12321.htm       CIMSZO:        Jogtudomány                           SZOCIKK:     "Jogtudomány.  Mint  a  teológiában  és  a filológiában, úgy a J.-ban is nehéz meghatározni a zsidók részvételét olyan módon, hogy azt a XIX. sz.-ig el lehessen különíteni a zsidó tudományoktól.  Nem véletlen  azonban az, hogy a gettó kapuinak leomlása után a polgári pályákon érvényesülő zsidóság hatalmas részt vett és eredményesen munkálkodott éppen a J. terén. A gettó tudománya főképpen a filológiai ismerettel párosult jog volt, miután a talmudtudomány csupán a modern feldolgozás alakjában vallástörténelmi, filológiai és archaeológiai stúdium, de azoknak a részére, akik csak magát annak anyagát vitatják  meg,  éppen   tartalmának   nagyobb   része miatt, valamint az évezredes stúdium hagyományai miatt is elsősorban jogi disciplina. Ezért a zsidóság, amint megnyílt előtte a jogászi pálya, csupán jogi ismerete forrásanyagát változtatta meg, a jogi érzéket, mely két és félévezred öröksége volt, egyenes vonalban továbbfejlesztette s míg a XIX. sz.-ig ez csupán a Talmud és Sulchan-Áruch kommentálásában, az azokhoz írott scholionokban merült ki, de jogi judiciumban, sőt rabulisztikában, másrészt kritikai hajlamban is néha meglepően nyilatkozik meg: addig a XIX. sz.-tól kezdve az élő jog érdekelte a zsidó jogászokat. Ezek közé azonban a nagyszámú és e helyütt fel nem sorolható kiváló és irodalmilag is jelentékeny nyomokat hagyó talmudtudós jogászokat nem soroljak fel, miután azt más fejezetek és azok irodalma alatt tárgyaljuk. A talmudi jogra csupán azt kell leszögezünk, hogy azt az európai jogtudományba a hírneves Fassel Hirsch (l. o.) nagykanizsai rabbi németnyelvű művei vitték be, s a külföldi jogtörténészek félszázadnál hosszabb idő óta az ő munkáit idézik. Ehhez járultak Bloch Mózes (l. o.) németnyelvű feldolgozásai is, bár azok az  előbbiek  nívóját nem  érik  el,   éppen jogászi szempontból. Mindkettőnél azonban a polgári, büntető és tulajdonképpeni egyházi jog elkülönül. A különböző államok élő jogának zsidó művelői közül a legkiválóbbak az alábbiak:  Adler, v. bécsi egyet, tanár, jogtörténet. Ascher, v. holland miniszter, nemzetközi jog Bemard Lazare, kriminalista, a Dreyfus-per ügyvédje. Brandeis,, new-yorki Chief-Justice, cionista vezérférfi. Államjog. Cohn Georg, zürichi egyet, tanár. Jogtörténet. Crémieux Adolphe (megh. 1884.) v. francia igazságügy miniszter, büntetőjog. Dernburg Heinrich*, berlini egyet, tanár. Kereskedelmi és büntetőjog, jogi enciklopédia. Ehrenberg Victor*, lipcsei egyet, tanár, kereskedelmi és pénzügyi jog. Errera L., v. brüsszeli egyet, tanár. Friedberg Emil*, v. lipcsei egyet, tanár, kereskedelmi és egyházjog. Frankel Ottó, prágai egyet, tanár, magánjog. Glaser*, bécsi egyet, tanár, közjog. Goldschmied, berlini egyetemi tanár, kereskedelmi jog. Grünhut Karl S.* (l. o.), bécsi egyet, tanár, keresk. és váltójog. Haase Hugó, v. német bir. képviselő és miniszterelnök, a Független szocialista párt alapítója és elnöke. Büntetőjog. Haas Ludwig, német bir. képviselő, politikai és jogi író. Hatschek Július*, v. göttingeni egyet, tanár, az angol alkotmány és közigazgatási jog specialistája. Jellinek Georg*, v. heidelbergi egyet, tanár, az államjog klasszikusa. Jellinek Walter*, heidelbergi egyet, tanár, államjog. Levi, bostoni Chief-Justice, büntetőjog. Levi-Catellani Enrico, padovai egyet. tanár, nemzetközi jog. Lewy E., freiburgi  egyet, tanár, római jog; Luzatti Luigi, v. olasz miniszterelnök, római egyet, tanár, államjog. Oppenheim, londoni egyet, tanár, államjog. Polacco, bolognai egyet, tanár, keresk. jog. Preuss Hugó, v. berlini egyet, tanár, a weimari alkotmány szerzője és fogalmazója. Államjog. Rava Adolfo, v. olasz miniszter, római egyet, tanár. Államjog. Reading lord, őrgróf (viscount) régebbi nevén Rufus Isaac, v. indiai alkirály, Lord-Chief Justice, főállamügyész, képviselő. Jelenleg a Lordok Háza tagja, cionista és zsidó közéleti vezér. Kereskedelmi, pénzügyi és nemzetközi jog. Reinach Joseph, v. francia képviselő, politikai és jogi író. Riesser Jacob, R. Gábrielnek, a német zsidó emancipáció előharcosának unokája. A német néppárt egyik alapítója és vezetője. A Reichsratnak 1918 óta állandóan első alelnöke, a berlini egyet. tanára, a Hansabund alapítója, kereskedelmi jog. Rosenthal Eduárd, jénai egyet, tanár, jogtörténet és nemzetközi jog. Rosin H., volt berlini egyet, tanár Schücking Walter, müncheni egyet, tanár, nemzetközi jog. Schwartz Berthold* (l. o.), baseli egyet, tanár. Római jog. Simson Eduárd*, von, az 1848. frankfurti parlament elnöke, majd a legfelsőbb Birod. Törvényszék elnöke, német közjog. Sonnenfels Joseph*. A büntetőjog egyik megalapítója. Stahl Julius*,berlini egyet, tanár, a konzervatív Kreuzzeitung alapítója. Stammler Rudolf*, berlini egyet, tanár. Jogbölcselet, jogi enciklopédia. Stier-Somló Félix*, bonni és kölni egyet, tanár. Jogbölcselet, nemzetközi jog és államjogr. Unger Joseph*, bécsi egyet, tanár. Állam- és keresk. jog. Arias Gino, genovai egyet, tanár, a fascista alkotmány szerzője és fogalmazója. Jog- és alkotmánytörténész. Vinaver, v. orosz dumaképviselő, büntető- és kereskedelmi jog. Wollemborg Leone, v. olasz miniszter, egyet, tanár, pénzügyi jog és szociálpolitika. Worms Emilé, v. párisi egyet, tanár, pénzügyi jog. S. R. II. A J. és államtudomány Magyarországon ugyancsak jelentős módon juttatta szerephez a magyar zsidóságot. E tudománykör szakirodalmában tekintélyes a névsora azoknak, akik még el nem évült forrásműveket alkottak, vagy figyelemreméltó munkásságot fejtettek ki, mint Bamberger Béla, Baumgarten Izidor, Baumgarten Nándor, Darvai Fülöp, Fayer László, Földiák Gyula, Friedmann Bernát, Horn Ede, Lőw Tivadar, Lőw Tóbiás, Márkus Dezső, Mezei Ernő, Neumann Ármin, Pollák Illés, Vázsonyi Vilmos, Visontai Soma stb. A J.-i irodalom e művelőihez sorakoznak azok, akik mint jogi folyóiratok szerkesztői szolgálták a magyar jogtudományt: Balog Arnold, Wolf Vilmos, Grünhut Ármin, Újlaki József, Schwartz Izidor, Lévy Béla, Szende Lajos és Márkus Dezső. A gyakorlati jogi élet terén is számosan jutottak el a legelsők közé, így : Vázsonyi Vilmos volt igazságügy miniszter, Vadász Lipót volt igazságügyi államtitkár, Fayer László egyetemi tanár, a magyar büntetőjog reformátora, Neumann Ármin egyetemi tanár, a kereskedelmi jog egyik legnagyobb magyarázója; Baumgarten Izidor koronaügyész-helyettes, Horowitz Lipót Jogakadémiai tanár, Fodor Ármin Kúriai bíró, Kovács Marcel kúriai bíró, Szántó Mihály miniszteri tanácsos, Baumgarten Nándor közigazgatási bíró, valamint Márkus Dezső, Dévai Ignác, Grün József, Neuberger Ignác, Baumgarten Károly, Barna Ignác, Beck Hugó, Rósa Kálmán, Pataki Gyula, Kelemen Mór, Décsey Zsigmond, Szegő Ignác kúriai bírák és tanácselnökök, akik mellett méltóan szerepelnek az ügyvédi gyakorlat legmarkánsabb képviselői közül: Schreyer Jakab, Sichermann Bernát, Dombovári-Schulhof Géza, Wittmann Ernő, Medgyes Simon,  Fazekas Oszkár, Mózes László, Friedmann Bernát, Visontai Soma, Vaisz Sándor, Bátaszéki Lajos, Brüll Ignác, a pesti ügyvédi kamara volt elnöke,   Pollák Illés, Baracs Marcell, Gál Jenő,  Grünhut Ármin, Mezei Mór, Stiller Mór, Darvai Fülöp, Chorin Ferenc, Neumann Rafael, Rósa Izsó stb. E névsor kiegészítéséül fel kell említeni a zsidó származású, de más hitre tért tényezőit is a magyar J.-i életnek, mert csak így egészül teljessé mindaz, amit a zsidó alkotótehetség produkált a J. terén. Csemegi Károlyt, a halhatatlan kodifikátort kell első helyen említeni; igen kiváló munkásságot fejtettek még ki: Teleszky István volt igazságügyi államtitkár, Szászi-Schwarcz Gusztáv egyetemi tanár, Földes Béla egyetemi tanár, Somló Bódog egyetemi tanár, Pikler Gyula egyetemi tanár, Lengyel Aurél miniszteri tanácsos, Almási Antal, Meszlényi Arthur, Schwarcz Bertalan stb. (V. ö. Venetianer L. «A magyar zsidóság története.»)."                                 Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2321 .cimszó a lexikon 420 . oldalán van.