11873.htm CIMSZO: Gyűlölet SZOCIKK: "Gyűlölet a szeretettel ellentétes érzelem. A Bibliának a gyűlöletre vonatkozó főbb tanításai: Ne gyűlöld testvéredet szívedben (Móz. III. 19,17). Ha éhezik gyűlölőd, adj neki kenyeret enni, ha szomjazik, adj vizei innia (Példab. 25. 21). Ha ellenséged elbukik, ne örülj s ha elbotlik, ne viduljon szíved (u. o. 24. 17). A Bibliában gyakorta találkozunk a «gyűlölet» (sziná) szónak olyan használatával, melyet a fordító nyelvek szegényes szókészlete nem ad vissza teljes pontossággal. A héberben az csupán a szeretet hiányát vagy megvonását jelenti. Ennek szem előtt tartása mellett a Biblia néhány helyét helyesebben fogják értelmezni. A Tízigében Isten harmad- és negyedízigleni megtorlást helyez kilátásba, «gyűlölőinek», holott az író gondolkodása szerint ilyet elképzelni sem lehet, legfeljebb olyat, aki nem ragaszkodik hozzá szeretetben. A törvény (Móz. V.) szól szeretett és «gyűlölt» feleségről, holott a gyűlöltet nem is kell feleségül tartani. Itt is csak a szeretet hiányáról lehet szó. Általában az asszuáni leletek házassági okiratain is ez a szó «gyűlölet» műszóvá kristályosodott a laza házassági viszony kifejezésére. (V. ö. Blau, «A papyrusok és a talmud»). Új megvilágítást nyer ezáltal az Újtestamentumnak egy helye (Lukács H. 26 .): «Ha valaki hozzám jön és meg nem gyűlöli atyját, anyját, nejét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, de sőt a maga lelkét (személyét) is, nem lehet tanítványom.» Jézus ajkain ily szó csakis úgy érthető, hogy aki ő hozzá akar csatlakozni, annak szakítania kell a családi kötelékkel, de gyűlöletet nem hirdethetett senki ellen, annál kevésbé azok ellen, akiket a természet és hagyomány szent kötelékei fűznek szorosan egymáshoz. A Talmudban a gyűlöletre vonatkozólag egymástól elágazó mondásokat találunk, de sohasem mást, mint etikai célzatút. így p. o. a gyűlölet helyeslésére: «Szabad gyűlölni azt az embert, akit más tanú jelen nem létében, bűn elkövetésén értünk, sőt egyik vélemény szerint kötelesség azt gyűlölni, mert írva van: Isten félelme a rossz gyűlölete» (Péld. 8.13.; Peszach. 113b). Viszont: «Irigy szem, rossz indulat és gyűlölet kiűzi az embert a világból» (Ábót 2.11). Ez ige: «Ha valaki gyűlöli embertársát és leskelődik rá s rátámad», (Móz. V. 19.11) a lelki folyamatra utal; ha valaki azon kezdi, hogy nem szereti felebarátját, akkor már gyűlöletbe esik, később ez ellenségeskedéssé fajul, bosszúvá nő és a vége az élet ellen törés (Szifra Móz. V. 19.11). «Ki a hős ? ... Aki ellenséget barátjává teszi (Ab.d. Natan 23). R. Jochánán mondja: «Írva van: Aki a jót rosszal viszonozza, annak házából a rossz nem távozik» (Példab. 17.13 v.). Ha tehát embertársad lencsével kínált, kínáld te majd hússal, mert ő szeretetben túl tett rajtad (szeretetét előlegezte) (Berésit rabba 38). «A büntetés sem illik a jámborhoz» (Példab. 17. 26), ebből kiolvasható, hogy a hitszakadót sem szabad átkozni (Szanh. 105b)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 1873 .cimszó a lexikon 334 . oldalán van.