13074.htm CIMSZO: Magyar cionista szövetség SZOCIKK: Magyar Cionista Szövetség. A cionista eszmének már Herzl fellépése, illetve a M. megalakulása előtt is voltak hívei Magyarországon. Ezek az Oroszországból és Kattovitzból kiindult ú. n. Choveve Cion mozgalmat támogatták. Herzl és Nordau fellépése után Magyarországon is megindult a politikai cionista mozgalom, melynek Rónai János (l. o.) állott az élére. A mozgalom azonban erős reakciót váltott ki s emiatt csak nehezen tudott fejlődni. Az első cionista világkongresszus után több cionista egyesület keletkezett Magyarországon, így Pozsonyban, Budapesten, Kolozsváron, Nyitrán, Eperjesen, Nagyszombatban, Pápán, Kassán, Késmárkon, Alsókubinban,Szabadkán,Szombathelyen, s Besztercén. 1902 tavaszán Herzl elnöklete alatt megalakult az ideiglenes országos cionista bizottság azzal a feladattal, hogy megszervezze a mozgalmat. Ennek a bizottságnak elnökei lettek Rúnái János, Oestereicher Béla, ügyvezető elnöke Bettelheim Samu. A központi iroda Pozsonyban volt. Az első országos cionista kongresszust 1903. tartották Pozsonyban, amely megválasztotta a bizottság eddigi vezetőit az elnökségbe és elfogadta az előterjesztett alapszabályokat. Ebben az évben alakult Krausz Sámuel kezdeményezésére a Makkabea (l. o.) egyetemi ifjúsági egyesület. Az 1914. Pozsonyban megtartott második konferencia megalapította a magyar cionista párt orgánumát, a Zsidó Néplapot Bokor Ármin szerkesztése alatt. Országos elnökül Bettelheim Samut választotta az országos kongresszus. A pozsonyi cionista központi iroda 1904;. megszervezte a mizrachisták első világkongresszusát (l. Mizrachisták) is, amely a cionista propagandát megindította. 1905-ben Budapesten tartották a harmadik kongresszust, amikor a magyar cionisták az ugandai telepítés mellett nyilatkoztak meg. 1906-ban Budapestre tették át a központot és elnökéül Gruber Sándort választották meg 1907. 1910-ban a kormány megerősítette a pozsonyi Ahavat Cion egyesület alapszabályait 1911-ben Beregi Ármin lett a Szövetség elnöke. A világszervezet végrehajtó bizottságában képviselték Magyarországot Rónai János, Grünwad (Alsókubin), Oesterreicher Béla, Róth főrabb: (Pápa) és Bettelheim Samu. Az országos bizottság elnökéül Oesterreicher Bélát (l. o.), főtitkárául Kahán Niszont (l. o.) választották meg. A háború alatt a M. fiókegyesületeinek és vidéki helyi csoportjainak a száma meghaladta a 300-at. A budapesti központ első legfontosabb feladatának tartotta, hogy sajtót létesítsen s ennek propagatív erejét használja fel hívei gyarapítására (l. Zsidó Szemle). A M. illetve a cionista mozgalom terjedésének legfőbb akadálya a hivatalos zsidóság ellen állása volt. Az Országos Iroda ismételten állás foglalt a M. ellen, aminek következménye az volt hogy a belügyminiszter a szövetség alapszabályai nem hagyta jóvá. A szövetség azonban a háború előtti jogviszonyok szerint alapszabályok nélkül is tovább működhetett. A forradalom után — mikor a Friedrich-féle rendelet az alapszabályok nélküli egyesületek feloszlatását rendelte el — a M. is kénytelen volt nyilvános működését beszüntetni. A vidéki egyesületek is beszüntették működésüket és a M. működése éveken át csak a Keren Kajemesz (l. o.), Keren Hajeszod (l. o.), sékel, sajtó és könyvkiadási akciókra szorítkozott. A M. alapszabályait a belügyminiszter csak 1927 szept.-ben hagyta jóvá s ettől kezdve új lendülettel indult meg a szövetség munkája. A M. célja az alapszabályok szerint, hogy «támogassa a cionista szervezetet abban a munkában, amely arra törekszik, hogy a népszövetségi palesztinai mandátum alapján és Angliának mint mandatárius-hatalomnak támogatásával, a Népszövetségben egyesült államok ellenőrzése mellett megfelelő telepítéssel egy Palesztinái ,zsidó nemzeti otthont' (Jewish national home) létesítsen.» A M. tehát a palesztinai zsidóság kulturtörekvéseit erkölcsi és anyagi segítéssel támogatja és gazdasági kapcsolatokat létesít Magyarország és Palesztina között. A M. legfőbb szerve a cionista országos értekezlet, mely évente egyszer ül össze és megválasztja az országos bizottságot és országos intézőbizottságot, mely utóbbi Budapesten székel. A M.-nek vannak fiókegyesületei, melyek közül legnagyobbak a miskolci, debreceni és győri egyesületek. Van ezenkívül a M.-nek ifjúsági, női és ú. n. Mizrachi (l. o.) szakosztálya. Cionista irányú műveket írtak: Rónai János, Szilágyi Samu (Alsóknbin), Singer Bernát szabadkai főrabbi, Roth M. A. főrabbi Pápa. A M. a Keren Kajemesz és a Keren Hajeszod-akciót a Pro Palesztina (l. o.) szövetséggel karöltve irányítja. A M.-nek fennállása óta Rónai János, Bettelheim Samu (l. o.), Gruber Sándor, Oesterreicher Béla, Beregi Ármin (l. o.), Strauss Adolf (l. o.), Osztern Lipót (l. o.) és Kahán Niszon voltak az elnökei. Vezetőtagjai közül kiváltak Richtman Mózes (l. o.), Schönfeld József (l. o.), Bisseliches Mózes (l. o.), Dömény Lajos (l. o.), Simon Lajos (l. o.), Izsák Ede (l. o.), Künsztler Mór (l. o.), Ungár Béla (l. o.), Fried Frigyes stb. A M. jelenlegi elnöke Osztern Lipót, ügyvezető alelnöke Schönfeld József. Az Intéző Bizottság tagjai az elnökön és alelnökön kívül: Engel József, Weisz D. Ezra, Lindenbaum Lipót, Fried Frigyes, Ferenczi Samuné, Eisdörfer Andor, Lantos Tivadar és Lederer Ignác. v, a. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3074 .cimszó a lexikon 548 . s köv. oldalán.