11977.htm CIMSZO: Hatvany SZEMELYNEV Hatvany Lajos SZOCIKK: "H. Lajos- báró*, író. H. Deutsch Sándor báró fia,szül. Budapesten 1880 okt. 28. Egyetemi tanulmányokat végzett és bölcsészeti doktorátust szerzett Plinius, a levélíró c. értekezésével. Eleinte főképpen filológiával foglalkozott. Feltűnést keltett Die Wissenschaft des Nichtwissensucerten c. munkája, amelyben a filológia túlzásait szatirizálta. Gyulai Pál Budapesti Szemléjének volt munkatársa, de utóbb azokhoz a modern magyar írókhoz csatlakozott, akik a Nyugat c. folyóirat köré csoportosultak. H. a modern magyar irodalomért szállt síkra német nyelven és, azokban a tanulmányaiban, amelyeket a Vészi Józseffel együtt szerkesztett Jung-Ungarn c. folyóiratban és német revükben tett közzé. Az irodalom ínyenc élvezőjének esztétikai és kritikai felfogása jut érdekesen egyéni kifejezésre az Ich und die Bücher c. munkájában. Megpróbálkozott a színdarabírással is. Lengyel Menyhérttel irt A szűz c. darabja Budapesten, a Híresek c. színműve Münchenben és Budapesten került színre. A világháború vége felé a Pesti Napló, valamint az Esztendő c. folyóirat főszerkesztője volt. A Károlyi-forradalom idejében mint publicista élénk részt vett a politikai mozgalmakban. Tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, majd 1919. a proletár-diktatúra alatt Bécsbe emigrált. 1927 végén visszatért Magyarországba, hogy önként álljon a bíróság elé, amely bécsi magyar emigráns lapokban közzétett cikkeiért nemzetgyalázás miatt 7, majd másodfokon 4 évi fegyházbüntetésre ítélte. A Kúria másfélévre szállította le a büntetést. Az emigrációban írta Romain Rollandnak ajánlott könyvét, Das verwundete Land-ot, amelyben a trianoni békeszerződés jóvátételét sürgeti Európa emberségétől. Ugyancsak az emigrációban tette közzé Ady világa c. négy füzetét. Feleségek felesége címmel a sablonos felfogástól mindenképpen elütő színes tanulmányt írt Petőfi és Szendrey Júlia szerelméről. Több cikkben és tanulmányban foglalkozott a zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyával, az asszimiláció, a cionizmus és a kikeresztelkedés problémáival. A magyar zsidóság asszimilációjának útját akarja megrajzolni Urak és emberek c. családtörténeti ciklusában is, amelynek első része Zsiga a családban címmel jelent meg. Lefordította Lacretelle francia írónak Silbermann című filoszemita regényét. Egyéb művei: Gyulai Pál estéje; Gyalu grófnő (regény, 1921); Csöndes napok, hangos esték." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1977 .cimszó a lexikon 346 . oldalán van.