12661.htm CIMSZO: Kőbánya SZOCIKK: Kőbánya (Budapest X. kerülete). A K.-i (kongresszusi) hitközség a múlt század 50-es éveiben alakult meg. A hitközségi életről tanúskodó első okiratok 1851-ből valók. Az első zsidók, akik K.-n letelepedtek, a Gábori és a Ditz családok voltak, melyeknek utódai ma is szerepet visznek a hitközség vezetésében. A hitközség első rabbija Feuerstein Ábrahám volt, aki 1886—1891-ig működött. Halála után 1918-ig Friedmann Adolf helyettes rabbi irányította a hitközség vallásos életét, de a rabbiállás csak három évtized után, amikor Kálmán Ödönt választotta meg a hitközség főrabbijául. A hitközség tagjainak száma gyors tempóban növekedett, de ezzel a létszámemelkedéssel nem tartott lépést magának a hitközségnek a fejlődése. A hitközség életében a háború és a forradalmak megpróbáltatásai után 1921. kezdődött az új korszak, amikor Boschán Artúr személyében nagykultúrájú és agilis elnök került a hitközség élére, aki Kálmán Ödön főrabbival együtt a hitközség fejlődését előmozdító több intézménynek vetette meg alapját. A hitközség kezdetben magánházakból átalakított templomokban tartott istentiszteletet, de a hitközség fejlődése halaszt hatatlanul szükségessé tette új, tágas templom építését. 1911-ben Fischer Dezső elnöksége alatt Schöntheil Richárd műépítész tervei alapján épült fel a gyönyörű, kupolás, modern templom, melynek tetőzete 1920. leégett, de a hitközség még ugyanazon évben felépítette az új tetőt. 1928-ban épült az új rákosfalvai körzeti templom. A hitközség hathatós támogatása mellett 1928. nyílt meg a K.-i Iskolabarátok magán iskolája, mely Kálmán Ödön főrabbi vezetése alatt áll, kéttanerős és kb. 70 növendék látogatja. Újabban létesített a hitközség egy Talmud Tórát, mely szintén a főrabbi vezetése alatt áll. A vallásoktatást 26 iskolában 9 hitoktató látja el. A Chevra Kadisa közös a Pesti Izraelita Hit községével, a Chevra egyes teendőit az 1924. létesült Gemilusz Cheszed jótékonysági egyesület végzi, melynek Ditz Lipót az elnöke. A hitközség egyéb intézményei és egyesületei: az 1928. létesített, Boschán Artúr, Schwarc Sámuel, Weisz Dávid és Ditz Lipót vezetése alatt álló népkonyha, mely kb. 100 szegénynek ad állandóan ingyen ebédet, a Nőegylet, melynek özv. Friedmann Vilmosné az elnöknője és a Sevesz Achim valláskultúrális egyesület, mely Schwarz Samu elnöklete alatt áll. A hitközség rövidesen megnyitja az Aggok Házát, melynek céljaira már házat is vásárolt. A hitközségben intenzív kultúrmunka folyik, ami különösen a téli hónapok alatt kéthetenként tartott, magas nívójú kultúrdélutánokban nyer kifejezést. Kulturális célokat szolgál a Pajor Jenő hitközségi titkár által meg szervezett ifjúsági zenekar is. A hitélet ápolását célozza a kéthavonként megjelenő Hitközségi Értesítő, melyet Kálmán Ödön főrabbi szerkeszt. A hitközségnek értékes levéltára volt, melynek nagy része azonban a forradalmak alatt elpusztult. A hitközség 85,000 pengős évi költségvetéssel dolgozik, melyből kb. 5000 pengőt költ szociális és filantropikus célokra. A hitközség lélekszáma kb. 5000, a családok száma 1200, adót 1400-an fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai kereskedők, iparosok, vállalkozók, de túlnyomórészt tisztviselők és munkások. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 33-an estek el, akiknek emlékét a templom falába illesztett márványtábla őrzi. A hitközség mai vezetősége: Kálmán Ödön főrabbi, Boschán Artúr bornagykereskedő elnök, Weisz Márk elnökhelyettes, Büchler Ármin és Schwarc Gyula szertartásügyi, Ditz Lipót jótékonysági, Erdős Ármin és Gábori Ignác tanügyi, Kohn Dávid pénzügyi, Schwarc Samu gazdasági és Roth Sándor ügyész, kulturális elöljárók, Sipos Adolf és Weisz Dávid ellenőrök, Ehrntal Benő főkántor és Pajor Jenő titkár. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2661 .cimszó a lexikon 491 . oldalán van.