12543.htm       CIMSZO:        Képzőművészet-Építészet                                SZOCIKK:     "III Építészet. Budapest építészete a XIX. sz.-ban az 1867-iki kiegyezést követő utolsó két évtizedben vett új lendületet. 1876-ban nyitották meg a palotákkal szegett Sugár-utat, mely 1885. történt teljes kiépítése után az Andrássy-út elnevezést nyerte és lett Budapestnek első, európai értelemben vett útja. Ez években a magyar építészeknek új gárdája támad, amely köz-és magánépítkezéseket vállal. A magyar építészek eme új gárdájában szép számmal  foglalnak helyet a zsidó és zsidószármazású magyar építészek is. Ezek egyik doyenje Wellisch Alfréd a Vilma királynő-úti Izraelita Fiú-árvaház és a Tavaszmező-utcai gimnázium építője, továbbá Fellner Sándor a budai gótikus pénzügyminisztérium és az új igazságügy minisztérium tervezője, Quittner Zsigmond a hatalmas Gresham­palota és a Kereskedelmi Bank új palotájának alkotója. Ehhez a generációhoz tartozik : Baumhorn Lipót  a  zsinagóga-építés  valóságos specialistája, aki 22 zsinagógát épített Magyarország területén, köztük mint elsőt (1888) a mórstílusú esztergomi zsinagógát, azután Baumgarten Sándor, akinek magyaros stílusban épített épületei (Erzsébet nőiskola, Vakok intézete) már Lechner Ödön befolyását mutatják, kinek különben munkatársa is volt a Postatakarékpénztár építésében. Lechner magyaros építésmódjának hatása több építészünknél érezhető a századfordulón, így Jakab Dezső és Komor Marcell egyes épületein (legnevezetesebb alkotásaik a szabadkai városház és zsinagóga, a marosvásárhelyi városház és kultúrpalota, a budapesti Munkásbiztosító Pénztár), Márkus Géza tervein (Népopera, Kecskemét városának  bérháza),   Jakab számos   budapesti szanatóriumépületein. Ehhez sz építésznemzedékhez tartoznak még : Hegedűs Ármin (Sterk Izidorral és Sebestyén Artúrral a Gellért-fürdő tervezője), ki mint iskolák és más fürdők tervezője is kiváló ; számos középületünk és bérpalotáink tervezője : Sebestyén Artúr (Osztálysorsjáték palotája); Kőrösi Albert (Magyar  Agrár- és Járadékbank), Kármán Aladár (Kereskedelmi Csarnok,Magyar Folyam- és Tengerhajózási palotája), valamint Vidor Emil. A korán elhunyt, nagytehetségű Lajta Béla Lechner nyomán a népművészeti motívumok fölhasználásával alkotta első épületeit (Wechselmann-féle vakok intézete, a pesti Chevra Kadisa Szeretetháza), melyeken át egy monumentális modern klasszicizáló stílushoz jutott el (Nemzeti Színház terve). Bálint Zoltán az 1900-iki párisi világkiállítás magyar történelmi csarnokával lett ismert. Részint közvetlenül a háború előtt vagy azt követőleg tűntek föl: a sokoldalú Málnai Béla enteriőrök, díszletek, a Magyar-Cseh Iparbank tervezője, Pogány Móric a Nemzeti Színház pályanyertes tervének szerzője, az Adria Biztosító Intézetpalotájának építője, Vágó József a Gutenberg Otthon, Árkád Bazár, Lipótvárosi Kaszinó nyári palotája, a Városligeti Színház tervezője és a genfi Népszövetségi palota egyik első díjának nyertese, valamint bátyja a főleg színházépítés terén kiváló Vágó László, Szivessy Tibor, a debreceni D. M. K. E. nevelőintézet és több pestkörnyéki iskola építője, a Kazinczy-utcai orthodox zsinagóga tehetséges tervezői Löffler Sándor és Béla. Ezek mellett még Tolnai Világlapja palotájának és több áruház építői Jónás Dávid és Zsigmond, a kórházépítés terén kiváló Hönig Dezső, az aszódi zsinagóga és az izr. hitközség Kaszab-poliklinikájának tervezői Román Ernő és Miklós említendők. Az itt fölsorolt művészeknek úgyszólván mindegyike hosszabb, rövidebb időt töltött külföldön. Az ott nyert tapasztalatok nyomán fejlesztette tovább itthon   tehetségét   és egyéni képességeivel új színnel gazdagította a magyar művészetet. Mások már fejlett művészkorukban kényszerültek külföldön kifejteni művészi tevékenységüket,  anélkül azonban, hogy összeköttetésüket a hazai talajjal megszüntették volna. Találkozunk azonban olyan nevekkel is, akiket a mostoha viszonyok vagy a véletlen sors már kora ifjúságukban, mielőtt művészi tevékenységük kifejtésére itthon alkalom és tér nyílott volna, idegenbe sodort és bár magyar származásúak, a hazai művészettel kapcsolatot alig vagy semmit sem tartottak és arra befolyást nem gyakoroltak. Magyar zsidó származásuknál fogva azonban ezeket sem mellőztük és jónak láttuk rájuk a figyelmet ez összefoglalás keretén belül külön is ráterelni. A festők között a legkorábbi a Münchenben élt pápai születésű Spitzer Emánuel, kiben kevéssel halála  előtt az impresszionizmus egy ismeretlen előfutárját fedezték föl. A zsidó életképeket festő aradi Kaufmann Izidor úgyszólván egész  életét Bécsben élte le. A klasszikus tárgyakat festő temesvári Hircing-Hirschl Adolf már korán Rómába került és ott is halt meg. A vörös krétával készített arcképek mestere, a lajtaszentgyörgyi Kohn Dávid Bécsben élt. A budapesti Harta Félix úgyszólván egészen osztrák művésszé lett. A szobrászok között a pozsonyi éremművész Fürst Móric már 1838. Philadelphiába vándorolt ki. Az aradi klasszicista  szobrász   Guttmann   Jakab  egész életét külföldön, Bécsben, Rómában,  Parisban és Londonban töltötte. A gönci születésű Klein Miksa pedig Berlinben élt és halt meg. A szombathelyi Konti Izidor a múlt század 90-es éveinek elején Amerikába vándorolt ki. A nyitrai Schwartz István éremművész úgyszólván bécsi művésszé lett. A trencséni Fuchs Emil mint éremművész és festő is Londonban és Amerikában működik. A temesvári Járay Sándor Berlinbe sodródott. Az építészek között a lovasberényi Schön Frigyes Bécsben él, míg az újszentannai Kaufmann Oszkár Németország egyik legnevesebb modern   színházépítője lett. A világháborúban hősi halált halt magyar zsidó művészek : Erős (Erbstein) Andor festő (1889-1915), Fejér Sándor festő (1876—1915), Szirt Oszkár festő (1889- 1915), Sámuel Kornél szobrász (1883-1914). F.B."                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2543 .cimszó a lexikon 465 . oldalán van.