13515.htm CIMSZO: Nagykáta SZOCIKK: Nagykáta, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
9975 lak. Egyike az ország legújabb hitközségeinek. A szabadságharc előtt N.-n
zsidó nem lakhatott. A környék zsidó lakosságának a közeli Tápióbicske volt a
centruma, ahonnan a türelmi adó megszüntetése után lassan megindult a zsidó
családok beszivárgása N.-ra. 1860-ban már annyian voltak, hogy kezdetleges
formában ugyan, de megalakulhatott a hitközség. A zsidó lakosság száma azután
pár év múlva úgy megszaporodott, hogy 1868. a kerületi rabbi, Lichtenstein Áhrahám
Jakab Tápióbioskéről N.-ra tette át a székhelyét. Ekkortól N. a kerületi rabbiság székhelye. Ugyanezen évben
létesült a Chevra Kadisa is, melynek most Kandel László az elnöke. Lichtenstein
1888. bekövetkezett haláláig látta el a rabbiteendőket. Utóda Fischer Márk
lett, aki 1893. vasúti szerencsétlenségnek esett áldozatul. Tizenegy évig
betöltetlen a rabbiállás, amelyet 1904. Breuer Soma foglalt el. Ugyanekkor új
templomot, új egytanerős népiskolát és tanácstermet építtetett a hitközség.
Breuer Soma megválasztása óta vallásos szellemben vezeti a hitközséget. Ő
indította meg annak idején a gyermekvédelmi akciót, amely országos mozgalommá
nőtt és végül az Országos Izr. Patronage Egyesület (l. o.) megalakulására vezetett.
A békésen fejlődő kongresszusi hitközség nagyon megszenvedte a forradalmi
időket. A csőcselék nem csak a hitközségi tagok és a rabbi házát, de a
templomot is feldúlta és kifosztotta, úgy hogy pár évbe telt, míg a hitközség a
súlyos károkat kiheverte. A N.-i zsidóság a gazdasági életben számottevő
szerepet játszik. Tagjai közül Altstock Félix és Gyula Hungária néven
mintaszőlő telepet, Acél Mihály ugyancsak mintaszőlő gazdaságot létesített, míg
Spitzer Aladár a Nagykáta és Vidéke Takarékpénztár Rt.-ot alapította meg. A
hitközség 9100 P-ős költségvetéssel dolgozik, melyből nagyobb összeget fordít
szociális és filantropikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez
Tápióbicske, Tápiószentmárton, Tápióság, Pánd, Tápiószecső, Kóka, Tóalmás,
Szentlőrinckáta és Szentmártonkáta tartoznak. A kerülettel együtt az
anyahitközség lélekszáma 600,
a családok száma 150, adófizető 69. Foglalkozás szerint:
8 gazdálkodó, 1 szabadpályán levő, 2 tanító, 37 kereskedő, 4 ügyvéd, 2 orvos, 7
magántisztviselő, 7 iparos, 5 magánzó és 7 egyéb. Az anyahitközség tagjai közül
40-en vettek részt a világháborúban és 3-an estek el. Mai vezetősége: Breuer
Soma kerületi főrabbi, Spitzer Aladár elnök, Preisz Soma alelnök, Székely Ernő
pénztáros, Öszterreicher Jónásné a Nőegylet elnöknője.
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3515 .cimszó a
lexikon 631 . s köv. oldalán.