12001.htm       CIMSZO:        Héber betüs pénzek                             SZOCIKK:     Héber betűs pénzek. IV. Béla uralkodása alatt, a tatárjárás után készültek Magyarországon, amikor a pénzverő bérlői, vagy annak állami tisztviselői zsidók voltak. Az ekkor vert rézpénzek, az úgynevezett «tatárpénzek» nagy részére egyes héber betűk kerültek rá, kof (k), lamed (1) vagy sin (s) betűk, valószínűleg a pénzverde főnökének, vagy annak a helységnek a kezdőbetűje, ahol a pénzverde állott. A Nemzeti Múzeum régiségosztályában számos ilyen héber betűs magyar pénz látható. Ebből a századból maradtak még ránk V. István alatt vert kisebb-nagyobb ezüst pénzek is, amelyek részben héber sínnel (s), többnyire pedig áleffeol (a) vannak megjelölve. Ez időben is javarészt zsidók állottak a pénzverő élén és sem az országnak, sem pedig a királynak nem volt kifogása az ellen, hogy a pénzekre származásuk bélyegét rátegyék. Hogy zsidókat ilyen pozíciókban láthatunk, úgy IV. Béla, mint V. István alatt a régebbi korlátozások, főleg az Aranybulla (l. Aranybulla), majd a beregi szerződés ellenére is (l. Beregi eskü), az annak tulajdonítható, hogy 1239. IV. Béla azzal a kérelemmel fordult a pápához, engedje meg, hogy a közjövedelmet ismét zsidóknak adhassa haszonbérbe, mert ezt az ország és a király érdekei így kívánták.                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 2001 .cimszó a lexikon 352 . oldalán van.