12367.htm       CIMSZO:        Jugoszláviai zsidóság.   SZOCIKK:     Jugoszláviai zsidóság. I. Általános viszonyok. A trianoni békeszerződés értelmében a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságához csatolt területen (Bácska, Bánát és Muravidék) 22,250 főnyi zsidó lakosság került az új állam­alakulat fennhatósága alá; A Vajdaságban (Bácska, Bánát) 21,349, a Muravidéken (Prekomurje) 921 zsidó él,vagyis az ország egész zsidóságának (73,267 lélek) 30.5%-a,az átcsatolt területeknek kb.7, az ország egész lakosságának 1,8%-a. Az említett területen 35 zsidó hitközség van éspedig Bácskában 26, Bánátban 6 és a Muravidéken 3. Ezek közül 7 orthodox, a többi neológ irányzatú. Nagyobb hitközségek:, Szabadka (Subotica) 1400 taggal, 6000 lélekkel, Újvidék (Novisad) 800 taggal, 3500 lélekkel, Nagybecskerek (Velikibeckerek) 460 taggal, 1250 lélekkel, Zenta (Senta) 250 taggal, 974 lélekkel és Zombor (Sombor) 240 taggal, 1150 lélekkel. A többi hitközség taglétszáma 12—230 között váltakozik. Az Sz.H.Sz. Királyság valamennyi hitközségének központi szerve és képviselete a Zsidó Hitközségek Szövétsége (Szávez Jevrejszkih Veroiszpovednih Opstina), amely Belgrád (Beograd) székhellyel 1921 alakult. A Szövetség közvetít az egyes hitközségek és az állami központi hatóságok között, képviseli az egyetemes zsidó felekezeti érdekeket, hivatalos véleményt ad minden ügyben (törvénytervezetek készítésekor, rendeletek kibocsátásánál stb.), amely a hitközségek jogállását, vagy egyéb az állammal szemben való viszonyait tárgyalja és dönt az Sz. H. Sz. Királyság zsidóságának vallási ügyeit érintő kérdésekben. A rabbiszövetség egyidejűleg alakult meg a Szávezzel. Elnöke az országos főrabbi (vrhovni rabin). Az ország zsidóságának vallási feje, akit a vallásügyi miniszter javaslatára a király nevez ki a hitközségek szövetségének igazgatósága által választott 3 jelölt közül. Az orsz. főrabbit az állam fizeti és illetményei azonosak más felekezetek püspökeinek dotációival. Hitéleti ügyekben az orsz. főrabbi a rabbi-szinódussal együtt ad véleményt és a hitközségek szövetsége e véleményezés alapján hozza meg határozatát. A rabbi-szinódust a rabbiszövetség közgyűlése választja és 5 tagból és 3 helyettesből áll. Az általános gazdasági világválság nyomasztó, bénító hatását természetszerűleg a hitközségek, is nagyon érzik és így nagyobbszabású alkotó munka sehol sem folyik. A községek erőfeszítése oda irányul, hogy legalább a már elért nívót megtartsák és legjobb esetben a rajtuk átviharzott háborús évtized ütötte sebeket gyógyítsák. A vajdasági és muravidéki zsidóság magyar anyanyelvű és túlnyomóan asszimiláns irányzatú. A zsidó nemzeti gondolat idegen tőle, míg az Sz. H. Sz. Királyság többi zsidó lakosa legnagyobb részben cionista. Az impériumváltozás után a cionista gondolat erősen hódítani kezdett a Vajdaságban is, különösen az ifjúság körében. Ma már alig van hitközség (az orthodoxia kivételével, amely az Agudasz Jiszraellel rokonszenvez), amelynek területén ne alakult volna zsidó nemzeti szövetség. Ezek mint az Országos Cionista Szövetség helyi szervezetei működnek és így kapcsolódnak bele a Cionista Világszervezetbe. A palesztinai építő munka a nemcionista zsidó rétegek részéről jelentékeny anyagi támogatásban részesül. II. Iskolaügy. Az impériumváltozás előtt minden nagyobb hitközségnek megvolt a maga felekezeti zsidó elemi iskolája. Az impériumváltás után ez az állapot még egy ideig megmaradt, később azonban a hitközségek megrosszabbodott anyagi helyzetük nyomása alatt átadták iskolájukat az államnak, amely a zsidó tanerőket létszámába átvette és működési helyükön meghagyta.    Így ezek az iskolák államiak lettek, a tanítás természetesen államnyelven történik, de az iskolák zsidó jellege változatlanul megmaradt, arra ennyiben másvallású tanulók azokban csak akkor kapnak helyet, ha zsidó tanuló már nem jelentkezik. Szombaton és minden zsidó ünnepen a tanítás teljesen szünetel és mivel zsidó tanítók tanítanak, a hitoktatás éppen olyan intenzív, mint a felekezeti iskolákban általában. Különben a felekezeti iskola felállítására, illetve visszaállítására mindenkor megvan a lehetőség, de a vázolt viszonyok folytán a hitközségek — főleg anyagi okok miatt — ezt szükségesnek nem találják. Feloszlatása előtt a nemzetgyűlés oly törvényjavaslat elfogadására készült, amely lehetővé tette volna a zsidó nemzeti iskolák létesítését oly módon, hogy a tanerőket az állam fizeti, az iskolaalapító csak a dologi kiadások fedezéséről tartozik gondoskodni. Nagybecskereken már működik is ilyen zsidó nemzetiségi elemi iskola. Az orthodox hitközségek mindenütt ú. n. «chedert» tartanak fenn, amelynek azonban tisztán vallásos jellege van. A Vajdaság és a Muravidék elemi iskoláiban 2574, a középiskolákban 1293 a zsidó tanulók száma. Az egyetemeket részint belföldön, részint külföldön kb. 200 zsidó hallgató látogatja. Belgrádban és Zágrábban zsidó egyetemi menza van. Rabbiszeminárium az országban nincs. A hitközségek orsz. szövetsége eleinte programjába vette a rabbikepző felállítását, de annak megvalósításától tekintettel a hitközségek kis számára, amely az utánpótlásról való rendszeres gondoskodást szeminárium útján feleslegessé teszi, egyelőre elállott és ezt a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy egyes alkalmas jelentkezőket ösztöndíjjal valamely neves külföldi intézetben képeztet ki. A hitoktatók és zsidó tanítók képzése ezidő szerint még szintén megoldatlan, de ebben az irányban már folynak az előkészítő munkálatok. Modern szellemű tankönyvek államnyelven készülnek. A rabbiegyesület most készül új bibliafordítás és zsidó vallástanítás céljait szolgáló tankönyvek kiadására. A héber nyelv tanítására nagy gondot fordítanak az iskolákban. Több helyen zsidó óvoda van, ahol már héber nyelvre tanítják a gyermekeket és ez a tanítás rendszeresen folytatódik az elemi és középiskolákban. Felnőttek részére is próbálkoztak héber nyelvkurzussal, de eddig nem nagy eredménnyel. III. Jótékonyság, kultúra. A jótékonyság ügyét első sorban minden hitközségnél az erre hivatott ősi intézmény: a Chevra Kadisa látja el. Mellettük a nagyobb hitközségüknél a zsidó nőegyletek működnek. A szabadkai, újvidéki, , zombori stb. nőügyletek rendszeresen műsoros estélyeket, felolvasásokat, műkedvelői színházi előadásokat, amelyeknek úgy kulturális, mint anyagi sikere minden tekintetben kielégítő. Szabadkán Zsidó Patronázs Egylet működik,amely 1914.mint a budapesti orsz. izr. Patronázs fiókja létesült és 1920.önálló egyletté alakult.Kb.30 árva gyermek felnevelését végzi és működése kiterjed az egész Vajdaság területére. Újabban saját otthont épített, ahol a gondozása alatt lévő árvák közül tízet tud elhelyezni, a többit zsidó családoknak adja ki. Az egyesületet, amely kb. 400 tagból áll és évi költségvetése 120,000 dinár, Löbl Salamonné virágoztatta fel. Jelentős jótékonysági egyesület a szabadkai    nőegylettel    párosult    Népkonyha, amely naponta kb.   100 embernek   ad valláskülönbség nélkül ebédet. Az ikeregyletnek 600 tagja van és évi kiadása 300,000 dinár. Legnagyobb zsidó jótékonysági intézménye nemcsak a Vajdaságnak, de az egész országnak a Dr. Singer Bernát Zsidó Szeretetház Egyesület Szabadkán, amelyet Pollák Lajos szabadkai kereskedő (megh. 1925) példátlan önfeláldozással, hihetetlen erőfeszítéssel létesített.  1923-ban nyitotta meg az egyesület kórházát belgyógyászati és sebészeti osztállyal. 1924-ben a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztállyal bővült, majd szemészeti,  orr-, fül- és gégegyógyászati ambulanciát rendezett be, legújabban pedig külön gyermekgyógyászati osztály felállításán dolgozik az egyesület. A modernül felszerelt 50 ágyas kórház Török Béla igazgató szakavatott vezetése alatt áldása az egész Vajdaságnak és az ország egyetlen zsidó kórháza. Az egyesületnek a Vajdaság   hitközségeinél kórházi bizottsága van, amely a szegény betegeket beutalja. Évi költségvetése 700,000 dinár és tagjainak száma 3000. Legutóbbi zárszámadása szerint 371 fizető, 52 kedvezményes és 334 ingyenes beteget ápolt. Újvidéken most épül a zsidó Szegény- és Árvaház szintén az egész Vajdaság részére. Ennek a humánus intézménynek életrehívója Hajós Gyula újvidéki kereskedő. A zsidó ifjúság a nagyobb hitközségekben zsidó sportegyesületeket, cserkészcsapatokat alakított.  Ezek az egyesületek tagjai a Zágráb székhellyel bíró Zsidó Ifjúsági Egyesületek Szövetségének és saját mérkőzéseiken és versenyeiken kívül évente az ország nagyobb városaiban kongresszust tartanak tornaversennyel és egyéb sportszerű gyakorlatokkal és versenyekkel. Jelentősebb ilyen egyletek: az újvidéki Juda Makkabi és Jonija ifj. sportegylet, a szabadkai Hakoach és a zentai Devojacsko leánysportegylet. A Vajdaság sohasem volt valami erős kultúrforrás,  irodalmi és művészeti élet mégis kezd már itt is kialakulni. A Vajdaságban Szabadkán jelenik meg Jugoszlávia egyik legnagyobb és legjobban szerkesztett magyarnyelvű  napilapja, a Bácsmegyei Napló, amelyet Fenyves Ferenc főszerkesztő emelt a mai fővárosi nívóra. A B. N. köré a vajdasági magyar írók és költők egész kis tábora sereglett. A vajdasági magyar irodalom művelői között sok zsidót találunk. Milkó Izidoron kívül, akinek neve a Vajdaság szűk határain túl is ismert és becsült, Ambrus Balázs (Dr. Hermann Károly), Borsodi Lajos. Bródi Mihály, Debreczeni József, P. Gergely Boriska, Havas Emil, Havas Károly, Radó Imre, Tamás István, Török Béláné (Lucia) és Vidor  Imre a  jelentősek.  A  szakirodalomban Boros Mihály (cionizmus), Dohány Gyula (szociológia, cionizmus), Fischer Jákó (jogtudomány), Graber László (publicisztika), Handler Zsigmond és Keller Pinkász (cionizmus) tűnnek ki. Lenkei Lajos a festészet, F. Geréb Klári az iparművészet terén értek el nagyobb sikereket.     Zsidó sajtóról beszélni alig lehet. Néhány hetilap rövidéletű próbálkozás után megszűnt. Egyetlen hetilap jelenik meg német nyelven Keller Pinkász bácskatopolyai főrabbi szerkesztésében Israel címen. A lap cionista irányzatú és IV. évfolyamában van. IV. Gazdasági élet és politikai helyzet. Jugoszlávia a világháború befejezése után nem érezte a forradalmak és ellenforradalmak romboló hatásait és bár az impériumváltozással elkerülhetetlenül együttjáró politikai és gazdasági izgalmak hatásai itt is nyilvánultak, a rend és a fegyelem kedvező előfeltételei mellett azonban a konszolidáció nehéz munkája már megindult és sikeresnek ígérkezik. Míg az agrárreform a földbirtokosok vagyoni helyzetében kedvezőtlen változást idézett elő, addig az infláció a kereskedők részére erős konjunkturális fellendülést hozott. A bekövetkezett defláció folytán aztán a kereskedők helyzete aggasztóan megromlott és gyakori csődök és fizetésképtelenségek között ez az osztály igen kritikus válságba jutott. A szabadpályán lévők, különösen az ügyvédek a nyelvi nehézségek miatt eleinte igen nehéz időket éltek át, de helyzetük lényegesen javult, miután az államnyelvet sikerült oly mértékben elsajátítaniuk, hogy hivatásukat akadálytalanul elláthatják. Az Sz. H. Sz. Királyság több jogterületből alakult és így az egyes vidékeken különböző törvények voltak és vannak érvényben. Különösen a Vajdaságot sújtották erősen az itt érvényben levő ú. n. Wekerle-féle  adótörvények, amelyeknek alkalmazása még ma is veszélyezteti a  kereskedelem  és ipar boldogulását. Az adóegységesítési törvény most készült el és ez lesz hivatva ezeken  a bajokon és aránytalanságokon segíteni. Az elmondottak a volt magyarországi területekre vonatkoznak általában és ebben a tekintetben zsidó és nemzsidó között semmi különbség nincs. A zsidó lakosság többsége kiskereskedelemmel foglalkozván, természetes, hogy a válságot ők sínylik meg legjobban.   A zsidóság   társadalmi elhelyezkedése,  miután a  Vajdaság   lakossága ugyanaz, mint a háború előtt és alatt volt, lényegében nem változott. Az Sz.H.Sz. Királyság alkotmányának felfüggesztése előtt az állam minden polgárának nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül teljes jogegyenlőséget biztosított. Antiszemitizmust nem ismertek a régi Szerbiában sem. Péter király kormánya a Balfour-deklarációt magáévá tette, elismerte és az ország zsidóságát ez alkalomból hivatalosan üdvözölte. Az új jugoszláv állam átvette a régi liberális tradíciót és így a zsidók jogegyenlősége élő valóság, amely a gyakorlatban is megvan. A magyar területekkel együtt újimpérium alá került zsidóság ugyan eleinte bizalmatlansággal és némi idegenkedéssel találkozott, de ez az érzés nem annyira zsidóságának, mint magyarságának szólt. Az állampolgársági helyzet rendezetlenségét a zsidók éppen úgy megszenvedték, mint a többi lakosság. A hitközségek országos szövetsége ezen a téren is nagy segítségére volt az érdekelteknek és egyébként is eredményesen működött, hogy a zsidósággal szemben a bizalmatlanság megszűnjék. Állami szolgálatban kevés a zsidó, a közigazgatás, pénzügy és a vasutak nacionalizálása folyamán a magyar tisztviselőkkel együtt sok zsidót is nyugdíjaztak. vagy elbocsátottak, de ha figyelembe vesszük a zsidóság kis arányszámát, azt mondhatjuk, hogy aránylag ugyanannyi zsidó van állami szolgálatban, mint más országokban. Mint önálló politikai párt a zsidóság sehol sincs megszervezve. Egyes helyeken — Újvidéken, Becskereken — a községi választások alkalmával zsidó párt alakult, amelynek sikerült is jelöltjeit a községi képviselőtestületbe behozni. Általában a zsidók egyéni felfogásuk szerint helyezkedtek el az egyes politikai pártok keretében és sokan igen jelentékeny vezető pozíciókat töltenek ott be. A nemzetgyűlésben a volt magyar területekről való zsidó képviselő nem volt — az egész országból is csak egyetlen ilyen volt — a tartományi képviselők sorába azonban beválasztottak egy zsidót: Klein Adolfot, a szabadkai hitközség elnökét.                                                                                                                    Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2367 .cimszó a lexikon 436 . s köv. oldalán.