13457.htm       CIMSZO:        Munka SZOCIKK:     Munka, a zsidó felfogás szerint emberi rendeltetés, öncél. Harnack, az Újtestamentum egyik legnagyobb interpretátora felemlíti, hogy Jézusnak egyetlen szava sincs a munkára s a maga részéről ezt azzal igazolja, hogy a munka valóban géppé aljasítja az embert, szükséges rossz, de a szemlélődő élet magasabbrendű és ha lehetne a munkát végkép kikapcsolni, üdvös volna. A zsidóság viszont azt vallja, hogy a munka indította meg az emberiség fejlődését. Isten is hat napi munkával végezte a teremtést és a munkát az Édenben írta elő az első ember számára és életcélul a munkát jelölte meg. Közmondássá lett a Zsoltárvers: «Ha kezed munkáját élvezed (ha magad munkájából élsz) boldog vagy és jó dolgod lesz» (128. 2). «Menj a hangyához, te rest, nézd az ő útját és okulj. Neki nincs sem fejedelme, sem felügyelője, sem parancsnoka, mégis elkészíti már nyáron táplálékát, gyűjtögeti aratáskor ennivalóját. Meddig alszol még, rest? mikor kelsz föl álmodból ? Még egy kis alvás, még egy kis szender, még egy kis karbadőlés az elalvásra ? de majd jön a szegénységed, minta pajzshordó és ínséged, mint a futár.» (Példabesz. 6. 6—11). «Jobb a szegény, kinek mestersége van, mint aki az előkelőt adja és kenyér hiányban szenved» (Példab. 12, 11). «Szép a Tóratanulmány a világi foglalkozással egybekötve, mert csak a kettő együtt űzi el a bűn gondolatát, a Tóra munka nélkül pedig idővel semmissé válik, sőt bűnre vezet.» (Ábót 2. 2). «Aki gyermekét nem tanítja mesterségre, rablásra tanítja» (Kiddusin 29a). «Ha valakinek nincs foglalkozása, mit tegyen ? Ha van elhanyagolt udvara vagy parlagon heverő földje, ott foglalatoskodjék, mert a semmittevés biztos halál» (Ábót di r. Náthán 11.).«A munka különb a jámborságnál» (Beráchot 18a). «Dögöt nyúzz az uccán és azzal keresd kenyeredet, de ne mondd : pap vagyok, vagy ember vagyok, engem     nem illet a munkálkodás» (Peszáchim 113a). A zsidóság úgy a bibliai, mint a talmudi időkben mindig a munka népe volt, csak a szétszóródás többi századai óta vált kereskedő néppé. Ennek az okára alapított életmódnak felel meg iránti viselkedése minden viszonylatban. A Tórában a következők szabályozzák a munkaadó és munkás közötti jogi viszonyt:  a munkás bérét magadnál reggelig ; (2.3.19.13.).                                                                                                                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3457 .cimszó a lexikon 618 . s köv. oldalán.