13324.htm       CIMSZO:        Miatyánk         SZOCIKK:     Miatyánk. Héberül: Ovinu. A keresztény vallások ama imádságának elnevezése, melyre Jézus tanította tanítványait, s amelynek nem teljesen egyező szövegét Máté (6. 9 — 13) és Lukács (11. 1—4) evangélisták közlik. Utóbbiból kitűnik, hogy már Keresztelő János (l. o.) is tanította követőit egy imaformulára s lehetséges, hogy az azonos volt a közölt M.-kal. A Talmud viszont azt tanúsítja, hogy egyes kiválóbb mestereknek szokásuk volt a rendes imák mellett rövid imádságot recitálni s azt tanítványaik is követték (Toszefta Berachót Z; Berachót 16b -17a, 29b; Jerus. Berachót 4. 7d) s ezen imák, valamint a Jézusé közt hasonlatosság van. A kétféle M.-szöveg közül a Mátéé hosszabb és újabb keletű, mint a Lukácsé. Mindkettőé szó szerint a régebbi hébernyelvű és általánosan elterjedt egyes hosszabb imádságokból van művésziesen kiválogatva s főképpen az esszénus-chaszideusok közt voltak azok elterjedve. Hogy tiszta zsidó imák keverékei a M. egyes mondatai, azt mutatja az a körülmény is, hogy sehol sincs benne kifejezve az, hogy a Messiás Jézus személyében eljött volna, hanem ellenkezőleg, mindjárt bevezetésében a zsidó messiási reménységnek ad kifejezést, mondván «Jöjjön el a Te országod.» Úgy ez, mint Isten nevének megszentelése szószerint az ősi és máig a zsidó liturgiában legnagyobb szerepet játszó, naponként számtalanszor elmondott s a gyászolóknak külön előírt Kaddis (l. o.) imádságból van átvéve. Ez utóbbit valamennyi zsidó liturgia több helyt tartalmazza. A M. invokáció (héb. Ovinu) a zsidó liturgiában igen gyakori, de különösen nagy szerepet játszik a ros hásónó, jom-kippur és a kettő közti bűnbánat tíz napja imádságai közt. Ennek az imasorozatnak minden kérése, 111. mondata így kezdődik: Ovinu Málkénu, azaz M. királyunk, az egyik könyörgés pedig így: «M. királyunk, tárd fel nekünk mielőbb a Te királyságod dicsőségét.» A mindennap háromszor mondott Tizennyolc Benedikció (semóne észre) 4. és 5. áldásában szintén M. az invokáció. Az esszénus-chaszideus körökben gyakori volt a Talmud szerint ez az invokáció: «M., ki az Égben vagy» (Berachót 5. 1; Jóma 8. 9 ,• Szóta 9. 15; Ábót 5. 20; Toszefta, Demaj II. 9), amely szintén gyakran előfordul a zsidó liturgiában szószerint (pl. Jéhi rócón milifnó Ovinu se-basomáim, am. legyen meg a Te akaratod M. az Egekben). A Kaddis, a zsidók egyik legfőbb imádsága már a Jézus előtti időben is, ezt tartalmazza: «Szenteltessék meg az ő nagy Neve e világon, melyet ő teremtett az ő akarata szerint vajha megalapítaná az Ő királyságát gyorsan és a közeli időben.» Az Al ha-Kól szintén egészen hasonlót tartalmaz. Valamennyiben kifejezésre jut a M. három fő alkatrésze: Jöjjön el a Te királyságod, Szenteltessék meg a Te neved, egyen meg a Te akaratod a földön és az égben. Valamennyi egy gondolatot és akaratot fejez ki, t. i. az Isten akarata szerint történő eljövetelét a Messiásnak, teljesen a zsidó felfogás és képzet szerint. A «legyen meg a Te akaratod» kifejezés az Ég királysága eljövetelére vonatkozik, jelezve mintegy azt, hogy senki, csupán isten maga tudja annak idejét. Ezt az isteni akaratot, ül. tetszést a héber rócón fejezi ki az említett imákban. (V. ö. Jesája 61. 2; Zsolt 69. 14; Lukács 2. 14). Minthogy Jézus tanítványai        szerint a Messiás az ő személyében jött el, már nem használhatták ezt a kifejezést: jöjjön el mielőbb a Te királyságod . Az Új- Testamentum exegetái szerint a Messiás második eljövetelének, Isten királysága tökéletesülésének eszméjéről van itt szó, azonban ez is zsidó gondolat volt. A legyen meg a Te akaratod kifejezés, mindent Istennek való alárendelést fejez ki, mint az R. Eliezer imájából kitűnik: «Legyen meg a Te akaratod az égben fenn s adj lelket azoknak, akik félnek Téged a földön és tedd, ami a Te szemeidben jónak tűnik fel; áldott légy Te, aki meghallgatod az imát» (Tószafot, Beráchót III. 7). A M. többi része a Messiás ezutáni várása eszméjével áll szoros kapcsolatban. R. Eliezer (Mechilta szerint a módimi Eleazar) ezt mondja: «Aki teremtette a nappalt, gondoskodik is (az emberről); ezért az, akinek elegendője van, s ezt mondja: mit fogok enni holnap?, a kishitűek közé tartozik» (Mechilta, Besallach; Szóta 48b). Ugyanezt mondja Jézus is: «Ne gondoljatok életetekre, arra, hogy mit fogtok enni vagy inni... Ó, ti kishitűek...» (Máté 6. 25—34.; Lukács 12. 22-31; v. ö. Simeon b. Jochai, Mechilta i. h.; Beráchót 35b; Kiddusin 4. 14). Ez a hit tisztára a Messiást várók hite volt s ezek imádkoztak Salamon szavaival:  Add meg nekünk mindennapi kenyerünket  (lechem chuki) (Példab. 30. 8; Becalcha). A bűn megbánására és megbocsátására vonatkozóan még különösebb mértékben helyeznek súlyt a régi zsidó imák és mondások: «Bocsásd meg felebarátodnak a sérelmet, amellyel az téged illetett s úgy a te vétkeid is megbocsáttatnak, ha imádkozol», mondja Szirach (28. 2), a K. e. 2. sz.-ban. «Kinek lesz megbocsátva a vétke ? Annak, aki megbocsátja a sérelmet» (Derech Ereczuta VI. 3; Roshasána 17a). Ugyanezeket mondja Jézus is Márk evangélistánál (11.25) s ez az előírás került be a M.-ba ily módon:  bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi megbocsátunk az ellenünk vétőknek . A M. többi része is szoros összefüggésben áll a zsidó liturgiával; a «nevigy minket kísértésbe» a zsidók reggeli imádságában megvan máig az ókortól kezdve (Beráchót 60b). A «szabadíts meg a gonosztól», azaz Jakab evangélista szerint a Sátántól, miután az a rossz forrása, az esszénus-chásszideusoknál sűrűn előfordult kifejezés volt (Beráchót 10b—17a, 60b), akik azonban letompították azt a jécer horá, azaz «bűnös vágy» közkeletű kifejezésre. Szorosabb analizálásnál kitűnik, hogy a Máténál közölt M. záróversei (6. 14-15) csupán a megbocsátási imára vonatkoznak, ennélfogva az eredeti szöveg azonos volt Márk 11. 25-tel s a M. egész szövege későbbi interpolációja a Máté evangéliumnak; valószínű az a feltevés, hogy az egész át lett véve a Didache-ből (VIII 2), amelynek eredeti zsidó formája a M.-ot, mint a János tanítványainak imáját tartalmazta. (L. Jézus, Kereszténység és zsidóság viszonya) A M. szövegének minden szava, ahogy fentebb jeleztük, zsidó imákból való és azt a következő szembeállítás is mutatja. (A héber imarészek forrásait megadni nem mindenütt lehet, mivel nincsenek határozott számmal ellátva, mint a bibliai versek és fejezetek.)            Miatyánk, Ki vagy a mennyben, szenteltessék meg a Te Neved jöjjön el a Te országod (= a Te uralmad Ovinu sebasomajim jiszkaddas simchó véjamlich malchuszé (vegye át uralmát), de van ilyen formula is: jöjjön az Ő uralma (Targum Micha 4. 8. v.) jehi rocón ászé recóncho basoma-jim mimmáal vehatóv béénechó aszó (tedd meg akaratodat a mennyben és ami jónak tetszik szemeidben, hajtsd végre (Beráchót 29b). Mindent, mi Istennek tetszik, megteszi a mennyben és a földön, a tengerben és minden mélységben (Zsolt. 356). Hatriféni lechem chuki (Példabeszédek 38. 8). R. Méir tanítványai mondták: Mi a legrövidebb ima? ,A Te néped szükségletei nagyok ... legyen a te akaratod, hogy megadd mindenkinek szükségletét' (Beráchót 29b). R. Eliezer monda: Akinek meg van, amit ma ehetik és mondja: mi teszem holnap? az kishitű (Mech. 55b). Áldott az Isten, nap nap után, a kenyérért, melyet ad szelách lonu ovinu, ki chotónu (bocsásd meg, Atyánk, hogy vetkeztünk... A semone eszré imában). Még ha a testi sértő a sértettnek kártérítést nyújtott is, Isten nem bocsát meg neki, míg meg nem követte a sértettet (Bába Káma 8. 7). Aki az embereken könyörül, azon megkönyörülnek a mennyben, aki nem könyörül embereken, azon nem könyörülnek az égben (Sabbat 151b). legyen meg a Te akaratod miképp a mennyben azonképp a földön is A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk és bocsásd vétkeinket meg amiképp mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek               Ne vigy minket kísértésbe Isten elleni vétkeket az engesztelő nap eltöröl, ember elleni vétkeket nem töröl el, míg az ember embertársát meg nem követi (Jóma 8. 9). Al tevienu... lidé niszójon (reggeli ima Beráchot 60b alapján.) Ne vigy minket sem bűn, sem vétség, sem kísértés, sem becstelenség hatalmába, de szabadíts meg a gonosztól ments meg minket rossz embertől, rossz  Mert Tied az ország, a hatalom és a dicsőség most és mindörökké. Ámen. Véletlentől, rossz hajlamtól, rossz társtól és rossz szomszédtól és a rontó Sátántól, szigorú ítélettől és szigorú bírótól, akár hitsorsosunk, akár nem hitsorsosunk. (Reggeli ima Beráchot 16b alapján.) Ki hamalchusz selcho ki (Ólenu ima) Boruch Sem kevodmal-chuszó leólom voed  (Ima Jóma Vl. 2 alapján.) Lecho Adonaj hagduló vehagvuró vehatiferesz. Tied uram a nagyság, a hatalom és a dicsőség (Ima Krónl. 29.) S.R. Irodalom. K. Kohler, Jew Encycl. ; F. H. Chase, Text and Studies is. ed. Cambridge 1891 ; Ch. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers (1897); A. Harnack, Die ursprüngliche Westalt des Vaternuser (Berlin 1904).                                                                                                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3324 .cimszó a lexikon 597 . s köv. oldalán.