13528.htm CIMSZO: Nagyszalonta SZOCIKK: Nagyszalonta
(Sadonta maré, R.), nagyk. Bihar vm. 15,943 lak. A zsidó hitközség 1910. 843
lelket számlált, most 198 családban 688-ra csökkent a lélekszám. Az adófizetők
száma 190. 2 nagykereskedő, 66 kereskedő, 8 iparos, 4 gazdálkodó, 3 ügyvéd, 7
orvos, 1 köztisztviselő, 3 magántisztviselő, 1 tanító, 75 egyéb. 13
közadakozásból él. 95 tagja vett részt a világháborúban, 12 elesett. A háborút
követő időkből egy halottat gyászol, Schwarz Farkast, akit 1919., a román
bevonuláskor, ágyúgolyó terített le. A hitközség 1927-1928-ban 715,630 leit
állított be a költségvetésbe; hitéleti, filantropikus és szociális célokra
582,290 leit fordított. Intézményei: Szent egylet (1859 óta), Nőegylet (1878).
Iskoláját 1869. alapította és a magyar nyelvű oktatást 1870. rendszeresítették
benne. Most 81 növendéke van. az iskolának 1 tanerővel. Intézményeit és
általában kulturális és filantropikus törekvéseit elismerésre méltó
áldozatkészséggel támogatták a tagjai, akik közül többen jelentékeny alapítványokat
létesítettek és kezelésüket a hitközségre bízták. Még ma is a következő
alapítványokat kezeli a hitközség: Becker Áron (főgimnáziumi ösztöndíj, 10.000
K). Sternthal Adolf és neje (kulturális célokra 6000 K). Sibrover Hermán
(jótékony célokra 4000), Sternthal Bernát (iskolai jutalmakra és egyéb
kulturális célokra 800 K), Sternthal Farkas (aggok és sínylődök házának
létesítésére 16,889 K), Sternthal Pinkász (jótékony célokra 8000 K), Sternthal
Arthur (iskolai gyermekek felruházására 2600 K), Sternthal Ábrahám
(közszükségleti célokra 400 K), Lévy József (jótékony célokra 6500 K). Becker
Áron (jubileumi alapítvány iskolai célokra 640 K), Ehrlich Mihály (szegény
gyermekek felruházására 800 K), Sternthal Ábrahám (szegények segélyezésére 2000 K), Roth Mór (szegény gyermekek
felruházására 200 K). Ellmann Simon (iskolai jutalmakra 100 K), Sámson Sámuel
(jótékony célokra 3400K). A hitközség maga is Becher Áron nevére két
alapítványt létesített, egy 2000 koronásat főgimnáziumi tanulók ösztöndíjára és
egy 1000 koronásat szegény gyermekek fölruházására. Alapítása a szabadságharcot
követő évekre esik 1848 után, mikor a letelepedési tilalom megszűnt, N.-án is
megtelepedett néhány zsidó; nevezetesen Sternthal Ábrahám, Sternthal Bernát,
Czinczár Sándor és Waldauer Mihály, akik az 50-es években megalapították a
hitközséget és felépítették nagy áldozatkészséggel első templomukat. Az első
elöljárók Sternthal Ábrahám és Sternthal Bernát voltak. A szervezés után csak
metszőt és szolgát alkalmaztak, mikor 60—70-re nőtt a hitközségi tagok száma,
még egy metszőt alkalmaztak, később már rabbit is. Első rabbijuk Landesberg
Áron volt. Utána megint csak rabbihelyettesek működtek, még pedig Krausz József
és Fried József. 1867 előtt nyilvánosság nélküli iskolát tartott fenn a
hitközség, de ebben világi tantárgyakat is tanítottak. Az emancipáció után
képesített tanítót állított az iskola élére, rendszeresítette a magyar nyelvű
oktatást és megszerezte az iskola számára a nyilvánossági jogot. Ez 1910-ig 3
tanerőt foglalkoztatott és 6 osztályban 80—100 növendéket nevelt. Az iskola
azóta 4 osztályúvá fejlődött vissza, csak 1 tanerőt foglalkoztat és a
növendékek száma 25— 30-ra csökkent, jóllehet, hogy 1910 óta a hitközség adózó
tagjai tetemesen megszaporodtak.