11994.htm       CIMSZO:        Hazaszeretet                            SZOCIKK:     "Hazaszeretet, szeretet és odaadás az ország iránt, amelyben élünk. A szülőföld iránti szeretetről a bibliában több helyen van említés téve (Zsolt. 122. 6, 124 1—2, 126. 1, 137. 5; Gen. 31. 3; Exod. 4. 18-19; Kir. I. 11. 21—22). Különös súlyt helyez azonban Jeremiás próféta (29. 7) az olyan ország szeretetére, amelyben Izrael letelepedett: «Keresd a jólétét annak a városnak, ahová téged száműztelek, imádkozz annak érdekéért Istenhez, mert annak a jóléte a te jóléted is»; továbbá 40. 9: «Ne félj szolgálni a chaldeaiakat, maradj az országban, szolgáld Babylon királyát és jól fog menni dolgod». Intést arra, hogy az uralkodót és a kormányt szolgálni kell, a legrégibb prófétáknál is találunk, így Sámuel I. 12. 14—15-ben. Az államvezetők tekintélyének tiszteletét a Biblia fejezi ki (Exod. 22. 27; Kohélet 8. 2, 10. 20; Példab. 24. 21); Istenkáromlást és a királyok átkozását elvileg halállal büntették a korábbi időkben (Kir. I. 21. 13). A diaszpórában a H. a főerények közé számított. R. Sámuel a Talmudban így fejezte ki véleményét, mely azután végleg irányadó volt a szétszórt zsidóságban : «Az állam törvénye a törvény». (Gittin 10b; Bába Káma 113a); R. Jószé pedig ezt mondja: «Az állam törvényeinek, még ha rosszak is, engedelmeskedni kell» (Ketubót 111a); «Aki fellázad uralkodók ellen, halált érdemelő (Szanhedrin 49a); «Imádkozz a királyság jólétéért, mert ha az nem volna, az emberek egymást elevenen lenyelnék» (Ábót III. 2); Az adókivetésnek engedelmeskedni kell (Szanhedrin 20b és Bába Káma 113a); A kormányzóknak tiszteletadást kíván a Talmud (Zebáchim lO2a), éppen úgy, mint ahogyan a Midrás a kormányzat elleni forradalmiságot elítéli (Berésit Rabba § 94), a közjólétért folytatott tevékenységet pedig dicséri (Levit. Rabba 7. 7). Az uralkodók látása alkalmával benedikció volt előírva (Beráchót 58a). A Tan-chuma-Midrás allegóriája egyenesen az Örökkévaló szájából intézi a tanítást Izraelhez, hogy sohase legyen háládatlan a kormányokhoz, amelyek alatt élt (v. ö. Ketubót 111a, Énekek É. Rabba 3. 5). A szombat megszegése is megvan engedve a haza védelme miatt (I. Makab- II. 39-41, v. ö. Erubin 45a). Leginkább a következő talmudi mondás fejezi ki a kötelező H.-et: «Úgy fogd fel annak a helynek, ahol laksz, az érdekeit, mint a saját magadét» (Zebáchim 102a), továbbá: «Imádkozz a király boldogságáért azon célból, hogy anarchia ne következzék be» (Ábót III. 2). Saját hazájában Izrael számos jelét adta a H.-nek, mert mint elenyésző kisebbség a népek tengerében, túlnyomó erő ellen állandóan, több, mint ezer éven át meg tudta védeni hazáját, melyhez a száműzetésben is ragaszkodott. A Makkabeusok nemzeti és vallási küzdelme, Jeruzsálem védelme a Római Birodalom ellen, a Hadrián-korabeli Bar-Kochba szabadságságharc bizonyítják a zsidóság csodálatos H.-et. Későbben, saját hazájának elvesztővel, a zsidóságra a Talmud előírásai lettek kötelezőek s új hazájuk érdekeit a magukénak fogták fel. Ez már a Római Birodalom zsidóságára is vonatkozott, mert itt a 2—4. sz.-ig, a Frank-birodalomban a 8. sz.-ig államhivatalnokoknak, adó- és vám-inspektoroknak alkalmazták őket megbízhatóságuk miatt. A zsidóság H.-e végigmegy annak egész története folyamán s azért e helyt nem részletezhető. Egy közismert példa mindennél jobban bizonyítja azt: A hazájukból kiüldözött zsidók régebbi hazájuk nyelvét a legtovább megőrzik otthonaikban : így a Spanyolországból és Portugáliából a 15. sz. végén kiüldözött zsidóság francia, holland, angol, olasz, török és délszláv területen több, mint három évszázadon át meg tudta őrizni a 15. sz. castiliai nyelvét, amelyet magánéletében használ. Az ugyanakkor Lengyelországba került Rajna-menti és bajor zsidóság pedig a közép-felnémet nyelvet őrizte meg. Honvédelmi tekintetben a zsidóság világszerte azóta tudja bizonyítani H.-ét, hogy a ghettó kapui felnyíltak. Magyarországon az 1848-iki szabadságharcban a zsidók hatalmas arányszámmal vettek részt a történelem tanúsága szerint. (L. még Szabadságharc, Világháború.) "                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1994 .cimszó a lexikon 350 . oldalán van.