12713.htm CIMSZO: Kongresszusi szervezet SZOCIKK: "Kongresszusi szervezet. Az 1868 —69.
évi egyetemes gyűlés (l. Zsidó kongresszus) legfontosabb cselekménye egy
országos szabályzat megalkotása volt. Ez a szabályzat (A magyar és erdélyi
izraeliták 1868 dec. 10-iki egyetemes gyűlése által hozott, szentesített
szabályzatok és határozatok) hivatva volt az egész magyar zsidóság számára
egységes szervezetet létesíteni. Bár ez a szabályzat (köznyelven: kongresszusi
statútum) királyi szentesítést nyert, az ú. n. orthodox hitközségek nem
fogadták el és kivívták, hogy a kormány az 1871. évi 26.915. számú. v. k. m.
rendeletben elismerte, hogy a kongresszusi statútum csak azokra a hitközségekre
nézve kötelező, amelyek azt elfogadták és a kongresszusi statútumot el nem
fogadó hitközségek szabadon csatlakozhatnak az orthodox szervezethez, vagy
szervezeten kívül maradhatnak (status quo ante). Így tehát a kongresszusi
statútum, amely az egész magyar zsidóság számára volt hivatva egységes
szervezetet létesíteni, csupán ezen statútumot elfogadó hitközségek számára
alkot jogszabályt. A K. négyes tagozatú. A szervezet legalsó egységeit a
hitközségek képezik, a hitközségek felett állnak a községkerületek, a
községkerületek egybefoglaló szerve a kerületi elnökök gyűlése és mindenek
felett áll az izraelita egyetemes gyűlés (Országos Kongresszus). A K.-ben a
hitközségek megfelelő testületi jogokkal felruházott, autonóm és egymástól
független testületeket képeznek. A K. szerint egész Magyarország feloszlik 26
községkerületre Csonka-Magyarországon jelenleg 8 községkerület van, amelyeknek
képviselő szerve a kerületi képviselet A kerületi képviselet oly módon alakul,
hogy a kerület területén levő minden hitközség megfelelő számú képviselőt
választ és pedig, a 100-nál kevesebb választóképes tagból álló hitközségek
egy-egy képviselőt, a nagyobb hitközségek pedig minden 100 választóképes tag
után egy képviselőt választanak. Az ily módon megalakuló kerületi
képviselőtestület saját kebeléből egy elnököt, egy elnökhelyettest és 9
elöljárót választ. Úgy a kerületi képviselőket, mint az elnököt és az
elöljárósági tagokat három évre választják. A kerületi képviselet évenként rendszerint
egyszer ül össze és pedig ott, hol a kerület legnagyobb hitközsége van. A
kerületi képviselet hatáskörébe tartozik a tanácskozás és határozathozatal a
kerületi községeket illető minden ügyben, amennyiben azok nem tartoznak a
hitközségek autonóm hatáskörébe. Ide tartozik továbbá a községkerület területén
levő oktatási és jótékonysági intézmények irányítása és felügyelete is. A
községkerületek legfontosabb teendője elintézni azokat a peres ügyeket, amelyek
felmerültek: 1. a
kerület valamelyik hitközsége és annak hivatalnokai között; 2. a kerület területén levő
község és annak egy része között, 3.
a kerületbeli egyik község s a másik község között.
Ezekben a perekben a községkerületi bíróságok ítélkeznek (l. Községkerületi
bíróság). A K. harmadik tagozatát a községkerületi elnökök testülete alkotja. A
községkerületi elnökök legalább egyszer egy évben tartoznak Pesten gyűlésre
egybejönni, amely gyűlésen az ezen célra megválasztott elnök elnököl. A
kerületi elnökök testületének hatáskörébe tartozik az országos izraelita
iskolaalap (l. Iskolaalap) hivatalos ellenőrzése, az országos oktatási és
jótékonysági intézetek felügyelete és az országos kongresszusok előkészítése. A
kerületi elnökök saját keblükből évenként egy tagot választanak az Izraeliták
Országos Irodája elnökéül, akinek állandóan Pesten kell laknia. Az Országos
Iroda elnökének hatáskörét a kongresszusi statútum abban határozza meg, hogy
átveszi a kormányrendeleteket és a kerületi elnökökhöz intézett egyéb iratokat
s gondoskodik azoknak a kerületi elnökségekhez való szétküldéséről és
kezeléséről. Az Országos Iroda költségeit az Országos Izraelita Iskolaalapból
fedezik. A kerületi elnökök üléseiken hozott minden határozatukért az izraelita
egyetemes gyűlésnek, az Országos Iroda elnöke hivatalos eljárásáért pedig a
kerületek egybegyűlt elnökeinek felelős. A K. legfelsőbb tagozatában az
izraelita egyetemes gyűlés áll, melynek három évenként kellene egybegyűlnie. Az
egyetemes gyűlés azonban 1868 dec. 10. óta nem gyűlt egybe és ezáltal a K.
legfontosabb törvényhozó pillére kiesett abból az organizmusból, amelyet az
1868 - 69. évi kongresszus alkotott. Az izraelita egyetemes gyűlés határozatai,
amennyiben azok államfői szentesítést nyernek, országos jogszabály hatályával
bírnak. Azt a hiányt, amely azáltal keletkezett, hogy az egyetemes gyűlés 1868
óta nem ülésezett, a gyakorlati élet azzal igyekezett kipótolni, hogy az
Izraeliták Országos Irodája nagyobb hatáskörhöz jutott, mint amennyi eredetileg
megállapítva volt. A kongresszusi statútum az Országos Irodának csak közvetítő
szerepet szánt anélkül, hogy részére bármily rendelkező hatáskört biztosított
volna és anélkül, hogy az Országos Irodát központi hierarchikus szervnek tette
volna meg. A gyakorlati szükséglet azonban megkívánta, hogy a K. élén egy, a
szervezethez tartozó összes hitközségeket és kerületeket képviselő központi
szerv álljon, amely szerv a kormányhatóságnál a K.-hez tartozó hitközségeket
képviselje. Az idők folyamán a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája ehhez
a hatáskörhöz jutott s így e minőségben a K.-bez tartozó hitközségek központi
képviselő szervének tekinthető. B nagyjelentőségű hatáskör elérését nem csekély
mértékben azoknak a kiváló férfiaknak működése eredményezte, akik az Iroda élén
állottak: Schweiger Mártonnak, Mezei Mórnak, Mezey Ferencnek, jelenleg báró
Kohner Adolfnak, aki Eulenberg Salamon ügyvezető elnökkel együtt intézi az
ügyeket. V. ö. Venetianer Lajos, «A magyar zsidók története» (Budapest 1922);
Hajnóci, «A magyar zsidók közjoga» (Lőcse 1909). M. B." Ez a cimszó a Magyar
Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális
változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2713 .cimszó a
lexikon 500 . oldalán van.