12827.htm       CIMSZO:        Kútmérgezés                           SZOCIKK:     Kútmérgezés, a közép- és újkor folyamán a zsidók ellen irányuló alantas szándékú vád, mely hasonló a vérvádhoz (l. o ) s az ostyamegszentségtelenítés vádjához. Szelídebb formában, csupán mint, a tömeghisztéria megnyilvánulása járványok idején (így az 1831-iki koleravész alatt) Magyarországon is előfordult és sok helyt a zsidó lakosság zaklatását vonta maga után. A közép- és újkori K.-i vádak azonban Európa szerte nem ily enyhe következményekkel jártak, hanem rendszerint bizonyos vidékek zsidó lakosságának teljes kiirtását és tömegmészárlást idéztek ülő. A K. főhazája ugyan Német- és Lengyelország, de Frankfurtban merül fel először 1319 , majd kimutathatóan Dél-franciaországban az 1348-iki, egész Európát pusztító pestisjárvány idején. Itt, mint mindenütt, nem csupán a sűrű jelentkező kolera, hanem a pestis is kevesebbet pusztított a higiénikusán és szeparáltan élő zsidók, mint a nem-zsidók között, akiket valósággal megtizedelt, sőt néhol felére apasztott. A babonás nép nem természetes okokkal magyarázta meg ezt a neki feltűnő jelenséget, hanem azzal, hogy a zsidók mérgezték meg a kutakat. E szörnyű vád alatt nem egy helyt az ördög- és boszorkánygyanúsak kategóriájába sorolták a zsidókat s koholt bűnüket amazokéval azonos módon bírálták el, tehát perbe fogták s rendszerint máglyahalálra ítélték őket. Különösen a XIV. sz.-i európai nagy pestis járvány idején és a reformáció korában öltött óriási méreteket a K. vádja, mely előbbi Aragóniára is kiterjedt s VI. Kelemen avignoni pápának kellett bullát kibocsátani (valószínűen zsidó orvosa tanácsára), a K. vádjának súlyosabb következményei ellen. Német területen azonban nem lehetett a tömeges zsidómészárlásoknak elejét venni, mert senki nem védelmezte a zsidókat, sem egyházi, sem világi részről. Ide Dél-franciaországból Svájcon át jutott a vád s előbb Svájc zsidóságát irtotta ki, ahol Zürichben a zsidók tömegesen haltak a máglyán mártírhalált. Ugyanez volt az eset Németországban és osztrák területen is. A reformáció korában a vád felújult s eljutott Lengyelországba is, ahonnan az 1830-iki kolera járvány idején a tömegmészárlások elől menekülniük kellett a zsidóknak. A délfelé, így Magyarországba való zsidóvándorlásnak ez a K.-i vád is egyik oka volt. (L. Mártírok, Memorkönyv, Ostyamegszentségtelenítés, Inkvizíció és a Vérvád irodalmát.).                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2827 .cimszó a lexikon 519 . oldalán van.