13506.htm CIMSZO: Nagykálló SZOCIKK: Nagykálló,
nagyk. Szabolcs vm. 8232 magyar lak. A zsidó hitközség keletkezésének ideje nem
állapítható meg pontosan, de bizonyos, hogy már évszázadokkal ezelőtt történt meg
az első település. Háromszor pusztult el a község és a zsidók a katasztrófa
nyomán megcsappant életlehetőségek miatt másfelé költöztek, de megint csak
visszatértek. A históriai vár pusztulása után már papja is volt a zsidó
közösségnek, de rendes hitközséggé mégis csak a türelmi rendelet kiadása után
szerveződött. 1790-ben már mint szervezett hitközség működött. Alapítói
ismeretlenek, de világhírűvé lett első rabbija, Taub Elzik (l. o.), aki a
kallói cadik néven él a vallásos magyar zsidóság emlékezetében. A nagynevű
férfiú papi hatósága az egész vármegyére terjedt és a vármegyei főrabbi címet
viselte, ő alapította a Chevra Kadisát és az ő ösztönzésére építette a
hitközség első állandó templomát 1800 körül. A XIX. sz. elején nagy jómódban
éltek itt a zsidók és a nemzsidó lakossággal való barátságos együttélésük
következtében a piactér összes házait, a középületek kivételével,
megszerezhették. Sokan vettek részt a szabadságharcban, egyes N.-i zsidó
családok tagjai tiszti rangot is nyertek. A hitközségben sokáig csak
bennszülött magyar zsidók laktak, de helyüket lassankint a Beregből,
Máramarosból, Szatmár-megyéből odaszármazott zsidóság foglalta el. A hagyományos irányzat nem tudott megbarátkozni
a keleti megyékből ideszivárgott hatásokkal, a hitközségnek majdnem fele része
ma már chasszidikus irányt követ és a haladóbbak nemsokára kisebbségbe
kerülnek. A két irányzat csak a kallói caddik nagy emlékének tisztelet
benntartásában találkozik össze. Nevezetes dátum ma is még ádár 7. napja, a
kallói caddik halálának évfordulója, amikor ezrekre menő zarándok látogatja meg
a caddik sírját. Elemi iskoláját 1855. létesítette a hitközség, sokkal régibb a
Talmud Tóra, amely már 1782 óta működik. Mindkét iskola 3 tanerős, az elemi
iskola tanulóinak száma