13251.htm CIMSZO: Méir báál há-Nész SZOCIKK: Méir báál há-Nész, rabbi, a. m. rabbi Méir, a csodatevő a II. sz. második felében élt. Kisázsiai születésű és a legenda szerint Nero császár leszármazottja. A Méir jelentése a. m. valaki, aki megvilágít. M. R. Ismáelnél, majd R. Akiba jábnei iskolájában tanulta a törvénymagyarázatot. A Bar-Kochba felkelés idején nem követte R. Aki-bát s távol tartotta magát a nagy nemzeti mozgalomtól, melyben mestere és apósa Chanina ben Teradjon mártírhalált haltak. Egy legenda szerint M. a szabadságharc leveretése után Rómába ment, hogy sógornőjét a fogságból kiszabadítsa, ami sikerült is neki. Az üldözések elmúltával az Usába helyezett Szanhedrinnek lett választott chachamja, II. Simon ben Gamaliel pátriárka elnöklete alatt, de főképpen a Tibériás melletti Beth-sánban élt, ahol akadémiát tartott fenn. Nagy hatása volt a Hálácha fejlesztésére s különösen merész dialektikája vált híressé. De döntései nem bírtak törvényerővel. Legnagyobb érdeme, hogy folytatta R. Akiba művet a szóbeli törvény gazdag anyagának tárgyszerinti elrendezésében s így lehetővé tette később Juda ha Nászinak a Misna megszerkesztését. M. haggadája a legnagyobb népszerűségnek örvendett. Glosszáinak és Midrásainak egy része megmaradt a Tóra Sel R. M. és Szifra Sel R. M., továbbá a Midrás Onichi de- R. M. címek alatt (Gen. Rabba 9. 5). Kétségtelen, hogy úgy görögül, mint latinul jól tudott s irodalmukat is ismerte. Háromszáz meséje maradt fenn, amelyek aesopusi hatásra vallanak. Ábót-traktátusban levő s jelentékenyebb aforizmái a következők: Kevés üzleted legyen és a Tórával foglalkozzál; Ha unatkozol a Tóra mellett, akkor téged is unni fognak; Szívedben hordjad a Törvényt. Nem csupán észtulajdonságairól, hanem békeszeretetéről és szerénységéről is híres volt. Csak a tanulatlan embereket nem szerette. Tőle származik ez a mondás: Aki leányát egy ám-hóórechez (tanulatlan emberhez) adja nőül, olyat tesz, mintha az oroszlánok elé dobná (Fesz. 56a). Szociális érzékével és emberismeretével is kimagaslik s a Haggada számos mondását örökíti meg, melyek tanúsítják ezt: Szeresd azt a felebarátod, aki megint téged és gyűlöld, aki hízeleg néked, mert az előbbi az élet és a jövő élet útjához vezet, míg az utóbbi kikerget téged erről a világról; Ne vigasztald felebarátodat a szenvedések órájában; ne vigasztald, amikor halottja kiterítve fekszik előtte; ne kérdezősködj fogadalma órájában és ne kívánd őt látni megalázottsága órájában (Ábót de-R 29, 36 és Áb. 4.18, az utóbbi Simon b. Eliezernek tulajdonítja a gyönyörű mondást); Ha Rómában vagy, élj úgy, mint a rómaiak; Aki nem dolgozik a hétköznapokon, kényszerítve lesz szombaton dolgozni, mert a lustaság nyomorra, nyomor bűnre vezet és ha valaki henyéléséből kifolyólag rabszolgaságba kerül, kényszerítve lesz szombaton is dolgozni (Áb. de R. N. 21.); Az ember csukott kézzel jön a világra, mintha tulajdonjogot igényelne, de kinyújtott tagokkal hagyja el azt, mintha mutatná, hogy semmit sem vihet magával; mégis, ha az ember a legjobb utat keresi az életben, jutalom a síron túl vár rá (Eccl. Rabba 1.) Toleranciáját is több tény bizonyítja. A pogány, aki a Tórával foglalkozik, éppoly méltó a zsidóság becsülésére, mint a főpap. R. Méir a görög-római filozófusokkal is baráti viszonyban állott, különösen a gedarai Eponymosszal. De legjobban bizonyítja megértő türelmességét Eliza ben Abujához, egykori tanítójához való viszonya. Mikor már ezt a máskép Ácher-nek nevezett vallási kétkedőt a rabbik egy része kerülte, M. vitába bocsátkozott vele s amikor meghalt, gyásza jeléül ruháit megszaggatta Ellenben a műveletlen szamaritánusokat nem kedvelte s azok szeparálását előmozdította. Két fiának és feleségének halála után visszament Kis-Ázsiába, ahonnan származott. Erre vonatkozóan több legenda van, de a tény az, hogy ellentétei támadtak a pátriárkával, aki őt exkommunikációval akarta sújtani, M. azonban ezt a jogát sem ismerte el s inkább kivándorolt. A zsidó kegyelet elmúlhatatlan emlékezésébe fogadta és a néphit csodatevőnek tartja. Zsidó házakban Magyarországon is a falon pénzszekrény van elhelyezve, amelybe a Palesztinába küldendő pénzt dobják. Ezt a pénzszekrényt M. Büchse-nek nevezik. M. nek Tibériás mellett van a sírja s az ott emelt templom későbbi eredetű. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3251 .cimszó a lexikon 584 . s köv. oldalán.