12665.htm CIMSZO: Kódexirodalom SZOCIKK: "Kódexirodalom. A tórái és talmudi törvényeket összefoglaló könyvek összessége. A zsidó törvényfejtegetés egész Majmuniig nem ismert ilyen kódexet, mert a. törvényfejtegetés lezárását, a jövőre való megpecsételését a folytonos fejlődés törvényébe ütközőnek találta a zsidó köztudat. A Talmud lezárása és feljegyzése is aggályosnak mutatkozott, de még sem jelentett végleges törvénymegrögzítést, mert a Talmud sok kérdést nyíltan hagyott és a törvényre vonatkozó nézeteltéréseket is ismertette. De idővel szükségesnek találta Majmuni Mózes (1135-1204), hogy úgy a talmudi, mint a Talmud után felgyülemlett döntvényeket áttekinthetővé és kezelhetőbbé tegye. Evégből mellőzi a talmudi vitában egymással ellentétes nézetek felsorolását és legjobb belátása szerint csupán a leghelyesebbet állítja fel döntésképpen. A sorrendben teljesen túlteszi magát a talmudi elrendezésen és filozófiai műveltségétől sugallva, a metafizikai alapfogalmakat, a hitet, istenimádást fekteti le alapul és ebből vezeti le logikus sorban az összes törvényeket 14 könyvben Misné Tóra, c. alatt és ezt később Jad ha-chazaka (erős kéz) néven idézik. Kellő figyelemre méltatja a gáónok responzumait és nagyobb tekintélyeket, mindamellett súlyos vétséget láttak kortársai abban, hogy önkényileg dönt vitás kérdésekben. Az újszerű munka hosszú, százados harcot és meghasonlást idézett elő. Sokkal szerencsésebb volt e tekintetben Jákob ben Áser (1280 — 1340) kísérlete az Arba Turim (4 sor) összeállításában, mely a maga nézetét nem érvényesíti és nem gyökerezik filozófiai kategóriákban. A négy sor a következő: 1 Orách chájim (az élet útja): szertartások, istentiszteleti intézmények; 2. Jóre Dea (ismeretet tanít) étkezési, gyász- és egyéb törvények; 3. Ében ha-ezer (a segítség köve) házasságra és női életre vonatkozó törvények és 4. Chósem hamispet (a törvénykezés vértje) polgári törvények. Ez a beosztás vált ezentúl szokássá minden kódexben és responzumgyűjteményben. Az Arba Turim már a minhág (rituálé) gyűjteményeket is feldolgozza és utal a forrásokra. De a rendszeresség tekintetében még kívánni valót hagyott maga után, úgy hogy két évszázad múlva még mindig szükségét érezte Karó József (1520 körül), hogy új kódexet készítsen, melyet Sulchán Áruch-nak (terített asztal) címzett. Ez azonban csak a keleti szefárd zsidóság rítusára volt tekintettel, miért is Isszerlesz Mózes (1530) Mapó (Abrosz) c. jegyzeteiben az európai askenáz változatokat nyújtotta. Jaffe Mordecháj még újabb átdolgozást készített Lebusim (ruha) c. alatt. Számos kommentár fűződik később mind e művekhez, melyek újabb kérdéseket is felvetnek és eldöntenek. A legtekintélyesebb kódexkommentátor Kohen Subbatáj Szifre Kohen (Sach) c. és David ben Sámuel Halevi (1600 körül) Túré Zahab c. munkája." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2665 .cimszó a lexikon 492 . oldalán van.