13243.htm CIMSZO: Megbocsátás SZOCIKK: "Megbocsátás (héb. szólách), az embernek istenhez hasonlatos tulajdonsága, mert a M. az isten egyik főtulajdonsága: «mert az Örökkévaló a mi Istenünk könyörületességet és megbocsátást gyakorol» (Dán. 9. 9 ; Exod. 34. 6—7 ; Num 14. 18 és köv.; Zsolt. 136. 5 ; Jóna 4. 2). A M. feltétele a bűnös részéről az elkövetett bűn megbánása s az újabb bűnbeesések elkerülése. Ezek által áll helyre a viszony az Isten és az ember között. Minden bűnös irgalmat talál Istennél a Biblia felfogása szerint: «Hagyja el útját a gonosztevő és gondolkodását az igazságtalan, hogy visszatérhessen Istenhez, aki könyörületességet fog gyakorolni rajta és meg fog kegyelmezni neki» (Amos 5. 14; Jerém. 3. 14 és köv.; Ezek. 18. 21 és köv.; 23. 11—21; Hósea 14. 1—4). «Mert Te, az Örökkévaló jóságos vagy s megbocsátásra kész, kifogyhatatlan az irgalomban mindazoknak, akik Téged hívnak» (Zsolt. 136. 5, 138. 38). Az ókori zsidóságnál, a jeruzsálemi Templom fennállása alatt a nem szándékosan, vagy tudatlanságból elkövetett bűnökért a bűnbánás jeléül az imán kívül áldozás is volt, melyet a bűnös helyett a papok egyike mutatott be; a tudatos bűnre az áldozás nem nyújtott M-.t. «Mert aki tudatosan bűnt követ el, Isten nevét gyalázza meg s a nép közül sajátmagát közösíti ki». (Num. 15. 30). A bűnbánó áldozatra Mózes III. IV. és V., továbbá a IV. 15. 22 és köv. intézkedik. A prófétáknál és a Zsoltárokban a bűnbánás teljesen a szív megváltoztatására van alapítva (Mirha 7. 18 és 19; Zsolt. 103. 3; Jerém. 31. 34; Ezék. 36. 25 és köv.; Szirach 17, 20 és köv., 18. 11). A Biblia, mely minden embert Isten képmására teremtettnek állít s a szentséget ethikai tanításainak alapkövéül tekinti, a gyűlölség és bosszú minden fajtájától óv (Mózes III. 19. 2, 17, 18). Ez a Talmud tanításának is alapja: «Mert bizonyos bűnökre a bűnbánás halasztást ad s a Bűnbánat Napján levezekelhetők; de aki felebarátja ellen vetkezik, annak előbb azzal kell megbékülnie». (Jóma-traktátus 85b). «Nemcsak nem szabad gyűlölséget és bosszút rejteni az embernek szívében, de mindenkinek kötelessége ellenségén segíteni» (Exod. 23. .4, 5). A Talmudban és Midrásokban számos gyönyörű tanítás van az ellenséggel és ellenféllel való bánásmódra vonatkozóan (Prov. 25. 21; 24. 17, 29 ; Deut. 22 35 ; Prov. 22; Szirach 28.1). «Légy az üldözöttek és ne az üldözők mellett» (Bábá Káma 93b). «Ki az erős? az, aki az ellenséget baráttá teszi» (Áb. di R. N. 23). «Ha barátod s ellenséged egyaránt szükségben vannak, akkor segíts előbb ellenségeden, hogy a gyűlölség vágya elfulladjon benned» (Bába Meciah 32). Számos bibliai és Biblia utáni irat felfogása a M.-ról az, hogy Isten különös kegyét fogja élvezni az olyan ember, aki irgalmas és megbocsátó embertársaihoz. « Aki szánalommal viseltetik embertársai iránt, azzal Isten könyörületes lesz» (Erubin-traktátus XVII. 72, Jóma 23). L. Szánalom és Ethika. " Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3243 .cimszó a lexikon 583 . oldalán van.