13469.htm CIMSZO: Münz SZEMELYNEV Münz Mózes SZOCIKK: "M. (Minz) Mózes, óbudai főrabbi, szül. Podoliában 1750 körül, megh. Óbudán 1831. Egyideig Brodyban működött, ahol híres jesivát tartott fenn. Ezekiel Landau prágai főrabbi ajánlotta az óbudai főrabbi székre 1790-ben, miután Günsburger Náthán halála óta (1781) a rabbi széke betöltetlen volt. Híre csakhamar községe s az ország határain is túlterjedt s véleményét távoli országokból is megkérdezték. Sógora volt Herschel Mózesnek, a Jam ha-Talmud szerzőjének és Szófer Mózessel is rokonságba került házassága révén. Úgy Szófer, mint Ezekiel Landau említik őt responsumaikban. Amidőn 1794. Mordechai Benet eltiltotta a dupla bőrszíjú tefillin használatát, M. ezt tudatlanságnak minősítette és a bőrimaszíjak használatát jogosnak jelentette ki. Támogatták őt ebben a véleményében Hurwitz Ph. frankfurti, Hirsch Levin berlini, Mesullam Tysmicnitz pozsonyi rabbik. Később megállapították, hogy Elija Vilna régen hasonló képpen döntött. Ekkor M. rábírta Chorin Áron aradi rabbit, hogy az ő álláspontját védje meg Benet előtt, de Benet nem válaszolt Chorinnak. 1803-ban, amikor Chorin M. előszavával megjelenttette Emek ha-Sóvé c. művét, Benet ezt a művét eretnekség vádjával illette. Az aradi hitközség megkérdezte M. véleményét, aki azzal oszlatta el a vitát, hogy bizonyos fejezet valóban kifogásolható, de az ott elhangzott vélemények már évszázadokkal előbb is ugyanilyen vitát eredményeztek; másrészt M. véleménye szerint semmiféle eretnekséget nem tartalmaz Chorin műve. Az orthodox-párt később mégis kivitte, hogy M.-nek meg kellett idéznie akarata ellenére Chorint a Bész din elé Óbudára. Chorin meg is jelent, de a második nap már nem ment el és művének kárhoztatását nem vette tudomásul. Sokan belátásáért liberálisnak tartották M.-t, mások a reform-mozgalmak hívének, de ő saját maga cáfolta meg ezeket a feltevéseket. Chorin ezért elszakadt tőle és Kinat ha-Emesz (1818.) c. művében reformernek vallja magát. Ezt a művét azonban 1819 febr. 19. visszavonta, mert M. állásfosztással fenyegette meg. Ez utóbbi rendkívüli tekintélyét bizonyítja. M. művei: Deróso, mely 1814 jelent meg Mordechai Rechnitz német fordításával, Óbudán; Responsumok, melyeket, fia Joszef Isaac adott ki Prágában 1827.; kiadta és kommentárokkal látta el Jakob ben Moses Peri Jaakov halachikus értekezéseit (1830)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3469 .cimszó a lexikon 622 . oldalán van.