13024.htm CIMSZO: Löw SZEMELYNEV Lőw Lipót SZOCIKK: "L. Lipót, rabbi, szül. Czernahorán (Morvaorsz.) 1811. máj. 23., megh. Szegeden 1875. okt. 13. 1846 -46-ig Nagykanizsán, 1846-50. Pápán és 1850-től Szegeden töltötte be a rabbiállást. Külföldi, morva származása ellenére elsőül vitte a zsinagóga szószékére a magyar szót. Az első tudományosan képzett magyarországi rabbik közzé tartozott s nagy személyes tekintélye, politikai és tudományos súlya volt a magyar közéletben. Pályáját mint nevelő kezdte, de csakhamar, mint rabbi szóval és írásban felvette a harcot a magyar zsidóságemancipációjáért, amelynek kivívásában jelentékeny része volt. Nagy munkásságot fejtett ki a zsidó felekezet országos szervezése érdekében, amelynek számára terjedelmes szabályzatot dolgozott ki. Az 1868-69-iki országos zsidó kongresszuson azonban személyi ellentétek miatt nem vett részt. A zsidó esküről könyvet írt, amelynek nagy része volt a középkor e megszégyenítő maradványának megszüntetésében. (A zsidó eskü múltja, Pest 1868). Első történetkutatója a magyarországi zsidóságnak és különösen az újabb korra vonatkozó értékes történeti anyagot gyűjtött. Egy zsidó irodalmi társulat alapításának és a Biblia magyar fordításának tervét elsőnek vetette föl. Rabbiképző-intézet létesítéséért is síkraszállt. A szabadságharcban tábori lelkész volt és lelkesítő beszédeket tartott, amiért fogságba vetették a pesti Újépületben. Minden eszközzel törekedett előmozdítani a zsidók magyarosodását és művelődését s az istentisztelet formáit a nemesebb izlés követelményeihez igyekezett alkalmazni. A zsidó tudománynak kitűnő készültségi és fáradhatatlan erejű munkása volt. Ben Chananja címen tudományos folyóiratot alapított, amellyel 10 évre (1859-1868.) Szegedet tette egyik európai központjává a zsidó tudománynak. Mint szaktudós a talmudi régiségek tudományát művelte kiváló sikerrel. Ide tartozik két legnagyobb munkája: Graphische Requisiten und Erzeugnisse bei den Juden (1870) és Die Lebensalter in der jüdischen Litteratur (1875). Egyéb nevezetesebb művei: Zsidó erő (1868); Zsinagógai beszédek (1870); Der jüdische Kongress (1871). Kisebb munkáit összegyűjtve halála után fia. L. Immánuel (1. o.) adta ki 5 kötetben Gesammelte Schriften címen. Életrajzát tárgyalja Hochmut Á: L. L. c. németnyelvű nagy monográfiája." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3024 .cimszó a lexikon 543 . oldalán van.