottsági   elnöke: Vajda Sándor), melyben hat aggastyánt ápolnak. A hitközséggel egyidejűleg létesült a Chevra Kadisa, mely Erdélynek legrendezettebb és legápoltabb sírkertjeit tartja fenn. Külön Talmud Tórája nincs a hitközségnek, de a líceum 7. és 8-ik osztályú növendékei számára Kecskeméti Lipót főrabbi (l. o.) tart előadásokat a rabbinikus irodalomból. A háború után rohamosan fejlődött a hitközség, a tagok létszáma 800-ról szinte ugrásszerűen emelkedett 1600-ra. A hitközség élén mindig kiváló nagyműveltségű rabbik állottak. Első főrabbija az 1909. elhalálozott Rosenberg Sándor volt, aki N. után Kaposvárott, majd Aradon lett főrabbi és irodalmi munkásságát az IMIT-ben (l. o.) fejtette ki. Utána a később New-Yorkba meghívott Kohut Sándor, majd Kecskeméti Lipót következett. Kecskeméti agilitása teremtette meg az elemi iskolát és a líceumot. A hitközségnek templomán kívül több értékes háza is van, melyeket azonban mintegy 2 milliós leies bankkölcsön terhel. A templomot az 1927.évi diákzavargások alkalmával szétdúlták. A templomdúlás emlékére a hitközség gyásznapot tart. A N.-i hitközség tagjai közül többen töltenek be előkelő pozíciót s úgy a kulturális, mint a gazdasági és társadalmi életben sokan visznek jelentős szerepet. Ezek: Fornét Miklós főtörzsorvos, Gerő Ármin N. főkapitánya, Grosz Menyhért a László páholy főmestere, Moskovits József a Keresk. és Iparkamara elnöke, Sarkadi Lajos kamarai titkár, Flegmann Ármin a Kereskedelmi Csarnok ügyv. elnöke, Farkas István a Keresk. Csarnok elnöke, Róth János a városi telefon létesítője, Elek Mór Bihar vm., Váradi Lajos pedig a város közélelmezésének vezetője volt a háború alatt, Konrád Béla a Biharmegyei Orvos, Gyógyszerész és Természettudományi Egyesület elnöke, Grósz Frigyes szemorvos, aki ingyenes szemkórházat létesített és Grosz Albert városi főorvos. Nagy ipari vállalatok: az Erdős Zsigmond által alapított Phöbus vasöntöde R. T., mely 250 munkást foglalkoztat; a 30 éve fennálló, jelenleg ifj. Moskovits Mór által vezetett Moskovits-ipartelepek (szesz-esszencia és élesztőgyár) 50 munkással, a 40 éve fennálló Léderer Kálmán R. T. (malom, szeszgyár, marhahizlaló), a Derby cipőgyár (alapító: Moskovits Farkas) és a Carmen cipőgyár (vezetője: Steiner N.) — mindkettő 200-200 munkással dolgozik —, végül a Sonnenfeld Adolf R. T. (könyvnyomda és dobozgyár), mely 150 embernek ad kenyeret. N.-ről származott el Munkácsy Bernát a Pesti Izr. Hitközség tanfelügyelője, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, továbbá Schreiner Márton a berlini Lehranstalt tanára, Neumann Ármin udvari tanácsos, Szatmári Mór szerkesztő és Dési Géza országgy. képviselő. A hitközség évi költségvetése 6.000,000 lei, hitéleti célra 1.516,000, filantropikus célra 710,000, kulturális célra 2.520,000 és adminisztrációra 1 295,000 leit költ a hitközség. Négy nagy, főleg kulturális célú alapítványt kezel a hitközség. A hitközség iskoláinak egy 1600 kötetes könyvtár van. A hitközség lélekszáma 9000, a családok száma 1600, az adófizetőké 1600. Foglalkozás szerint: 45 nagykereskedő, 15 gazdálkodó, 17 gyógyszerész, 20 tanító, 864         kereskedő, 90 ügyvéd, 16 köztisztviselő, 5 művész, 30 munkás, 30 nagyiparos, 74 orvos, 125 magántisztviselő 25 vállalkozó, 107 iparos, 41 mérnök, 12 író és hírlapíró, 34 magánzó és 60 egyéb foglalkozású van a hitközség tagjai között. A világháborúban részt vett tagjai közül 41-en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Kecskeméti Lipót főrabbi, Konrád Béla elnök, az elnökség tagjai: Kabos Béla, Moskovits Henrik, Adorján Ármin, Szemere Miklós, Fehér Márton, Flegmann Ármin, Schwarc Mór, Lévai Béla, Vidor Manó, Erdélyi Jenő, Faragó Miklós, Popper Ákos, Gerő Zsigmond, Schwarc Ernő, Székely Sándor, Vajda Sándor, Meer Soma, Percei Adolf, Láng Sámuel, Vámos Dezső, Schiller Sámuel; elöljárósági tagok: Kiss Dávid, Ellbogen Dávid, Horvát Emmanuel, Grünwald Jenő, Markovits József, Lédig Miklós, Büchler Márton, Stern Soma gondnokok és Beck Nándor, Boros Jenő, Eichner Sándor, Faludi Miksa, Farkas István, Gerő Sándor, Erdős Zsigmond, Goldner Hermán, Ehrenstein Béla, Incze Lipót, László Márton, Lichtmann Miksa, Polden Richárd, Rácz Rezső, Stern Ödön, Schwarc Gyula, Vadász Gyula, Waiszlovich Emil. Rabbihelyettes: Grün Márton, főkántor: Weisz Jenő, titkár: Réti Ignác. A N.-iorthodox hitközség Budapest után a régi Nagy-Magyarország legnagyobb hitközsége volt. A hitközség — mint a jegyzőkönyvekből kitűnik — 1722. alakult meg. Hatalmas iramban fejlődött a hitközség és ez a fejlődési folyamat nem akadt meg 1870, sem, amikor az anyahitközségből többen kiválva kongresszusi hitközséget alapítottak. A hitközség fennállása folyamán három hatalmas templomot építtetett, amelyeken kívül még 16 imaház áll a hitközségi tagok rendelkezésére. A hitközség létesített még leány- és fiú elemi iskolákat, polgári fiú- és leányiskolát s egy 1.600,000 leies alapítvánnyal meg vetette az ipariskola alapját is, mely nemsokára tető alá kerül. Van ezen kívül még a hitközségnek óvodája, Chinuch Neorim iskolája, ötosztályos Talmud Tórája és nagy látogatottsága jesivája. Intézményei: a Chevra Kadisa, a Nőegylet, a Leányegylet, a Hachnoszasz Orchim egyesület, a Hitközségi Tisztviselők Betegsegélyző Egyesülete, árvaház, tanoncotthon, népkonyha, az 1867. alakult Chevra Machzike Tóra, amely talmudtudósokat segélyez. (Vezetősége: Schwartz József egyleti rabbi, Schwartz Hermann elnök, Moskovits Izidor alelnök, Schwartz J. Jakab alapítványi gondnok, Salzberger Ignátz és Neumann Lipót gondnokok, Mezey Albert pénztárnok, Vadász Zsigmond ellenőr, Lévy Lázár titkár.) A hitközség nagyarányú fejlődését első sorban is elnökeinek agilitása mozdította elő. Az utolsó három évtizedben kiváló elnökök álltak a hitközség élén, így Ullmann Izidor, aki az elemi és polgári iskolákat és a hitközség székházát létesítette. Utóda Ullmann Sándor továbbfejlesztette ezeket az intézményeket, Leitner Lázár az adminisztrációt fektette modern alapokra. Enssbaum Sámuel elnöksége alatt a cionisták jutottak többségbe a hitközségvezetésében. Az ő kezdeményezésére épült fel a harmadik templom, létesült az árvaház, a tanoncotthon, a Zsidó Kisbank és számos más           intézmény. A jelenlegi elnök Reich József másfél éve áll a hitközség élén és elődeinek nyomdokában haladva munkálkodik a hitközség további fejlődésón. A hitközség évi 15.000,000 leies költségvetéssel dolgozik, jótékony célokra évente 1.200,000 leit költ, nagyobb összeggel támogatja a palesztinai munkát, az idegen jesivákban és külföldi egyetemeken tanuló ifjúságot, a zsidó sajtót, a zsidó társadalom által megteremtett bankot és tüdőszanatóriumot. A hitközség lélekszáma kb. 25,000, a családok és tagok száma kb. 5000. A hitközség mai vezetősége: Reich József elnök, Silbermann József pénzügyi elöljáró, Mittelmann Jakab kultuszelöljáró, Freund Hermán árvaházi elnök, Kohn Dávid pénztárnok, Friedmann Fülöp ellenőr, Wasserstrom Sándor gazdasági elöljáró, Hirsch Henrik főjegyző. A hitközség adminisztrációjának hatalmas munkáját 162 tisztviselő intézi.                                                                                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3538 .cimszó a lexikon 637 . s köv. oldalán.