13397.htm CIMSZO: Mohács SZOCIKK: Mohács, rend. tan. város Baranya vm.-ben 15,864 lak. M.-on, a szabadalmas városban először csak 1839. engedték meg a zsidóknak a letelepedést. Ekkor több zsidó család költözött be főleg Bonyhádról, akik a Chevra Kadisával együtt 1848. alapították meg a hitközséget. A hitközség kezdetben a pécsi megyei központi hitközséghez tartozott. 1854-ben királyi engedéllyel telket vásárolt a hitközség templom céljaira, de a szép, stílusos templom csak tíz év múlva épült fel oly módon, hogy a hitközség csekély kölcsönt vett fel, a költségek nagy részét pedig a tagok fedezték, az üléseknek örök áron való megvételével. A hitközség önállósulása után 1860. tartotta meg első nagygyűlését, korszerű alapszabályok szerint rendezkedett be, kultusz-chevra bizottságot, két-tanerős népiskolája számára iskolabizottságot választott és megvetette az egészséges fejlődés biztos alapját. Első rabbiul Grünwald Jakabot választottak meg, aki 1888. bekövetkezett haláláig nagy szeretettel és hozzáértéssel vezette a fiatal hitközséget. A megüresedett rabbiszéket a jelenleg is működő Fresch Ármin (l. o.) főrabbi foglalta el. Az úrbéri viszony rendezése alkalmával a hitközség 40 hold földet kapott a pécsi püspökségtől papi és tanitói javadalmakra. A hitközség anyagi megerősödése új, korszerű négytantermes modern iskola építését vonta maga után, amely iskola 1893. Wolff Zsigmond hitközségi és Kaufmann József iskolaszéki elnök idejében került tető alá. Wolff Zsigmond három évtizedes elnöksége alatt a hitközség valósággal aranykorát élte és mintaszerű adminisztrációjával, nagyszerű intézményeivel a legjelentősebb hitközségek sorába emelkedett. Wolff utóda Vida Dezső,a jelenlegi elnök, akinek lelkes és energikus vezetése alatt a hitközség sikerrel küzdött meg a háborús viszonyok, a szerb megszállás és a gazdasági depresszió nehézségeivel és a virágzás éveinek eredményeit átmentette a jövő számára. Van a hitközségnek Talmud Tórája, melyet 38 növendék látogat, Chevra Kadisája, melyet Rosenthal Ernő vezet és Nőegylete, melynek Wolff Zsigmondné az elnöknője. A kulturális igények kielégítéséről egy 725 kötetes ifjúsági és egy 156 kötetes tanítói könyvtár gondoskodik. A hitközség tagjai közül sokan visznek előkelő szerepet M. társadalmi életében. Ezek: Krausz Győző közjegyző, Kende Ignác állampénztári főtanácsos, Roheim Jenő őrnagy, volt vezérkari mérnök, Vida Lajos, Vas Jenő tiszti orvosok Halász Ármin városi állatorvos és a hitközség elnöke Vida Dezső, városi és megyei törvényhatósági bizottsági tag, a Belvárosi Kaszinó és a Délbaranyai Bank elnöke. Nagyobb ipari vállalatokat is többen létesítettek, így Alt Gyula bőrgyárat, Rosenthal Samu téglagyárat és Kohn Manó szappangyárat, melyek mind sok munkást és tisztviselőt foglalkoztatnak. A hitközség 26,058 pengős évi költségvetéssel dolgozik és szociális célokra 2400 pengőt költ. Több nagyobb jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel a hitközség. Anyakönyvi területéhez Bár, Babarc, Borjád, Dunaszekcső, Liptód, Majs, Nagynyárad, Németboly, Pócsa, Ráctöttös, Somberek, Szajk és Versend községek tartoznak. Lélekszáma 784, a családok száma 318, az adófizetőké 283. Foglalkozás szerint 18 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 21 szabadpályán levő, 3 tanító, 131 kereskedő, 7 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 6 nagyiparos, 7 orvos, 17 magántisztviselő, 30 iparos, 1 mérnök, 37 magánzó és 13 egyéb. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 24-en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Flesch Ármin főrabbi, Vida Dezső elnök, Schwarc Gyula alelnök, Schwarc Béla ügyész, Vida Lajos iskolaszéki elnök, Káldor Sándor pénztárnok, Kohn Manó, Singer Ignác és Schwarc Samu gondnokok, Székely Lajos titkár. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3397 .cimszó a lexikon 610 . s köv. oldalán.