13443.htm CIMSZO: Mozi SZOCIKK: Mozi. A M. meghonosítása Magyarországon majdnem kizárólag zsidó vállalkozók érdeme. A legelső moziengedélyt Budapesten 1897. Sziklai Zsigmond budapesti lakos kapta egy Andrássy út 41. sz. helyiségben nyitandó mozira. A következő moziengedélyt Lévy Adofnak adták, a Luiniere-cég budapesti megbízottjának. Ez a M. is csakhamar tönkrement, ekkor Herbst Samu cinkográfus vette át a vállalkozást 1898 máj. 14. kapta első M.-engedélyét Décsi Gyula. Ungerleider Mór és Neumann József építették fel az Apolló-mozit, a Corvin-áruház jelenlegi helyén, amely már mai nívójú mozi volt. Ugyanők építették meg a Royal-Apollót is, amely hosszú ideig Budapest nevezetessége volt. A mozi tulajdonosok 90%-a zsidó egészen 1921-ig, az ú. n. mozirevízióig, amikor az engedélyeket a zsidó mozisoktól elvették az akkori idők mentalitásának meg felelőleg. Ungerleider és Neumann vállalatának, a Projectograph r.-t.-nak hét mozijából egy engedélyt hagytak meg és általában az egész országban alig maradt 3%-a az engedélyeknek zsidókézen. A mozirevízió útján a mozikba beültetett új engedélyesek szakértelem és forgótőke híján nem tudták a mozikat vezetni, mire a belügyminiszter beleegyezett, hogy társuljanak és így a mozik tekintélyes része ma már ismét szakértő vezetés alatt áll. L. még: Filmgyártás. K. I. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3443 .cimszó a lexikon 617 . oldalán van.