13496.htm       CIMSZO:        Nagybánya      SZOCIKK:     Nagybánya (Baia Maré R.) rend. tan. város Szatmár vm. 12,877 lak. Az orthodox zsidó hitközség 1910-ben még 1402 családot számlált, most már csak 540 családot 1960 lélekkel és 370 adófizetővel, közöttük 5 nagykereskedő, 160 kereskedő, 4 nagyiparos, 100 iparos, 2 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 6 orvos, 4 mérnök, 5 köztisztviselő, 25 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 2 művész, 3 vállalkozó, 80munkás, 44 munkanélküli, 70 közadakozásból él. A többi más foglalkozási ágakban. Az ipari vállalkozás is talált itt kezdeményezőket. A kénsav és vasgálic termelésére alakult Phönix, az üveggyár (Bedő és Weisz), a festék és grafitgyár (Weisz Sámuel), a szappangyár (Klein Mór) zsidó vállalkozás. 1928-ban 1.300,000 lei-re rúgott a hitközség költségvetése. Intézményei közül említésre méltók: a 1861 óta működő Chevra Kadisa, amelyet Izsák Sámuel és Steinfeld Lipót gazdag alapítvánnyal láttak el, a Talmud Tóra (1911 óta) 4 tanerővel és 120 tanulóval. Ezen az intézeten kívül, amelyet évi 120.000 lei-vel támogat a hitközség, még Cherva Misnajosz-t is létesítettek a talmudikus tudományok művelésére, ez azonban kizáróan a tagdíjakból tartja fenn magát. Elemi iskoláját 1922. az állam vette át. Jó hírnevű a jesivája is, amelyet néhai Weinberger főrabbi létesített. A hitelre szoruló szegény iparosok rendszeres segélyezését az Iparosok önsegélyző Egylete végzi. Széles keretben gyakorolja a jótékonyságot az Izraelita Nőegylet, de maga a hitközség is, amely nagy összegű könyöradományt oszt ki hetenkint a szegények között. Az 1922. megalakult Tiferesz Bachurim egylet az ifjúság továbbképzéséről gondoskodik. N.,mint a többi bányaváros is, a múlt század közepéig nem tűrte meg a zsidókat és megtelepedési jogot nem adott egynek sem, jóllehet, elfogadta őket a kereskedelem közvetítőiül és a bányakincstár    szállítói is közülük kerültek ki. Az 18í8-as szabadságharc után megszünt a zsidók letelepedésére vonatkozó tilalom. Az ötvenes évek folyamán egy-két vidéki iparos és gazdálkodó letelepedett a városban és 1860 körül Dominue Mór aranyműves, Krón Ábrahám paplanos. Herskovits Lajos Rosenfeld Simon, Steinfeld Ábrahám terménykereskedők és Troplovits Salamon fakereskedő megalapították a hitközséget Horovitz Juda tanítót, aki a SzepességbőI került oda, megválasztották rabbinak, két évvel később pedig megalapították a Szent Egyletet, amely egy zsák liszt fejében kis temetkező helyet kapott a várostól. A hitélet teljes megszervezése céljából építettek egy kis zsinagógát és primitív rituális fürdőt is. A 80-as években már annyira felszaporodott a zsidó családok száma, hogy új templom építéséhez foghattak. Az építkezés Schuk Izidor és Löwy Juda elnökök alatt indult meg és Hirsch Ábrahám alatt 1887. fejeződött be. Nem sok idő múlva új rituális fürdőt, iskolát, paplakot, községi tanácstermet, hitközségi óvodát épített a hitközség. Ezt a békés fejlődést átmenetileg csak 1882. zavarta meg a tiszaeszlári vérvád, mikor a felizgatott tömeg kifosztotta a templomot, de a város hatósága minden további zavargást elfojtott. A felekezetek közötti régi jó viszony nem sok idő múlva helyreállt és a városban újból az a liberális szellem uralkodott, amely békés egyetértést teremtett zsidók és nem zsidók között. Ennek a barátságos közszellemnek köszönhette a hitközség, hogy 3 — 4 évtized alatt kb. 500 családra szaporodott és zavartalanul építhette ki hitéletét, amelynek kereteit 1903. az Ahavasz Bész Avrohom, 1904. a Chevra Jad Charuhin és 1914. a Talmud Tóra imaházával szélesítette ki. A vallásos szellemet kiváló papok terjesztették. Az első rabbit, Horovitz Judát követte Weinberger elismert talmudtudós, utána Puchs Benjámin (l. o.) mai nagyváradi főrabbi következett és most Krausz Mór történetíró őrködik a hitközség orthodox szelleme fölött. A chasszidikus irányzat, amely Erdélyben az utolsó időkben erősen elterjedt, nem tudott még gyökeret verni Nagybányán és a hitközség tántoríthatatlanul ragaszkodik askenáz jellegéhez, amelyet még a Szepességből odaszármázott első papjától nyert. Hagyományait a világháború lázas válságaiban is megőrizte. Sok tagja bevonult és 10 elesett. Az államalakulásra is kiható későbbi események között is arra törekedett, hogy továbbfejleszthesse hitéletét, amelynek élén a következők állnak: Krausz Mór főrabbi, Hirsch Jakab elnök, Benedek Vilmos alelnök, Trankovits Aladár pénztáros, Márk Emil ellenőr, Diamant Dezső, Strasser Sándor gondnokok, Adler Jenő Talmud Tóra gondnok, Steinfeld Béla, Goldstein Nándor, Izsák Márton, Gál Gyula, Izsák Sámuel elöljárók, Kaufmann Mór jegyző. A Szent Egylet elnöke Izsák Sámuel, a nőegyleté özv. Hirsch Ábrahámné és Taub Bertalanné. A hitközséghez, mint anyakönyvi központhoz 37 község tartozik.                                                                                                                        Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3496 .cimszó a lexikon 626 . s köv. oldalán.