13106.htm CIMSZO: Magyar zsidók a Balkánon SZOCIKK: Magyar
zsidók a Balkánon. Budának törökkézre jutása után (1526. szept. 11.) szóródtak
szét a M.-k a Balkánon. Legelőször a német zsidók által alapított szófiai
hitközségben tűntek fel. Hatvannál több
magyar-zsidó család telepedett meg itt és nagy feltűnést keltettek a
szófiaiaktól eltérő vallásgyakorlataikkal. Az új bevándorlók azonban mindössze
csak három-négy esztendeig éltek Szófiában, mert elköltöztek az Aegei-tenger
mellett a Rhodope-hegység alján fekvő Kavalába. A budaiak nagy tiszteletben
álló rabbija, Kohén Naftali ben Izsák még 1532 tavaszán is Szófiában élt, de
későbbi sorsáról semmit sem tudunk. A wormsi emlékkönyv a vértanúhalált halt
tudósok közt említi a nevét. Amint nem teljesen ismertek azok az okok, amiért a
budaiak a Balkánra vándoroltak (l. Buda), úgy homályban maradt az az ok is, ami
a budaiakat Szófia elhagyására kényszerítette. A zsidók Budáról való
kivándorlását Szulejmán telepítési politikájával hozzák kapcsolatba és nem
büntető internálásnak minősítik a zsidó és török kútfők. A szófiai kivándorlás
már sokkal valószínűbben kényszer hatása alatt történt, mert nem valószínű,
hogy a maguk jószántából cserélték volna fel egészséges lakhelyüket a rossz
vizű és tűrhetetlen klímájú Kavalával, ahol a szultán száműzöttei éltek. E
telepes magyar zsidók Mátiszjó ben Nátánát, Sidero-Kapsa híres rabbiját
tekintették rabbijuknak. Valószínű, hogy 1562. a kavalai rabbitanács
tagjai Mózes ben Nátán és Elkónó ben Jakab magyar származásúak voltak. A budai
zsidóknak egy másik csoportja a bolgárországi Viddinbe, a «hét kút városába»,
Szalonikibe és Konstantinápolyba (l. Törökországi magyar községek), valamint Plevnába
került. Ez utóbbi helyen a magyar zsidók a túlsúlyban lévő spanyol és német
telepesekkel szemben is megtartották önállóságukat. Egy darabig azért békés
összetartásban éltek, közös jótékony és temetkezési egyletük volt, a végén
azért mégiscsak összetűzésre került köztük a sor egy elöljáróválasztás
alkalmával. Valószínűleg a spanyolok és a németek vethették fel azt a tervet,
hogy a három gyülekezet szertartási szabadságának megsértése nélkül az
adminisztratív ügyek vezetésére közös elöljárókat válasszanak. Ezt ellenezték a
budaiak, aminek aztán súlyos következményei lettek. A plevnai zsidók
megfogadták, hogy a hozzájuk költözött magyarokért, bármi is érje őket, három
éven át nem járnak közbe a vajdánál és a városi hatóságnál. Elhatározásukat
csak az esetben változtatják meg, ha a budaiak ellen olyan mértékben
nyilvánulna meg az ellenségeskedés, hogy az az ő hitközségüket is
veszélyeztetné. A budaiakat vallási vonatkozásban is kiközösítették maguktól,
örömükben, gyászukban senki részt nem vehetett és a rabbiknak tilos volt
budaiak részére ítéletet hozni. A bíráskodási tilalom csak az esetben
szűnhetett meg, ha e határozatot aláírók többsége a tilalmat felfüggeszti. A
plovnaiak tudósaikat és tanítóikat is megeskették a határozat betartására. A
budaiak védelmét magáévá tette Lévi József és főleg Plevnának öreg és
tiszteletreméltó rabbija, Lévi Izsák bon Jakab. Noha a kiközösítési határozatot
ő maga is aláírta, azt mégis semmisnek nyilvánította, mivel az csak úgy
kötelezhette volna őt, ha azt Lévi József, az ő rabbitársa is aláírja. A
budaiak védelmezőit súlyos támadások érték, különösen Gerzson ben Juda plevnai
tudós részéről. Végül is Lévi Izsák a plevnai
határozatot a Balkán legelismertebb tudósainak ítélőszéke elé vitte és Almosino
Mózes, Kálái Sámuel, Adárbi Izsák, Medina Sámuel szót emeltek a magyar-zsidók
érdekében. Érvénytelennek nyilvánították a kiközösítési ítéletet, mert nem
ismétlődhetik meg Izrael történetének az az eseménye, amikor Benjámin törzsét
kiátkozták A budai zsidókat a plevnaiak megkövetésére és javulásra szólították
fel. Így állott aztán helyre Plevnában a gyülekezetek békéje. (V. ö. Büchler
Sándor, «A zsidók története Budapesten.»
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3106 .cimszó a
lexikon 566 . s köv. oldalán.