12601.htm CIMSZO: Királyok könyve SZOCIKK: Királyok könyve (Széfer melochim.)Latinul és görögül Sámuel két könyvével együtt jelzik őket Királykönyveknek. Sámuel két könyve tehát a királyok első két könyve a nemzsidó kánonban, míg a héber királyok két könyve abban a királyok (görögül: Basilejón, latinul: Liber Regum) harmadik és negyedik könyve gyanánt szerepel. A héber Bibliában a prófétai könyvek első részében foglal helyet. Izrael történetét tárgyalja Salamontól a babilóniai fogságig és így folytatása a Sámuel Könyvének, pragmatikus felfogásában rokon Bírák Könyvével. Forrásul használja a már elveszett Salamon Krónikáját (I. Kir. 11. 14.) és Izrael és Juda Királyainak Krónikáját (számos helyen). Mivel még a fogságba került Jechonja felszabadításáról is megemlékezik, legkorábban a babilóniai fogság végén keletkezhetett a könyv. A K.-nek tartalma: Salamon udvari ármány árán szerzi meg a trónt és kénytelen mindjárt uralma kezdetén Chirám, Tyrus királya javára húsz városról lemondani, Föníciai építészekkel és királyi támogatással felépíti a Jeruzsálemi templomot. Sok költséget fordít udvartartásának fényére és e célra súlyos adót vet ki népére. Halála után fia Rechabeám lép örökébe, de a Salamon elleni elkeseredettség most lázadásban tör ki. Jerobeám szítja a fölkelést és megszerzi az északi tíz törzs uralmát. Hogy a népszakadást fenntartsa, a sátoros ünnepet is kitolja egy hónappal, s ezzel lehetetlenné tette, hogy népé közös zarándoklásban találkozzék a déli birodalom népével. Izrael és Juda között hadi állapot áll fenn soká és Juda vazallusává lett az északi birodalomnak. Omri, Izrael királya, Acháb fia számára megszerzi a föníciai király lányát, Izebelt és ezzel új veszedelmet hoz az országra: a föníciai befolyást és bálványimádást. De ez a két zsidó birodalom újjáegyesülésének áldását hozta magával. Omri ki is terjesztette volna uralmát Judára, ha az ottani próféták nem látnak ebben veszedelmet az Egyisten hitére és nem szítanak összeesküvést az északi birodalom ellen és nem ültetik trónra Omri hadvezérét, Jéhut. Ez azonban csak assyr támogatóssal tarthatta magát a szirusok ellen és még ennek is megadta árát, mert Szíria meghódítása után Izrael birodalmának elfoglalására került a sor. Athaljának, Acháb király leányának sikerült a déli birodalom fölött való uralmat magához ragadni és a királyi házat kiirtani. Az egyetlen Jehoást azonban a papok megmentették és később trónra ültették. Achaz, Juda királya alatt az assyr király már őt is meg akarja nyerni szövetségesének Szíria és Izrael egyesített hadai ellen, de Jesája próféta kiharcolja az ország semlegességét. Szalmanasszár és Szargon asszír királyok véget vetnek Izrael birodalmának. Juda magára marad. Itt Chizkia király a babiloni királyt támogatja Assyria ellen, mire később Szancherib óriási haddal bekeríti, de Jeruzsálem ostromát abba kell hagynia. Manasse ismét aláveti magát Assyriának és tág kaput nyit a csillagimádásnak. De unokája Jósia (620) visszaállítja az Egyisten tiszteletet és a Tórát, mely régóta csak papok birtokában volt és ismeretlen maradt, felolvastatja és kötelező törvénykönyvvé nyilvánítja. Amikor Babilóniának sikerül Assyria felé kerekedni, Juda királya Jojákim is behódolni kénytelen, de Egyiptom biztatására később fellázad. Ekkor Nebukadnecár, Babilónia királya vonul fel Juda ellen és a Jojákim helyébe lépett Jojachint meghódolásra bírja és a nép nagy részét fogságba hurcolja Babilóniába. Jeruzsálemben Cidkijáhut teszi királlyá, de miután Jeremiás intelme ellenére ez is fellázad, Nebukadnecár ismét megsemmisíti Juda birodalmát (586). Utódja Evil Merodach kiszabadítja Jojachint, hogy visszaültesse a trónra, aki azonban meghal, mielőtt a trónt elfoglalhatná. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2601 .cimszó a lexikon 480 . oldalán van.