12786.htm CIMSZO: Közmondások SZOCIKK: "Közmondások. A zsidó K. hosszú múltra tekintenek vissza s ehhez képest irodalmuk rendkívül nagy. A K. részint a Bibliában, részint az apokrif iratokban, majd igen nagy számmal a Talmudban találhatók, de külön megvannak az arab-zsidó, a szefárd és az askenáz zsidóság közmondásai, melyek a zsidóság ajkán a mai napig fennmaradtak. A bibliai K. nagy számban találhatók a Zsoltárokban, a Példabeszédekben s a Prófétákban ; az apokrif Bölcsesség Könyvében és Szirachnál; mindkét kategóriát az Új- Testamentum megnevezés nélkül sokszor átveszi. A talmudi K. főképpen az Ábót, Ábót di- Rabbi Nátán, a Derech Erec Rabba és a Derech Erec Zutában foglaltatnak. A későbbi K. gyűjtői: Hai gáón, Sámuel Hanágid, Mózes ibn Ezra, továbbá Salamon ibn Gabiről és Ábrahám bar Chiszdai. A zsidó K. fő tulajdonsága a finom és sohasem triviális szatirikus él, továbbá, hogy testi tulajdonságot sohasem tesz gúny tárgyává. Lehetetlen azonban fel nem ismerni a K. rendkívüli szellemességét. A különböző korszakokból fennmaradt nagyszámú zsidó K. közül a Talmud és az askenáz zsidók elterjedtebb közmondásait itt adjuk. I. Talmudi K. Az ember jellemét három dologról lehet megismerni: a poharáról, az erszényéről és a haragjáról. Mielőtt az ember vágyainak felét eléri, meghal. Az öregek rombolása: építés; a fiatalok építése: rombolás. Háromféle ember önmaga okozza saját szerencsétlenségét: az, aki pénzt kölcsönöz tanú nélkül; az, akit felesége vezet s, az, aki saját elhatározása folytán szolga lesz. És kik ezek az utóbbiak? Azok, akik még életükben egész vagyonukat gyermekeiknek adják. Aki örvendeni tud osztályrészének, az gazdag. Csupán a tudatlan ember valóban szegény. A bölcs ember nagyobb, mint a próféta. Aki mindenkitől tanul, az bölcs. Az erkölcsi bűn súlyosabb, mint a rituális bűn. A rossz hajlam eleinte olyan gyenge, mint a pókháló, de később erős lesz, mint a kötél. Tiszteld magadat, mielőtt arra vállalkoznál, hogy másokat imádsz. Üres lelkűség pokolba, mérsékletesség paradicsomba vezet. Az éhség éveken át tart, de azok házát, akik dolgoznak, elkerüli. Inkább légy bálványimádó templom szolgája, mint hogy alamizsnából élj. A tanulás fontosabb, mint az áldozás; jobb, mint a papság vagy királyság. A tanulás előmozdítja a békét ezen a világon. Az olyan bölcs, aki nem tanít, olyan, mint mirtusz a sivatagban. Nyelvvel ütni úgy, hogy az szívet érjen, súlyosabb, mint sok ütleg. Aki megveri gyermekét, az bűnbe kergeti. Inkább szeresd azokat, akik hibáidra mutatnak rá, mint akik dicsérnek. Aki eláll a veszekedéstől, az jó családból való. A szó egy dénárt, a hallgatás kettőt ér. Mint a méhnek, akként a szónak is méz van a fullánkjában. A rágalmazó nyelve három embert gyilkol: először, akit megrágalmazott, másodszor azt, aki rágalmaz és harmadszor, aki ügyel rá. Az igazság Isten pecsétje. Egyél és igyál tehetséged szerint, de öltöztesd feleségedet tehetségeden felül. A zsidók építették a jeruzsálemi Templomot, de aranyborjút is csináltak. Az igazi zsidót három tulajdonság jellemzi: szemérmetesség, mérsékletesség és jóindulat. Úgy élj, hogy az emberek jót mondhassanak rólad sírodnál. Ezeken kívül meg kell említenünk néhány közmondást, mely szó szerint fordul elő a Talmudban s amelyek az európai népeknél csaknem ugyanazon formában vannak meg. Ezek az összehasonlító irodalomtörténet szempontjából is fontosak : «A mirtus mirtus marad, még ha mindjárt dudván nőtt is» (Szanhedrin 44a); (ol. II mirto e sempre mirto benche el ha l'ortichi); «A szamár fázik, ha éppen Tammuz-hó is van» (Sabb. 53a ; ol. «Chi e destinato a gelare gela del mese d'Agosto»); «Alkalom szüli a tolvajt» (Occasio facit furem). II. Következő askenáz K. máig is el vannak terjedve mindenütt, Kelet-Európában és Amerikában is, ahol nagyobb számban él zsidóság:Isten sokáig vár, de kamatokkal fizet. Isten egyik kezével üt, a másikkal gyógyít. Egy út visz a paradicsomba, de ezer a pokolba. Egy ember többet tud elviselni, mint tíz ökör elcipelni. Tíz ellenség nem árthat annyit egy embernek, mint az saját magának. Inkább egy ostoba embert, aki utazott, mint egy bölcset, aki csupán otthon ült. A buta ember bánatot hoz. Ha a nép tudná, mit szándékoznak érte mások tenni, akkor öngyilkos lenne. Füled legyen mindenkié, kezed a barátaidé, de ajkaid kizárólag feleségedé. A szerelem édes ízű, de csak kenyérrel. Kevés gyerek, kevés öröm; sok gyerek, sok teher. Nincs rossz anya és nincs jó halál. Férjhez ment leány olyan, mint egy darab kenyér, melyet levágtak. Ha a pénznek piszkos is az apja, mégis nemesnek tekintik. Aki takarékos, többet ér, mint aki arat. Ha pénzt adsz ki kölcsön, annyi, mint ha ellenséget vettél volna. A szegény mindig liberális. A jóllakott nem hisz az éhségben. Ha a szegény ember csirkét eszik, vagy ő beteg, vagy a csirke volt az. Ha a zsidó éhes, énekel; ha a nemes éhes, fütyül; ha a paraszt éhes, elveri a feleségét. Ha a zsidónak igaza van, akkor annál jobban verik meg. Ha csupán két zsidó maradna ezen a világon, akkor az egyik a zsinagógába hívná a másikat s a másik odamenne. Hozomány és örökség nem hoznak szerencsét. s. R." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2786 .cimszó a lexikon 512 . oldalán van.