13090.htm       CIMSZO:        Magyar-Mannheimer   SZEMELYNEV          Magyar-Mannheimer Gusztáv  SZOCIKK:            "Magyar-Mannheimer, 1. Gusztáv, festő, szül. Pesten 1859. A legsokoldalúbb magyar festők egyike, aki egyaránt fest figurális és tájképeket. Sajátos egyénisége nemcsak változatos tárgyválasztásiban, de egyéni földolgozásmódjában is megnyilvánul, mely majd a finom aprólékos rajzban, majd a fényhatások és foltok nagyszerű játékában nyer kifejezést. Alapjában romantikus természet, kit a valóság színes megjelenése ihlet képeire. Már 16 éves korában foglalkozik a litográfiával és illusztrálással. A pesti mintarajziskola után a bécsi akadémián tanult, azután gépgyári rajzoló és fényképész lett, majd Münchenben tanult. Visszatérve Budapestre illusztrálással és arcképfestéssel foglalkozott, később Bécsbe került Makarthoz és segédkezett neki a Művészettörténeti Múzeum képeinél. Ezután állami ösztöndíjjal Rómába ment és hazatérése után a Benczúr mesteriskola tagja lett. Egyik alapító tagja a Szinyei Merse Társaságnak. Első nagy sikerét 1901. Nyár c. képével érte el. Budapesten a Műcsarnokban Esti hangulat c. képe a Társulati díjat, Scherzo c. képe a kis, Erdő szélén c. képe (Szépműv. Múz.) a nagy aranyérmet nyerte. Egész gyűjteménnyel szerepelt az 1896. műcsarnoki kiállításon; gyűjteményes kiállításai voltak a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban is. Mint illusztrátor gazdag működést fejtett ki. Dekoratív komponáló erejét és színpompáját mutatják: Mózes kitérése; Venus és Tannhäuser; A maharadzsa lánya. Olaszországi képei az olasz táj színhangulatát ragadják meg széles dekoratív fölfogásban: Mosónők a római Campagnán (Szépműv. Múz.). Szinte heroikus tájhangulatok sugároznak Körmöcbánya a toronnyal, Vágvölgyi táj, Alföldi táj, Zivatar a Balatonon c. képein. A Szépműv. Múzeumban láthatók: Carmella caprii vízhordó leány (1902), Thébeni Sz. Pál, Pásztoridill. Mulatozó gyerekek, Anna-Caprii tér holdvilágnál, Háborgó tenger, Erdő szélén, Reggel a Balatonon, Rőtszakállú férfi, Budapesti részlet. Művészete egészében irányoktól távol álló egyéni művészet. Több képét I. Ferenc József vásárolta meg. V. ö. Művészet"" (1904); Malonyai, ""A fiatalok"" (Budapest 1906); Lázár, ""Tizenhárom magyar festő"" (u. o. 1912); ""Múlt és Jövő"", (1913). - Leánya: 2. M. Nelly, festő, szül. Budapesten 1903. M. atyjánál, azután Genfben és Münchenben tanult. Tájképeiből kisebb gyűjteményt állított ki a Nemzeti Szalonban."""                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3090 .cimszó a lexikon 551 . oldalán van.